Rajtunk múlik.

Hajnal fél háromkor felébredtem. Az ablakon keresztű látom , hogy az utcán a fasor fái egymásba fonódva egy ütemre hajladoztak, ringatóztak,mintha esőért könyörögnének.. Amikor már derengett , látni lehetett a felhők tornyosulását. A vihar még vajúdott, a levegő meleg volt, azután szép lassan megszületett a vihar .Beterítette az eget villámaival. Végre megérkezett a várva várt eső! Lehűlt a levegő. Mintha a fák könyörgése meghallgatásra talált volna. Arra gondoltam, hogy a kiadós nyári eső mindig vajúdással érkezik. A csendes eső, csak csepereg, csak éppen annyi, hogy elég legyen ahhoz, hogy a port elverje. Milyen különös, a fák könnyeiket ontják eső közben , így köszönve meg, az éltető esőt. Rácsodálkoztam a már ismert felismerésre: Lám milyen pici az ember és milyen elégedetlen, pedig mily nagynak tartja magát ! Minden fát nem tud egyenként meglocsolni. Hisz temérdek fa van a világon. Mi lenne velük ha nem esne az eső? Igenis kell a nyári eső, felfrissül a növényzet, felfrissülnek az emberek, az állatok is. Így nem pusztul el semmi, nem fenyeget a kihalás veszélye. A többi már csak rajtunk múlik.Tanulni lehetne a Japánoktól, az ő ötletládájukból sok eredeti ötlet valósult már meg, és nem veszett feledésbe. Régen úgy tanítottak bennünket a szüleink, hogy csak úgy volt jó minden, ahogyan ők tették.Úgy kellett megtanulni, és úgy is tanultuk meg. Természetesen ahány ház, annyi szokás. Közben aki lázadozott, hogy – Nem mindegy az hogyan csináljuk ? Úgyis a végeredmény a fontos! -Bizony,az elkönyvelt engedetlennek számított a családban. Az engedetlenek törték le a megszokást, és vitték előbbre a fejlődést, és így megy ez nemzedékről nemzedékre! Hova tart, azt jó lenne tudni ?

“Rajtunk múlik.” bejegyzéshez 7 hozzászólás

  1. Igen, igen, igen drága Erzsike, nagyon sok fát kellene ültetni az embereknek, mert mostanában még Erdélyt is irtják s lassan eltűnnek az egybefüggő erdőségek.Nem beszélve az Ausztrál tüzekről. Puszi, Zsófi.

  2. [b][i][center] Lám milyen pici az ember és milyen elégedetlen, pedig mily nagynak tartja magát ! Minden fát nem tud egyenként meglocsolni. Hisz temérdek fa van a világon.

    Szeretettel olvastalak Zsófi,
    Vigyázzunk a földre, ültessünk fákat. 🙂 Rzsike[/center][/i][/b]

  3. Drága Viola !
    A megváltoztathatót mi emberek megváltoztathatjuk míg a megváltoztathatatlan nincs emberi elme és kéz ami meg tudja változtatni.Ölellek tisztelettel és szeretettel, Zsófi.

Szólj hozzá!