Felkapott hírnév, azonnali bukás

Az internet korában az ember hajlamos olyasféle érzéseket, hangulatokat megsejteni magában, mintha egyszersmind már minden rohadna, vagy adott esetben a totális káoszba, aberrált idiotizmusba fulladt volna.
Egy méltán elhíresült talkshow házigazdája lett egy díjnyertes szépségkirálynő. Igazi, egzotikus, amolyan Kleopátraarcú, kortalan szépség, aki viszont két egyszerű mondat – nem sok -, annyit sem tudott összerakni.
– Sziasztok! – tegezett le mindenkit a volt szépségkirálynő, amint kecses hattyúként végigrisztálta formás idomait szándékosan a nyálcsorgató operatőr előtt -, a stúdióban. – Tök szupi, hogy így összejöttünk! – hatalmas, kötelezőn elismerő tapsvihar, és tetszésnyilvánítás fogadta sablonos szavait.
– Első sztárvendégemet már ti is nagyon jól ismerhetitek! Tudjátok, aki abban a díjnyertes sorozatban játszott, amit már most több mint tízmillióan láttak országszerte! Azóta a legjobb barinők lettünk, és előszeretettel dumcsizzuk ki a pasis ügyeinket! – megint szűnni nem akaró orkán erejű tapsvihar. – Következő vendégem Koszalics Olga! Gyere be!
A tévéképernyőn most feltűnt egy meglehetősen már-már túlzásba vitt karcsú, és hihetetlenül sovány, rendkívül fiatal, talán éppen tinédzser éveit maga mögött hagyó hölgyemény, akinek az egyik kezében egy kiskutyus vakkantott párat, míg a másik kezében egy méregdrága, megfizethetetlen táska fityegett.
– Szia mia mindenkinek! – köszöntött mindenkit mosolyogva, amit újfent elismerő tapsvihar követett.
A két jóbarátnő kölcsönös gesztusok kíséretében kedveskedve átölelte és megpuszilta egymást, méghozzá jól látható, művészi szögben, hogy az adott operatőrnek minél kevesebb munkája legyen ezzel is, majd kölcsönösen kényelembe helyezték magukat.
– Éppen a legújabb podcastodon vagy túl, aminek már most milliós rajongói tábora van, és ha jók az infóim behívtak egy játékfilmes castingra is! – babrált összegyűrt papírjai között a szépségkirálynő, akinek most nagy segítségére volt a füleibe helyezett minifüles, amin a legtöbb utasítást, és szöveget kapta, hogy mit is kell pontosan mondania, és csinálnia.
– Hát… igen! Tudod a shownak mindig mennie kell! – vihogva, kissé ostobán megsimogatta valamiért morgó kiskutyusát, aki már alig várta volna, hogy a kiszabadulhasson a karok ölelő fogságából.
– Milyen tündi-bündi, imádni való kiskutyád van! – vette tüzetesen szemügyre a négylábú kis házikedvencet a műsorvezető, ám amikor az sorozatban morogni kezdett inkább letett arról az elvetélt próbálkozásáról, hogy szabadkézzel megsimogassa. Pedig állítása szerint rajongásig imádta az állatokat.
– Igen! A neve Gyilkos és a világ legcukibb kiskutyusa! -látványos puszi következett a kis házikedvenc orrocskájára, amitől már nem is morgott magában annyira. Persze az operatőrnek ezt is sikerült olyan kamerabeállítással megoldania, mintha a legnemesebb tett lenne az állatok védelmében.
– Mire készülsz most? – érdeklődött bájvigyorral a műsorvezető.
– Hát… épp most szakítottam a fiúmmal, de már együtt vagyok egy jóképű sráccal, akivel készülünk Balira! – itt annyira elpirult a fiatalos, divatot teremtő influenszer, mint aki valóban őszintén nagyon zavarban érezi magát.
– Oh! Hát ez igazán nagyszerű! Ha jól sejtem csak ezután készülsz majd fel valami igazán nagy durranásra, igaz?!
– Hát… bár azt mondta a menedzserem, hogy szigorúan tilos róla bármit is elmondanom, de behívtak hogy készítsenek velem néhány zenei felvételt. Szerintem ez írtóra izgis feladat lesz! Már bizsergek is! – lelkendezett megint műmájeros bájvigyorgással, ami újabb szűnni nem akaró, lelkes tapsvihar követett.
A műsorvezető most közvetlenül átkísérte a meghívott, kedves vendégét egy alkalmilag felállított főző stúdióba, melyet közvetlenül a többi díszletből alakítottak ki főként a vállalkozóbb szelleműeknek, akik főzési-sütési tudományukkal kérkedtek.
– Most pedig kedves nézőim az én kedves Olga barátnőm elárulja titkos receptjét és el fogja készíteni híres és ínycsiklandozó rebarbarával töltött palacsintáját. Itt egy segédtechnikus máris kihozta a szükséges konyhai eszközöket: egy palacsintasütőt, egy műanyag keverőtálat a hozzávaló műanyag kanállal, és kissé fonnyadófélben lévő rebarbara gyümölcsöt, melyről azt állították, hogy frissen hozták, majd csöndes angolosággal el is tűnt a színfalak mögött. A műsorvezető megkötötte előbb a saját, majd az újdonsült sztárvendég konyhaikötőjét is, amire valamilyen kivehetetlen reklámlogót nyomtattak.
– Már alig várjuk, hogy végre személyesen is megcsillogtathasd a gasztronómiai szaktudásodat. – látványosan összedörzsölgette párszor maga előtt kezeit.
A fiatal lány kezdetben csak állt tétován, majd egyszer csak a kamerák felé nézett, ahol egy technikus hatalmas kartontáblát tartott fel, amin a palacsintakészítés elemi receptjét írták fel nagy nyomtatott betűkkel, hogy könnyebben el lehessen olvasni. A lány még szerencse, hogy legalább szótagolva megtanult olvasni, így igyekezett nem pánikolni. Helyette kicsivel mindenből többet öntött bele a keverőtálba. A liszt, ropogós tojáshéjak, illetve tej valami annyira csomós, ragadós masszát eredményezett, amit egyetlen valamirevaló kukta sem szívesen kóstolt volna meg. Ehhez jött természetesen a már előre megpucolt, közepes méretűre felvágott, élénk püspöklilás rebarbara, amitól a kellemesen sárgásszínű massza egy amolyan műtős dózisszínt kapott.
– Remélem mind együtt izgulnak velem a kedves nézők, hogy vajon ebből a sok finomságból mi fog kisülni. Most elmegyünk pár perc reklámszünetre, de addig se menjenek már sehova!
A stúdióban a reklámszünet közben valamelyik technikai vezetőnek hirtelen az a használható mentőötlete támadt, hogy a fiatal lánynak azért – biztos, ami biztos -, nem ártana megtanítani a palacsintasütő használatát, és bizonyos tűzvédelmi szabályokkal sem árt, ha tisztába kerül.
A tíz perces reklámszünet alatt az influenszer lányt látszólag tökéletesen lefoglalta, hogy önmagával selfiezhetett a stúdióban, illetve újabbnál újabb idióta, és szándékosan lebutított, gyerekes posztokat osztott meg a közösségi média felületein arról, hogy milyen állat már ebben a fantasztikus országban az élet stb.
– A reklám után ahogy ígértem a kedves nézőknek Olga bemutatja híres palacsinta tudományát! Továbbra is visszafojtott lélegzettel izgulunk helyette is.
Már az egy kisebb csodával ért fel, hogy a szó szerint tocsogott az olajban a palacsintatészta massza. Előbb illendő lett volna megvárni, hogy az olaj rendesen átmelegszik, de hát szorított a műsoridő, és a shownak mindenképp folytatódnia kellett tovább. A másik nehézséget pedig az okozta, hogy a fiatal lány ki nem állhatta, ha be kell koszolnia makulátlanul tiszta, műkörmökkel felékesített kezecskéit, mert állítása szerint ettől olyan mocskos érzések kerítették hatalmukba, amitől totálisan undorítónak érezte magát.
A fergeteges palacsintasütési műveletnek végül az lett a vége, hogy a modell-műsorvezető igyekezett mindenben a tapasztalatlan, fiatal lány segítségére sietni, aki onnantól kezdve jóformán a kisujját sem volt hajlandó megmozdítani, vagy segíteni, hogy legjobb barátnője kivette a kezéből a kezdeményezést, és a cselekvés minden maradék szándékát.
– Hát kedves nézőnk! Íme az ínycsiklandozó rebarbarás palacsinta! – törölte meg lisztes kézzel egzotikus arcát a műsorvezető, és igencsak meglátszott rajta, hogy legszívesebben bárkit azonnal keresztre feszítene ekkora baklövés és kellemetlenség miatt. – Próbálják ki egészen nyugodtan, és higgyék el nem fognak csalódni! – utolsó mondataiban azonban már ő is erősen szkeptikusan kételkedett.
– Úgy tudom, hogy te olyan művészeti suliba jártál, ahol volt külön zenei oktatás? – kockáztatott meg egy ártatlannak tetsző kérdést a műsorvezető.
– Hát… igen, azazhogy… nem tudom pontosan… – a fiatal süldő lányon jócskán meglátszott, hogy az elbizonytalanodás totális válságával küszködik, mint általában azok az emberek, akik ha váratlanul keresztkérdések között találják magukat nem képesek ütőképes diplomáciai, szóbeli stratégiákat kidolgozni.
– Bocsika, de ezt most nem igazán értem! Biztos vagyok benne, hogy a kedves nézők is már valósággal égnek a vágytól, hogy egy dal erejéig megcsillogtathasd előttük zenei tudásodat!
– Hát… én… nem pontosan értem… de ahogy akarod… – a fiatal csinos, üresfejű lány felállt a székéről persze kiskutyusával együtt, ha már annyira összeszoktak. Valamelyik technikus azonnal a kezébe nyomott egy vezeték nélküli, csúcsminőségi mikrofont, és elindította a megfelelő dalt. A legtöbb nézőnek legfeljebb csak akkor derült fény a kendőzetlen igazságra , mikor az adott zenei technikai vezető a stúdióban a playbackes hangkeverést és a zenét nem egyszerre, hanem pár másodperces késleltetéssel indította el az indítópulton, így a fiatal, és látszólag nagyon lelkes influenszerről azonnal hallani lehetett, hogy csicsergő egérhangja van, és olyan hamisan szól, akár egy tehetségtelen amatőrnek, mégis a közönség valami miatt kitörni készülő tapsviharral üdvözli.
Amikor az adott dal elhangzott, és lement szinte azonnal dermedt, néma csend telepedett a kellemesen, otthonosan berendezett stúdióra. A nézők többsége elsőre azt hihette, hogy biztosan szórakoznak velük, vagy legalább is a bolondját járatják egyesekkel, hogy ennyire gúnyt űznek egy fiatal, és minden bizonnyal nagyon is tehetséges influenszer lány zenei tehetségéből, aki – meglehet -, csupán csak azért nem lehetett a helyzet magaslatán, mert még nem volt ideje rendesen begyakorolni sem énekhangját, sem pedig az esedékes dalt, amit elszeretett volna a nagy nyilvánosság előtt énekelni.
– Hát… kedves nézőink… – köszörültem meg elfogódott zavarában a torkát a modell-műsorvezető. – Ha hallhatták volna mennyire fantasztikus dalt adhatott elő az én nagyon kedves Olga barátnőm. Továbbra is sok sikereket kívánunk neki készülő zenei karrierjéhez! (ha ez a kijelentés egy amerikai talkshowban hangzik el a műsorvezető egész biztosan a mennyezetre emelte volna a tekintetét, és fennhangon kijelentette volna: Isten segítsen bennünket!”)

“Felkapott hírnév, azonnali bukás” bejegyzéshez 8 hozzászólás

  1. Igazi mai helyzetkép. Vannak divatos szavak, amiket én már nem is igen értek. Megvagyok nélkülük, szerencsére a családunk fiatal tagjai is. Magdolna

  2. Nekem az jutott eszembe, amit régen szoktak mondani, hogy ész és szépség ritkán párosul, meghogy nem lehetett mindkét helyen sorbanállni…. szóval tetszett az írás, valóban sok üresfejű influenzer van a világban és sajna sok a követőjük mindezek ellenére is. Fgy

  3. Abszolút egyetértek Éva hozzászólásával. Nagyon remek írás, csak tudod, az a baj kedves Norbert, hogy ezek a sztárocskák nem olvasnak, így nem jut el hozzájuk, pedig érdemes lenne.
    Szeretettel gratulálok: Icu

  4. Sikerült élethű képet mutatnod arról, milyen is napjainkban a sztárság. Koromnál fogva ha visszagondolok az 50-60 évvel ezelőtti sztárokra, akikre felnézett egy ország, és volt is miért, hát sírni támad kedvem. Legközelebb valószínűleg ilyen műsorban nem felejtik ki, hogy a tojást fel kell törni, és a héját kidobni. Gratulálok írásodhoz! Szeretettel: Éva😄

Szólj hozzá!