Nálunk a karácsony…

hétköznapi, mégis kicsit más. Hálát adok azért, hogy minden nap karácsony van, lehet nálunk. Hálás vagyok azért, hogy nem csak karácsonykor tehetjük meg, hogy nagyszülőzzünk, dédszülőzzünk, családozzunk, hogy megvehetjük év közben is azt, amire vágyunk, ami tetszik. Félre ne értsetek! Nem szórjuk a pénzt. Azért sem, mert emlékszem, voltak olyan időszakok, amikor össze kellett húzni a nadrágszíjat, bármilyen kopott is volt. Amikor kabátot kaptunk karácsonyra úgy, hogy már szeptemberben megvettük, mert kellett. Aztán a másik fizuból a tesóm kapott télikabit, ami egyben a karácsonyi ajándék is volt. Ez volt. Megértettük. Volt olyan, hogy gyümölcsöt kértünk csak, semmi mást. Mert alig jutott, vagy egyáltalán nem, gyümölcsre év közben. Aki olyan korú, mint én, azt tudja miről beszélek. 44 éves vagyok, (jan.2.) még. Nem rejtem véka alá. Nem fáj ez!
Szóval! Hálás vagyok azokért a karácsonyokért, évekért is. Ezek a dolgok is csak neveltek, jobbá tettek. És igyekszem átadni a hagyományainkat, az értékrendünket.
Nem idegeskedem a karácsonyon, hiszen mindenem megvan, ami kell. A családom. Hétköznap is. Összejárunk, találkozunk, beszélünk, játszunk, bulizunk…
De Halász Juditunk szavaival élve:

„Ez a nap más mint a többi, ezt te is jól tudod
Másként kelt fel reggel a nap és másként járt a hold”

„Megint egy évvel öregebb lettél, s bölcsebb is talán
Őrizd meg az emlékeid, s légy nagyon vidám”

Nyugodtabb vagy, így nyitottabb is. Az öröm, a csoda, a fények, a nem rohanás…
Ha szeretnek, viszont szeretsz, ahogy minden nap, rájössz, ezek a napok sem különbek a többinél. Csak most jobban ráérsz megállni, megülni, hallgatni, hallgatva lenni, szeretni… Semmi idegesség! Minden úgy lesz jó, ahogy lesz, ahogy történik, ahogy lennie kell. Semmi nem véletlen. Nem kell hülyére kapkodni magunkat, főleg most nem! Élvezzük egymást! Kicsit jobban, többet, mint a rohanó hétköznapokban. Többet ér minden sütinél, minden takarításnál, készülődésnél, mert eddig is ezt csináltad, csináltuk. Minden nap, este szent, amikor épségben hazaérsz, meghallgatod a gyerekeidet, párodat, megöleled őket… Csodák nem csak ilyenkor vannak.
Hálás vagyok ezért is. Hogy nálunk, ilyen lehet a karácsony. Ilyen hétköznapi, de mégis kicsit más.
Nagybátyám idézte Kazinczy-tól:
„Jót s jól! Ebben áll a nagy titok.” Nem csak karácsonykor. Hálás vagyok a családomnak, mert nem csak karácsonykor adtak szeretetet másnak, mutattak jó példát nekünk.
Hit, Jézus születése az öröm, a várakozás öröme, a békesség, család, az izgalom, az otthon ünneplése, mert a karácsony jelentése teremtés, megtestesülés.
Adni mindig jobb, mint kapni. Mert ha adsz, olyan ajándékot kapsz vissza, ami megfizethetetlen, nem mérik, nem vásárolhatod meg, nem futár hozza… Hálás vagyok, hogy adhatok. Akár egy jó szót, egy jó cselekedetet, egy jobb ebédet. Feltölt. Ilyenkor a jó szó a jó cselekedet is többet ér, mint máskor, egy hétköznapon. Nekem természetes, másnak ilyenkor ajándék lehet. Hiába állsz meg egy hétköznapon beszélgetni, segíteni… Karácsonykor ez is más valakinek. Mert a boldogság apró „ajándékokon” múlik és végül minden úgy alakul, ahogy akartuk, ahogy lennie kell.