JÓKAI
Amilyen ragyogó mesemondó volt Jókai, annyira nem volt tévedhetetlen kisebb dolgokban.
1849 januárjában a magyar kormány tagjai Pestről Debrecenbe költöztek. Ide igyekezett Jókai is a feleségével. Vonaton még csak Szolnokig lehetett eljutni, onnan szekéren utaztak Debrecenig. A hidegben alig várták, hogy szálláshoz jussanak a már zsúfolt városban. „ Engem elvezettek szekerestül a Nagy-Péterfia utcába s berekomendáltak Dudás uramnál, aki hivatására nézve becsületes szűrszabó volt. Annak volt egy utcai szobája, mely kiadó volt…havi 20 pengő forintért”- írta Jókai: Életem regénye című könyvében.
A Csokonai- Kör főtitkára, Csobán Endre városi főlevéltáros elővette a város levéltárában meglevő 1849-iki céhlajstromokat, hogy egyszerűen kijegyezze belőlük a Jókai – megjelölte Péterfia – utcai háznak a számát. Az első meglepetés akkor érte Csobánt, mikor a szűrszabók közt nem lelt Dudás nevűt.
„…egy 1849 január 20-án kelt hivatalos szállásjegyzék a menekültekről; ezt a jegyzéket Horváth József akkori városi képviselő állította össze; a jegyzék utolsóelőtti harmadik lapján van a következő bejegyzés: Piac – utca 1914 szám. Tóth Pál házában Jókai Mór újságíró 1 szoba bútorral, fűtés nélkül, fizetett 12 forintot.
…a mai számozás szerint Miklós utca 19 sz. háznak felel meg.
…Van is egy ház a Csapó – utcában (ma 8sz.), amelyhez az a hagyomány fűződik, hogy Jókai ott lakott; de biztos adat erre vonatkozólag idáig nem került elő, legkevésbbé persze Dudás – név…”
Zsigmond Ferenc : Jókai és Debrecen. 1925
Debrecen Szabad Királyi Város és a Tiszántúli Református Egyház Kerület
Könyvnyomda Vállalata
Jókai később továbbment Debrecenből Szegedre, Gyulára, nejét Erkeléknél hagyta, majd Aradra ment. Itt látva a szomorú helyzetet, augusztus közepén visszament Gyulára. Telepi György színész (a debreceni születésű Telepy Károly festőművész apja) feleségének a nővére , Csányi Benjáminné Tardonán lakott, egy kis bükki faluban. A színész azt ajánlotta, költözzön oda Jókai, míg elcsendesedik a fegyverlelétel utáni politikai helyzet és nem kell tartani a feltételezett megtorlástól. A falu felső végén állt a Csányiék háza, közvetlenül az erdőbe lehetett kijutni, ha keresné valaki az írót. De erre nem került sor. Nagy sétákat tett a vadászruhában járó bujdosó a hegyekben, élvezte a vendégszeretetet karácsonyig. Ekkor jött érte a felesége és hozott számára egy Kovács János névre kiállított útlevelet, amivel visszaindulhattak Pestre.
Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és Kora
Tardonán a régi kis házat lebontották, az emlékház őrzi az író bujdosásának az emlékét.
Zoltai Lajos hiányolja, hogy nincs emléktábla „ azon a szt.-anna-utczai házon, amelyben Jókai Mór és Laborfalvy Róza laktak egykor”…
Debreczen 1900. november 26.
„külön levélben megkérik Jókait arra is, hogy a megnyitó ünnepségen személyesen is jelenjék meg.
…Erre a levélre Jókai válasza október 4-én érkezett meg. Azt írja, hogy az ünnepségről hivatalos elfoglaltságai távolmarasztják, felesége azonban eljön. 6-án indul Pestről. Jókainé a megjelölt nap délutánján meg is érkezett Debrecenbe.
…A szíházmegnyitó ünnepség este kezdődött, 7 óra után néhány perccel, mikor „ zajos taps és éljenzés közepette kilépett hazánk első művésznője, Jókainé asszony, s szívhez szóló csengő hangon szavalá el férje által írt prológot.”
Debrecen és az Alföld.
Köszönöm kedves hozzászólásaitokat. Sok mindenre kíváncsi voltam, főleg ami Debrecenre vonatkozott, volt rá 92 évem, hogy kikutassam. De érdekelt a nagy emberekről is minden, ami nincs benne a regényekben meg az évszámokban, ahogy az iskolában kell tanulni. Magdi
Kedves Magdi! 🙂
Örömmel olvastalak! Magam is szeretem a helytörténetet, s kiválóan összeszedett munkádhoz szívből gratulálok!
Szeretettel:
La Vie
Kedves Magdi!
Hogy Te miket nem tudsz? Fantasztikus a sokoldalúságod. Nagyra értékelem a versfordításaid is. Jó, hogy itt vagy közöttünk.
Szeretettel: Rita🌸