JÓKAI

JÓKAI

Amilyen ragyogó mesemondó volt Jókai, annyira nem volt tévedhetetlen kisebb dolgokban.
1849 januárjában a magyar kormány tagjai Pestről Debrecenbe költöztek. Ide igyekezett Jókai is a feleségével. Vonaton még csak Szolnokig lehetett eljutni, onnan szekéren utaztak Debrecenig. A hidegben alig várták, hogy szálláshoz jussanak a már zsúfolt városban. „ Engem elvezettek szekerestül a Nagy-Péterfia utcába s berekomendáltak Dudás uramnál, aki hivatására nézve becsületes szűrszabó volt. Annak volt egy utcai szobája, mely kiadó volt…havi 20 pengő forintért”- írta Jókai: Életem regénye című könyvében.
A Csokonai- Kör főtitkára, Csobán Endre városi főlevéltáros elővette a város levéltárában meglevő 1849-iki céhlajstromokat, hogy egyszerűen kijegyezze belőlük a Jókai – megjelölte Péterfia – utcai háznak a számát. Az első meglepetés akkor érte Csobánt, mikor a szűrszabók közt nem lelt Dudás nevűt.
„…egy 1849 január 20-án kelt hivatalos szállásjegyzék a menekültekről; ezt a jegyzéket Horváth József akkori városi képviselő állította össze; a jegyzék utolsóelőtti harmadik lapján van a következő bejegyzés: Piac – utca 1914 szám. Tóth Pál házában Jókai Mór újságíró 1 szoba bútorral, fűtés nélkül, fizetett 12 forintot.
…a mai számozás szerint Miklós utca 19 sz. háznak felel meg.
…Van is egy ház a Csapó – utcában (ma 8sz.), amelyhez az a hagyomány fűződik, hogy Jókai ott lakott; de biztos adat erre vonatkozólag idáig nem került elő, legkevésbbé persze Dudás – név…”
Zsigmond Ferenc : Jókai és Debrecen. 1925
Debrecen Szabad Királyi Város és a Tiszántúli Református Egyház Kerület
Könyvnyomda Vállalata

Jókai később továbbment Debrecenből Szegedre, Gyulára, nejét Erkeléknél hagyta, majd Aradra ment. Itt látva a szomorú helyzetet, augusztus közepén visszament Gyulára. Telepi György színész (a debreceni születésű Telepy Károly festőművész apja) feleségének a nővére , Csányi Benjáminné Tardonán lakott, egy kis bükki faluban. A színész azt ajánlotta, költözzön oda Jókai, míg elcsendesedik a fegyverlelétel utáni politikai helyzet és nem kell tartani a feltételezett megtorlástól. A falu felső végén állt a Csányiék háza, közvetlenül az erdőbe lehetett kijutni, ha keresné valaki az írót. De erre nem került sor. Nagy sétákat tett a vadászruhában járó bujdosó a hegyekben, élvezte a vendégszeretetet karácsonyig. Ekkor jött érte a felesége és hozott számára egy Kovács János névre kiállított útlevelet, amivel visszaindulhattak Pestre.

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és Kora

Tardonán a régi kis házat lebontották, az emlékház őrzi az író bujdosásának az emlékét.

Zoltai Lajos hiányolja, hogy nincs emléktábla „ azon a szt.-anna-utczai házon, amelyben Jókai Mór és Laborfalvy Róza laktak egykor”…

Debreczen 1900. november 26.

„külön levélben megkérik Jókait arra is, hogy a megnyitó ünnepségen személyesen is jelenjék meg.
…Erre a levélre Jókai válasza október 4-én érkezett meg. Azt írja, hogy az ünnepségről hivatalos elfoglaltságai távolmarasztják, felesége azonban eljön. 6-án indul Pestről. Jókainé a megjelölt nap délutánján meg is érkezett Debrecenbe.
…A szíházmegnyitó ünnepség este kezdődött, 7 óra után néhány perccel, mikor „ zajos taps és éljenzés közepette kilépett hazánk első művésznője, Jókainé asszony, s szívhez szóló csengő hangon szavalá el férje által írt prológot.”

Debrecen és az Alföld.

“JÓKAI” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Köszönöm kedves hozzászólásaitokat. Sok mindenre kíváncsi voltam, főleg ami Debrecenre vonatkozott, volt rá 92 évem, hogy kikutassam. De érdekelt a nagy emberekről is minden, ami nincs benne a regényekben meg az évszámokban, ahogy az iskolában kell tanulni. Magdi

  2. Kedves Magdi! 🙂

    Örömmel olvastalak! Magam is szeretem a helytörténetet, s kiválóan összeszedett munkádhoz szívből gratulálok!

    Szeretettel:

    La Vie

  3. Kedves Magdi!

    Hogy Te miket nem tudsz? Fantasztikus a sokoldalúságod. Nagyra értékelem a versfordításaid is. Jó, hogy itt vagy közöttünk.

    Szeretettel: Rita🌸

Szólj hozzá!