PETŐFI: Imádom ezt a tankönyvet

PETŐFI: Imádom ezt a tankönyvet

Az én Kossuth díjam.

Most, hogy sok időnk van a „semmittevésre”, nézegettem a régi kis írásaimat, azok témáit a számítógépen. A régebbieket, mint a Petőfiről szólókat talán sose olvasgattam el, inkább a később írottakat ellenőrizgettem, maradt-e bennük még valami hiba. Nehéz szívvel fogadom el, hogy a nyugdíjamból sajnos, már saját magunkat se tudom ellátni kedvem szerint, nem hogy több könyvet adassak ki magánkiadásban. Hiába találtam olyan sok szépséget, érdekességet és szinte alig tudom elhinni, hogy volt erőm, kitartásom mindezek összegyűjtésében, lejegyzésében, szomorít, hogy nem tudok vele örömöt szerezni az olvasóknak. Egy alkalommal kedves bejegyzés lepett meg az interneten a Petőfiről és családjáról szóló könyvem alatt:
Ónody Magdolna: A Petőfi és a Szendrey család
„Még 2000-ben kaptam Születésnapomra ajándékba! 🙂 Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságáról szól ez a rövid, de annál tartalmasabb könyv, amelyet már tankönyvkiegészítő tankönyvnek is mondhatok. Hasznomra vált az irodalomórákon és a feleleteken is. IMÁDOM EZT A TANKÖNYVET !!!! :))))”
Azt hiszem, valami ilyesmire törekedtem. Nem tudom, ki írta ezt a lelkes bejegyzést, de úgy érzem, ez az én Kossuth díjam. Ha csak egy tanulónak is sikerült örömöt szereznem, megérte a törekvés. Jobban, mint a sok kitalált történet, például amelyeket a Dóczival hoznak összefüggésbe, pedig az ott látottaknak és hallottaknak semmi köze ahhoz az iskolához, amelyikben mi tanultunk egykor. Az általam megkérdezett, még élő osztálytársaim is így gondolják. Ez a „tankönyv” már hivatalosan is ajánlott irodalomként szerepel egyes iskolákban. Talán egykori, szigorú osztályfőnököm is elfogadná az osztálykönyvtár számára.