Kepler 16-b
Reba Elliott
forditas TB
A nap felkel és lenyugszik, majd a másik nap kel fel és lenyugszik, majd felemelkedik a bolygó meg a nap is és a bolygó lenyugszik a másik nap felkel a nap lenyugszik és a másik nap is lenyugszik. Fény van mindenhol. Hosszú és vad levelek nyílnak mindenfelé, egyszerre akarnak szippantani minden fényforrásból. A mi árnyékaink is hosszak vadak mindenfele. Felgyúlnak és kialszanak kitárulnak és táncolnak. Évek múlnak el éjszaka nélkül. Forgunk és a bolygók is forganak és a napok is. Szédítő. Egy holdon élünk több hold közül, mely egy bolygó körül kering, mely két csillag körül kering. Kint, más galaxisok keringenek, tele millió fénnyel. Láttatok már egy labdát mely száz kis tükörből áll? Fényt vernek vissza ahogy a labda forog, kis fényfoltokat melyek a falak és a padló köztt repkednek. El tudod képzelni hogy egy ilyen tükörlabda belsejében vagy és az összes fény visszaverődik rád, a végletekig, amíg belevakulsz?Nem. Egyetértek. Én is kívül lennék. Nem különös egy ilyen környezetben élni ha itt születtél és itt éltél egész életedben, mint én. A házamat szőlő boritja mely a két nap fele nyújtozkodik.Soha nem kell mozgatnom házi növényeimet. Minden fal tele van ablakokkal.Honnan tudod mit kell tenned? Néhányan beleszületünkNéhányan elmennek és hosszan keresgélnek, majd soha nem térnek vissza.i. Nen tudom hogy a vandorlók mit találnak, mert nincs akitől kérdezni.. A növények sem kérdik mi végre léteznek. Gondolom. Akkor miért nyújtozkodnának a csillagok után?Röviden csak forgunk itt. Minden körülöttünk forog, az egész univerzum is.