ÜGYINTÉZÉSEK

ÜGYINTÉZÉSEK

Az egyik írásban megjelent az a kérdés, miért van az, hogy sokan visszakívánják a régi időket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy meg tudom mondani a saját szempontjaimat, legalábbis az ügyintézések tekintetében. Az uram halála óta egész évben érthetetlen dolgok miatt kell leveleznem szinte minden hivatalba. Ha valaki így dolgozott volna gyerekkorom idején, finoman szólva elbocsátották volna az ilyen dolgozót. Akkor még írógép volt forgalomban a hivatalos ügyek intézéséhez. Több ismerősöm polgári iskolát végzett, utána a Kereskedelmibe járt, gép és gyorsírást tanult, megtanulta. Ők tudtak elhelyezkedni titkárnőknek fontos hivatalokban, pontos munkát végeztek. Ilyen címzések fel sem merültek, mint ma, hogy a földszint az emeleten van, hogy a férjem születéskori neve dr. Fekete Tamás, főorvosként csak Fekete Tamásként dolgozott (kár volt tanulni, ha már születéskor doktori tudása volt), hogy az anyja egy ismeretlen nevű nő, aki 7 évvel később született, mint az uram. Hogy a bankban írásban meghagyott elhalálozási rendelkezés a rendelkezést tevő halála után nem érvényes (ezt ma se nagyon értem), írásban tett meghatalmazás is csak a meghatalmazó életében érvényes, halála után nem. A meghagyott összeget is csak 1 millió forintig veheti fel írásbeli meghatalmazás ellenére a meghatalmazott családtag, 2 millió forinthoz már közjegyzői engedély kell jelenlétemben megtett írásban, (a közjegyzőség szerint nekik semmi közük az összeghez, mivel nem hagyaték tárgya). A közjegyzőség által kitöltött postai feladóvevény végre megérkezett 11 hónap után, de a posta nem fogadta el, mert 402 forinttal végződött az összeg, és 2 forint már nincs forgalomban. A hagyaték ügy még nincs befejezve, jövő évben várható a folytatása, földhivatali válasz után. Indoklás, hogy sok a dolguk.
A fiamnak is, orvos létére, este 10 óráig is bent van a kórházban munkanapon, ha úgy adódik, hogy a délután érkezett 17 beteget becsületesen el akarja látni. Ha nem így dolgozna, nem sok jóra számíthatna a saját lelkiismerete, meg a munkáltatója révén sem.
A társasházak közös képviselői változnak, most név szerint azt sem tudom, kivel beszélhetek telefonon. Az egyik társasházban mindent intéz a közös képviselő a rendeleteknek megfelelően, írásban értesíti a lakókat a fontos dolgokról, nálam az a válasz a telefonban, hogy a lakáson belüli dolgokhoz semmi köze a közös képviselőnek ebben a lépcsőházban. Most éppen a huszonharmadik beáztatás örömét élvezem a fürdőszobában, a Biztosító szerint is beázhat a villanyvezeték a búra körül, nem érdekel senkit. Ha eddig nem volt hajlandó intézkedni a fenti lakó semmi javításban, ezután se várható. Megteheti. Ha tanácsot kérek a hivataltól, aki a rendelet szerint köteles felülvizsgálni a közös képviselők munkáját, válaszában arra utasít, hogy menjek a bírósághoz. A fizetős mentő nem szívesen végez ilyen munkákat, hogy hivatalokba szállítgasson, bár a bankba még elvitt egy előre megbeszélt időpontban. Talán az ottani dolgokat már befejezettnek tekinthetem, bár ki tudja, mik várnak még rám a következő évben, ha megérem. Magam már 8 éve nem tudok kijutni a lakásból, ezt már tudomásul vettem. Segítségre a lépcsők miatt nem számíthatok, csak a fizetős mentőkre. Sikerült egy rendes társaságot találnom köztük.