Csuka Zoltán eszmeisége fel-felvillan

Csuka Zoltán eszmeisége fel-felvillan

Csuka Zoltán nyilatkozta Bertha Bulcsunak 1971-ben: ”Nem szerethetem a népemet igazán, ha a szomszédos népeket nem szeretem. Ez nemcsak a mi kötelességünk, hanem kölcsönös kötelesség. Ez a véleményem, emellett kitartok.” Örömmel hallom és olvasom, hogy a Román Kultúra Napja alkalmából kitüntették a Cotroceni-palotában a temesvári Csíki Gergely Állami Magyar Színházat. Az intézményt másfél évtizede vezető Balázs Attila igazgató, aki rendezőként, fesztiválszervezőként, színházi egyesület alapítójaként is tevékenykedő színművész a médiának elmondta: a rangos elismerés a temesvári magyar színház által tudatosan felvállalt sokszínűségnek is szól.Balázs Attila kitért arra, hogy 2023 január 19. és 26. között Temesváron rendezik meg az öt erdélyi magyar társulatot tömörítő Magyar Színházi Szövetség (MASZÍN) hagyományos seregszemléjét, a MAFESZT-et, kihasználva azt a figyelmet, amely a 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő bánsági városra irányul. Hozzátette: idén a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház nemcsak románul, hanem angolul is feliratozza előadásait. A bánsági magyarság egyik kulcsfontosságú intézményeként a temesvári magyar színház kiemelkedő szerepet játszik az anyanyelv ápolásában. Fontos intézményi hátteret jelent és közösségszervező feladatot tölt be a szórványmagyarság életében, ugyanakkor kulturális hidat is épít a többségi románság és a többi nemzeti közösség felé: rendszeresen dolgozik román rendezőkkel, magyar nyelvű előadásait román feliratozással teszi hozzáférhetővé és élvezhetővé a más anyanyelvű színházkedvelők számára. Az Európa Kulturális Fővárosai program az EU legsikeresebb és legismertebb kulturális kezdeményezései közé tartozik. Minden évben különböző uniós országok városait nevezik Európa kulturális fővárosának. A Covid19 miatt a 2020. évi fővárosok kivételesen 2021 áprilisáig birtokolhatták a címüket. A városokat független szakértői testület választja ki olyan kulturális program alapján, amelynek erős európai dimenzióval kell rendelkeznie, be kell vonnia a helyben élők minden korosztályát és hozzá kell járulnia a város hosszú távú fejlődéséhez. A kezdeményezés az évek során egyben különleges lehetőséget is biztosított a városok megújítására, kreativitásuk nagyobb fokú kibontakoztatására és a róluk alkotott kép javítására. Eddig számos város kapta meg az Európa Kulturális Fővárosa címet. A városok kiválasztási eljárása nagyjából hat évvel korábban veszi kezdetét. 2023-ban Veszprém, Temesvár és Elefszina Európa Kulturális Fővárosai. Az Európa kulturális fővárosa programot Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1983-ban. Most 2023-ban Elefszina görög város mintegy 30 km-re északnyugatra Athéntól lett az egyike az Európai Kulturális Fővárosainak Az Európai Unió Tanácsa eredetileg Európa kulturális városa néven 1985-ben indította útjára a programot, és a görög főváros, Athén kezdte a sort. Azóta a kezdeményezés egyre sikeresebbé vált. 1990-ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva. 1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, így ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen kilenc fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet. 2007-től kezdve évente két város osztozik a címen. 2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010-re. 2023-ban Temesvár és Elefszína mellett Veszprém (a Balaton régióval) lett Európa kulturális fővárosa. Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják Csuka Zoltán , költő, műfordító, irodalomszervező nagy megelégedéssel fogadná mindezt. Sajnos mivel 1984-ben elhunyt a József Attila díjas költő nem érhette meg a Magyar Kultúra Napja megemlékezéseket sem ,azt meg végképpen, hogy Európa Kulturális Fővárosa is létezik. A Magyar Kultúra Napra való megemlékezés ötletét Fasang Árpád zongoraművész vetette fel 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”. Végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989 januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot és azóta rendre évente ünneplik meg ezt a napot.2022 decembere óta hivatalos állami emléknap. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát. 2010 óta Romániában január 15-én nemcsak legnagyobb költőjük születése napjára emlékeznek, hanem a Román Kultúra Napjára is. Csodálatos érzés, hogy a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház kulturális tevékenységét jutalmazzák a Román Kultúra Napján. Legismertebb költőjük Mihai Eminescu eredeti nevén Mihail Eminovici, Botosaniban született,1850.január 15-én gyerekkorát Ipotestben tölti 1866-ban kezdődött irodalmi pályája: Iosif Vulcan lapja, a nagyváradi Familia közölte De-aș avea című versét. Iosif Vulcan változtatta meg a költő nevét Mihai Eminoviciról, Mihai Eminescura. Ugyanebben az évben másik öt verse is megjelent a „Familia” című folyóiratban. Iosif Vulcan görögkatolikus lelkészcsaládban született. Édesanyja Irinyi Viktória, Irinyi János és Irinyi József nővére. A Familia 1865-ben Pesten jelent meg itt nyomtatták A Familia 1865-ben alapított román kulturális és irodalmi folyóirat, melynek alapító tulajdonosa és első főszerkesztője Iosif Vulcan volt. Az alapító szándéka az volt, hogy a román kultúrát terjessze Erdélyben, olvasóközönséget neveljen, és a tehetségeket támogassa. Iosif Vulcan a középiskolát Nagyváradon végezte a premontrei gimnáziumban, majd jogot tanult a Pesti Egyetemen. Letette ugyan az ügyvédi vizsgát, de hamar az irodalom felé fordult. Első irodalmi próbálkozásai a Federațiunea (Szövetség) című lapban jelentek meg, majd a Concordia című politikai lapba írt tárcákat. 1865 júniusában Familia (A család) címmel irodalmi lapot indított, melynek programja a román kultúra erdélyi terjesztése volt. Szerkesztette még a Gura Satului (A falu szája) című élclapot is. A bukaresti Tudományos Akadémia rendes tagjai közé választotta. A Kisfaludy Társaság a román irodalomnak magyar nyelven való ismertetéséért 1871-ben levelező tagjai sorába választotta, ahol A román népköltészetről címmel tartott székfoglaló beszédet. István vajda című tragédiáját magyar fordításban a nagyváradi Szigligeti Színházban is előadták. Mihai Eminescu verset első magyar fordításban a Kolozsvári Közlöny közölte 1885-ben Atit de frageda melyet Sándor József, Cseresznyefa fehér virága címmel fordított magyarnyelvre. Mihai Eminescu költő ekkor még élt, bár már betegeskedett és 1889 június 15-én el is hunyt.1934 és 1964 között 13 Eminescu kötetet fordítottak magyarra. 1966-ban pedig Kacsó Sándor szerkesztette Perpessicius gondozásában megjelent román kiadás alapján a költő verseinek megközelítőleg teljes magyar fordítása. Kezemben tartom a Kriterion Kiadó Bukaresten 1984-ben kiadott könyvet, melyet Kányádi Sándor dedikált, hat verset fordított Mihai Eminescutól, mely e kötetben van. 1995.november 8-ai a dedikálás az érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtárban szép számú közönség gyűlt össze, hogy hallgassuk Kányádi Sándor költőt, akit Domonkos Béla érdi szobrász ajándékozott meg, mielőtt elbúcsúzott a hallgatóságától. Itt-ott fel-fel villan Csuka Zoltán eszmeisége, akinek elsődleges célja az volt, hogy az emberek a nemzetek egymást segítve, szeretetben, barátságban egymás kultúráját tisztelve jó szomszédságban éljenek egymás mellett. Csuka Zoltán a délszláv irodalomból legtöbbet fordító. mind e mellett József Attila díjas költő, irodalmi lapok szerkesztője, a Jószomszédság könyvtár alapítója, örökségül amit ránk hagyott, nem feledjük, és jó észre venni, hogy más nemzetek is kezdenek ráébredni, mennyire fontos a béke, barátság, jó szomszédság. Milyen jó érzés, hogy a Román Kultúra Napja alkalmából a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház munkásságát is értékként kezelik, sőt még jutalmazzák is, elismerik, ami jó lenne, ha ez nemcsak egy villanás lenne, hanem az értékálló mindig mindenkor kapna bizalmat, bátorítást, elismerést, szeretetet. Csuka Zoltán eszmeisége pontosan az, hogy a kultúrák, ha megismerik egymást, akkor sokkal jobban tudnak egymással működni a nemzetek, szebbé tud válni a világ, úgy, hogy hagyjuk egymást élni és elsősorban segíteni akarunk egymáson.

Feketegyarmati Sándor

Szólj hozzá!