Álszent

Péter nézte a mellette alvó gyönyörű nőt. Szenvedélyes éjszakát töltöttek együtt. Bűntudat kínozta a lelkét. Katolikus papnak esküdött fel. Testi vágyainak nem tudott ellenállni. Álszent életet élni nem akart. Amanda elbűvölte, a csókjaival, hibátlan testével. Mitévő legyen? Szerette a papi hivatását. De, Amanda is a szívébe költözött.
– Istenem, most mit tegyek? – tette fel a kérdést.
– Dönts! Álszent emberi létezés a legnagyobb bűn! – jött a válsz.
– Köszönöm Istenem!

“Álszent” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Biztosan nem lehet könnyű a katolikus papoknak. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet és olvasást!

  2. A vallás is ember által kitalált közösség. A papjai is esendők, emberből vannak, teli szenvedéllyel, bűnnel, önmarcangolásssal. Én is katolikus vagyok, soha nem értettem miért nem engedélyezik a házasságot. Mennyivel emberibb a református, ahol a pap rendezett családi életet élhet. Mennyi hazug lelki fájdalomtól menekülnek meg ezáltal. A bűnbeesés bölcsője a tiltás.

Szólj hozzá!