Varga Katalin: Ennél már nincs lejjebb

Varga Katalin: Ennél már nincs lejjebb

Feküdtem a jéghideg szobában ruhástól az ágyban.
A sokizületi gyulladástól alig tudtam mozogni.
Bekapcsoltam a tévét, aminek csak hangja volt.
Kivánszorogtam valahogy a konyhába, szomjas voltam.
Akkor már masodik napja nem ettem.
A vizes vödör aljan befagyott víz volt csak.
Visszamentem.
A bedőlt falú vályogház résein besüvített a szél.
Bezzeg a ferjem a poharat emelgeti a meleg kocsmában.
Lázas voltam, rázott a hideg.
Nem ezt akartam…
Eddig azt hittem, ilyen csak a filmeken van.
Miért nem hallgattam rád Mamóca?
Álomba sirtam magam.
Hozzám bújt Rozika a kiskutya.
Ő legalább melegített egy kicsit.
Már sötétedett, amikor megjött a férjem.
Félrészegen maga volt a sátán.
Üvöltözött szokas szerint.
Miért döglök az ágyban?
Miért nincs vacsora?
Ekkor látta meg Rozikát.
Kikapta az ágyból.
Addig vagdosta a földhöz a kikutyát, amig el nem pusztult.
Rozika nem volt többé.
Kutyagyilkosnak neveztem.
Jött is a megtorlás.
Ütött, ahol ért.
Felrepedt a szám, vérzett.
Aztán durvan megerőszakolt.
Ez volt az utolsó támadása.
Kórházba kerültem, aztán onnan végleg hazamentem.
Elváltam.
Aztán már csak a halálhírét hallottam.
Elvitte az ital.
Hogy mi ebből a tanulság?
Hallgassunk az Édesanyánkra.
Keményen megfizettem erte, hogy nem így tettem.
Engem többe egy férfi sem fog kisemmizni és megütni.
Ezt megigérhetem.

“Varga Katalin: Ennél már nincs lejjebb” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Amikor az élet összesodor két embert, bármennyire azt hiszik, hogy ismerik egymast, az csak illúzió. Néha a legnagyobb szerelem is pokollá tud változni. Az egyhelyben topogás, a kilátástalanság tévútra visz nagyon hamar. A drog az alkohol menedék, de milyen árat fizet érte. Ez a férfi még a kutyában is ellenfelet látott, vak gyűlölet tombolt benne. Mi váltotta ki? Az ilyen kapcsolatból ész nélkül kell menekülni, már nem lehet benne változás jó irányba. Tragikus élet volt, bárki élte meg. Jól leírt történet, köszönöm.

  2. Jézusom! Ha ez tényleg igaz történet, s nem csak kitaláció, nem is tudom mit mondjak. Éveken át hogy lehet tűrni ennyi megaláztatást? Én bántalmazott gyermek voltam, de egy kislány nem sokat tehet. Egy felnőtt nő ezt nem hagyhatja annyiban, én bedugtam volna a részeg fejét a sütőbe, az biztos! Ezen lelkileg nem lehet túljutni, ez örökké, egy életen át végig kísér.

    Megnyugvást kívánok a lelkednek. Szeretettel: Icu

Szólj hozzá!