RÖVID MESE, A VANÍLIÁRÓL, ILLETVE, A TV, VÁSÁRLÁST BEFOLYÁSOLÓ HATALMÁRÓL

RÖVID MESE, A VANÍLIÁRÓL, ILLETVE, A TV, VÁSÁRLÁST BEFOLYÁSOLÓ HATALMÁRÓL

Jótékonysági est a német televízióban, a fejlődő országokat megsegítendő. Prominens személyek fogadják a hívásokat, köztük egy „több csillagos” mesterszakács.
Amikor őt kérdezi a műsorvezető az eddig befolyt összegről, büszkén bemondja azt, majd hozzáteszi: más módon, mint pénz felajánlással is lehetne segíteni a fejlődő országokat.
Példának hozza fel a vaníliát: bár nem olcsó, mégis próbáljuk meg időnként valódi vaníliával ízesíteni ételünket, ezzel biztosítva az ottani emberek munkáját, szerény bevételüket…
Milyen igaza van! Évente akár én is vehetnék 2-3-szor igazi vanília-hüvelyt, s bár darabja 3-4 euróba kerül, nem fogok belehalni! Az ételnek mégiscsak kellemesebb ízt ad, mint az aroma.
Amúgy is kevés ételbe kell, nincs rá naponta szükségünk, mint a sóra, paprikára, borsra…

Tejberizst készítettem másnap. Milyen jó lenne kipróbálnom, milyen is igazi vaníliával ízesítve! Fura, hogy eddig eszembe sem jutott, de most – hála a televíziónak! –, felhívták rá a figyelmemet. Vettem a fáradtságot, s kora délután leszaladtam a boltba. De vanília egy darab sem volt!
Átmentem a másik nagy bevásárló központba, ahol szintén úgy jártam. Kérdeztem az eladónőt, hova tették, mivel én nem találom.
Sajnálkozva közölte, hogy a délelőtt folyamán kimerült a készletük, de az utánrendelést már feladták. Bizonyára nem nézte ezt az adást, mert értetlenül mondta:
– Az emberek meg voltak bolondulva: hosszú, tömött sorokban veszekedtek-verekedtek ezért a fűszerért, mintha csak az életük függött volna tőle…

Aznap fahéjas-cukorral készült el a tejberizsem.

Egy hónappal később véletlenül látom a bevásárló központ parkolójában kifeszített molinót: vanília fél áron. Megnéztem, de már túlontúl feketék voltak, és összeszáradtak.
– Vesz belőle, vagy vihetem ki a szemétbe az egész rakományt? – kérdezte az árut pakoló kislány, majd hozzátette: –Nemrég még ölték egymást érte az emberek, most meg a kutyának sem kell!
– Köszönöm, amikor kellett volna, nem kaptam, ennek a minősége meg már annyira rossz, hogy még fél áron sem kell!
Nevezett megvonta a vállát, s az egész nagy papírkartonnyi vaníliával kezében elindult a lejárt szavatosságú, de még komposztálható élelmiszerek konténere felé.

Persze, ha az előző napokban újabb jótékonysági est lett volna a tv-ben!…

Winczheim Tibor novelláskötetei E-könyv formátumban megvásárolhatók a webáruházunkban!

Csak 490.-ft/kötet!

Szólj hozzá!