FIN

FIN

Felhők csüngtek az égből, amikor a Nap éppen álmából próbált felébredni. Érezte, egész nap esni fog az eső, de a szélre nem számított. Mikor gondolatait befejezni készült, megjelent a szél. A Nap felvette komor arcát és elbújt a felhők háta mögött.
Talán nem éri őt el a szél.

Poppy Payton

Azt hiszem, én vagyok a világon a legjobb barátnő. Tegnap megígértem Candice barátnőmnek, hogy ma munka után elmegyek vele a Forradalmi Ifjúsági Napokra.
Soha életemben nem voltam még ilyen rendezvényem, talán azért, mert nem bírom a tömeget.
Elgondolkodtam a barátnőm miért erősködött annyira, hogy ott legyek. Szerintem egy vak randit akar összehozni. Pedig megkértem őt, hogy amíg Oliver, a volt páromat ki nem törlöm teljesen az emlékeim közül, addig egyedül szeretnék lenni.
Candice gyerekkoromtól barátnőm, együtt nőttünk fel. Jóban-rosszban kitartottunk egymás mellett, még akkor is, amikor jött a herceg fehér lovon, és mindkettőnknek egyszerre kezdett el udvarolni. A végén ő járt pórul. Azt hitte, egyszerre két csajt is átvághat.
Na, jó!
Minden rendben lesz. Én majd a háttérben állok, ahol kevesebben vannak. Ha a végén futni kell, ne sérüljek meg.

Reggel, amikor kiléptem az ajtón, és szemben találtam magam, az út másik oldalán lévő pipacs mezővel, már jól indult a napom. Remélem így is marad.

Troy Patel

Ez a nap, sorsfordító lesz az életemben.
Idáig csak próbálkoztam, de úgy érzem, eljött az az idő, amikor végre megmutathatom, hogy én is érek valamit.
Unalmas hétköznapjaim megváltoznak. Ha most még iskolába járnék, mindenkinek azt mondanám, hogy híres ember leszek. De, hogy milyen áron, azt nem árulom el senkinek.
Elegem van már az unalmas napokból. Lenni akarok valaki!
Hónapokkal ezelőtt, láttam az újságban, hogy a mai napon lesz a Forradalmi Ifjúsági napok. Amikor elolvastam, akkor fogant meg bennem, ez a nap, az enyém lesz. Csakis az enyém.

Poppy Payton

Az eső már messze jár, a legtöbb része fel is száradt, most meg hétágra süt a Nap.
A munkának vége, mehetek szórakozni. Egész nap ezt a pillanatot vártam. A helyemet alig tudtam elhagyni. A telefonhívások csak jöttek, jöttek, és délután kettőkor úgy érzetem, ha nem ehetek legalább egy falatot, akkor ott esem össze. Milyen jó, hogy reggel készítettem, szendvicset, két zsemle, felvágott, vaj és egy kis salátát is tettem hozzá. A termoszban jó meleg tea. A mai ebédem elmaradt, így a két szendvicset megeszem. Mondjuk nem szeretek a gép előtt enni, de ma vészhelyzet volt.

Nézem az órám, Candice megint késik. Jellemző rá. Nézem a mobilom, semmi üzenet.
– Hoppá! Elnézést, nem láttam Önt!
– Semmi gond – szóltam az ismeretlen férnek, aki nekem jött.

A mobilom a földön… semmi baj, úgyis ki akartam cserélni. A férfi lehajolt, felvette a földről, és felém nyújtotta.
– Köszönöm – mondtam megilletődve.
– Ha gond lenne a telefonnal, kifizetem. Troy Patel vagyok. Kérem, adja meg a számát, és egyeztetünk.

A férfi csak mondta, mondta, én meg ott álltam, mint aki lecövekelt, és hallgattam a
kellemes hangját. Pár perc után, amikor végre egyenesen a szemébe néztem, úgy éreztem, mintha a rossz idő visszajött volna, és a villám pont belém csapott volna.
A körülöttem lévő falak, abban a másodpercben darabokra törtek.
Vágytam rá…
Ilyen férfi kell nekem. Most, az sem érdekelt, hogy a telefonommal mi történt, és az sem, hogy a barátnőm nem jött el.
Csak a velem szemben lévő férfi érdekelt.

Troy Patel

Ez az! Sikerült! Máris lekenyereztem. Szegénykém, ha tudná, kivagyok, és hogy miért mentem neki szándékosan.
– Ha már így megsebeztem, meghívhatom egy kávéra? – tettem fel a kérdést.
– Igen, persze. Majdnem elfejtettem, Poppy Payton vagyok.
– Gyönyörű név, mehetünk?

Abban a pillanatban karonfogva elindultunk. Meg sem beszéltük merre megyünk, csak
sétáltunk az ismeretlenbe, míg végül Poppy meghívott a házába.
Tudtam, sikerem lesz nála.

 

Poppy Payton

Nem gondoltam volna, hogy életem utolsó percét, a házammal szemben lévő pipacsos mezőben fogom végezni.
Miért is ajánlottam fel, hogy nálam kávézzunk? Egyszerűen megfogott, nem tudtam neki ellenállni.
Most meg itt fekszem a kedvenc virágaim között nyitott szemmel, és a teliholdat bámulom.
Nem mozdulok.
Csak fekszem.
A testem közötti réseket érzem. Mintha átfújna rajtam a szél.
Lebegek.
Candice miért nem jöttél el?

 

2024.március 30-án, egy fiatal harmincegy éves, fehér nő holtestére találtak feldarabolva. Egyedül a feje maradt épségben. A vágások pontosan öt centiméterenként folytatódtak. Az áldozat neve: Poppy Payon.
A gyilkos ismeretlen…