Varga Katalin: Curmi blogja

Varga Katalin: Curmi blogja

Kukucs mindenki.
Nálunk aztán zajlik az élet ám.
Mert de!
Öt és fél hónaposak vagyunk Baba nővéremmel.
Bizony!
Tegnap fogtam egy egeret.
Be is pusziltam.
Most büszke vagyok magamra.
Naná!
Még a pincében lakunk, amig nem lesznek fagyok.
Remek kéglit alakított ki ott nekünk Apa.
Tágas teret a kergetőzésre,  játékaink is vannak.
Phe-puha felhelyünk, takarókkal.
Szép kis családunk van ám.
Drága Pinki mamink.
Akela kandúrfi, a nagybácsink.
Sali cica kisasszony.
Ő kevésbé viseli el a nyüzsgésünket.
De két napja Apa lehozott a pincénkbe négy betolakodó maccsot.
Mami azt mondta, tessék elviselni őket, Ők a testvéreitek.
Na persze!
Igaz, a fekete-fehér kiskandúr hasonlít rám.
Ő a Főnök a csapatban.
Turbónak hívják.
A majdnem fehér kandúrka, Kókusz.
Nagyon szemtelen.
Aztán a két picsogós csajszi.
Mira és Luca cica kisaszonyok.
Higany-fürgék.
Hasonlítanak Baba nővéremre.
De mit keresnek a mi birodalmunkban?
Bebeee…
Úgyis utilapu kerül a praclijukra.
Anya feltette őket gazdikeresőknek több cicás olddalra is.
Bár macska-cunami van mindehol.
Nehéz úgy.
De a remény hal meg utoljára.
Nem igaz?
Fenséges tejfölös csupor.
Két hete besétált hozzánk egy kiskutya.
Apa kiszedte belőle a kullancsokat, bogáncsokat.
Lenyírta a bundájat is.
Azt mondta ő egy Bishone Bolognese fajtájú kan kutyus.
Na és?
Attól még megketget minket.
Bár jó természetű eb.
Szuzival együtt így vagyunk tizenegyen állatok.
Kész focicsapat.
Csak legyen mit enni.
Találjanak gazdit a tesóknak.
Így legyen.!

Kata Varga