Varga Katalin: Curmi kandúr nehéz napja
Komolyan nyávogom, ez a blog az elején nem lesz vidám.
2025. március 11. Hiába angyali nap.
Nekem rossszul kezdődött.
Étlen-szomjan kínlódtam.
Aztán délután Apa begyömöszölt egy rácsos kalodába.
Rám csukta az ajtaját.
Autóval mentūnk valahova
Hiába nyávogtam segítségért.
Aztán egy szúrós szagú helyen Apa magamra hagyott.
Felfektettek végül a MŰTŐASZTALRA!
Kaptam egy szurit.
Nem tudtam semmiről.
Otthon ébredtem a hordozóban Anya ágyán.
Simogattak, becéztek.
Kábult voltam nagyon.
Este tudtam meg:
TÖBBÉ MÁR NEM VAGYOK KANDÚR!!!
Nehéz éjszaka után reggel már ki akartam menni az udvarra.
De nem hagyták…
Összeispisiltem magam.
Apa törölgetett.
De Apaaa, ez fáj!
Na meg hol vannak a lábközi díszeim?
Most már megnyugodtam valamennyire.
Mami és Baba nővérem is IVARTALANITVA lettek.
Már a varrataikat is kiszedték.
Így jártunk.
De az biztos; nyugodtabbak lettünk.
Nem lesz nálunk több felesleges macskaszaporulat.
Na és Apa és Anya, csak a jót akarják nekünk.
Curmi ex kandúrfi, bolyhos farkinca.
Meg nagyrészt
MAINE COON maccs.