Bűnbakok a Bibliában
Jelige „ Az Engesztelés napja”
Bűnbaknak azt az ártatlan személyt nevezik akit mások bűneiért felelősnek tartanak. A szó a bűn és
a kecskebak szó összekapcsolásából alakult ki. A bűn a világi és erkölcsi szabályok megsértését jelenti, de miért kapcsolódik a bűn szóhoz egy kecskebak? A bak ebben a felfogásban az elkövetett bűnökért az istennek felajánlott kecskebakot jelenti. Ez a meghatározás egy Ószövetségi jellegű szimbolikus cselekedetre arra az ókori zsidó szertartásra utal vissza mely Mózes harmadik könyvében szerepel. A szertartás szerint a zsidó főpap engesztelés napján ( ahol arra emlékeztek mikor Isten megszabadította a zsidó népet az egyiptomi rabszolgaságtól )kézrátétellel egy kecskebakra ruházta Izrael népének bűneit, majd a bűnt hordozó kecskebakot kiűzték a sivatagba a démonok közé hogy ott pusztuljon el. Ezzel a rituális szertartással úgy hitték megszabadították a közösség tagjait bűneiktől.
Minden társadalomnak szüksége volt bűnbakokra ,és szükség van rájuk ma is. Kezdetben a rítusok bűnbakja lehetett egy tárgy, vagy állat is később már emberekre is hárították az ilyen szerepet.
Az ókori Görögországban a szellemi,testi fogyatékosokat,járványos betegeket taszították ki közösségből ,őket okolva a természeti csapások ,járványok bekövetkezése miatt.
Azért őket mert ők voltak kiszolgáltatott helyzetben és nem voltak képesek magukat megvédeni.
Az emberek rettegtek az istenek haragjától, mert tudták ,hogy megszegték az isteni törvényeiket,
hiszen azok betarthatatlanok voltak .Bűneik mégis nyomasztották őket, és nagyon szerettek volna feloldozást kapni az isteneiktől, Úgy hitték ha önmaguk helyett a bűneiket hordozó bűnbakokat áldozzák fel, bűnbocsánatot nyerhetnek.
A kereszténység a bűnök alóli feloldozásnak más alternatíváját kínálta Jézust aki a kereszten elszenvedett engesztelő áldozat jelképe lett. Isten elküldte a Földre Jézust akit Keresztelő Szent János az Isten bárányának nevezett ő arra született hogy elvegye a világ bűneit és kereszthalálával kiengesztelje az Urat. Isten megbocsátott az emberiségnek és feloldozást adott azoknak akik őszintén megbánták bűneiket, majd megpróbálták jóvátenni azokat.
Bűnbakok az irodalomban és a történelemben
Az emberiség történetében a bűnbak keresés és a felelősségre vonásuk minden korban jelen volt,
jelen van napjainkban is. Része a civilizáció történetének, tartalma azonban koronként módosult.
Amikor egy közösséget sorozatosan kudarcok érnek melyekre nem találnak ésszerű magyarázatot szívesen választják azt a megoldást hogy mást vagy másokat kiáltanak ki bűnösnek hogy ezzel bűntudatuktól is megszabaduljanak. Válságos időkben a túlélést segíti, és a közösség önbizalmát erősíti ha önvizsgálat helyett, a rajtuk kívülállókra zúdítják haragjukat.
Ez történt Rómában i. e. 64-ben Néró császár uralkodásának idején, aki hogy a gyanút magáról elterelje, a keresztényeket vádolta meg Róma felgyújtásával ,ezért őket küldte a halálba.
A középkorban boszorkányokat kegyetlenül üldözték és előszeretettel vádolták meg azzal,hogy katasztrófákat idéztek elő, hogy járványokat terjesztettek vagy vétkesek valamely ismert személyiség váratlan halálában. Azt terjesztették róluk hogy mágikus erővel rendelkeznek és szövetkezve az ördöggel képesek ezeknek a szörnyűségeknek az elkövetésére. A tömegek elsősorban a nőket illették ezzel a váddal. Ez a boszorkányüldözés időszaka volt. Tízezreket kínoztak meg, és küldtek a máglyára boszorkányság elkövetése miatt. Az igazi okok azonban mindig a háttérben maradtak,
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is hevesen üldözte a boszorkányokat de elsősorban gazdag nemesasszonyokat vádolt meg boszorkánysággal, a hátsó szándéka azonban egyértelműen az volt vagyonukat megszerezze.
Görgey Artúr az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tábornoka életét is megkeserítette mikor az emigrációba kényszerült Kossuth Lajos őt „Vidini levelében „ Magyar Júdásnak bélyegezte .Őt tette felelőssé a világosi fegyverletétel miatt holott ezzel a katonák tízezreit mentette meg a biztos haláltól akkora túlerő mellett ugyanis nem volt esélyük az ellenséget megállítani. Görgey Artúr kiváló fővezér volt. a tavasz hadjáratban sorozatban vezette győzelemre katonáit akik rajongtak
érte. Felszabadította a Duna–Tisza közét, a Felvidéket, a Komáromi csata után Észak -Dunántúlt és visszafoglalta Budát. Komáromtól Aradig visszavonulva egy hónapig megakadályozta, hogy az osztrák és orosz haderők egyesüljenek de a szabadságharc ügye a túlerő miatt halálra volt ítélve.
Az akkor már emigrációban élő Kossuthnak akkor már tudnia kellett függetlenség ügye elveszett.,mégis Görgeyre hárította a vereség felelősségét. A fennmaradt iratokból egyértelműen kiderült, hogy az 1849. augusztus. 11-re Aradra összehívott Haditanács hozta meg a végső döntést a fegyverletételről, Görgey ennek szellemében cselekedett .Mégis mindenki árulónak tartotta ezért az egész életét bűnbakként kellett leélnie. Az utókor csak néhány éve rehabilitálta.
Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényében Nyilas Misinek is a bűnbak sorsa jutott, mikor megvádolták a reskontó elvesztése miatt. Még a „ Tanári Bíróság” elé is beidézték ahol rosszindulatú gyanúsításaikkal súlyos lelki sérülést okoztak neki.
A bűnbak szerepe az előítéletes gondolkodás terméke volt, az ma is. Sok fájdalmat okoz azoknak akiket erre a szerepre kárhoztattak.. A tartalma az évtizedek során változott. A bibliai időkben a bűnbak ártatlanságáról mindenki meg volt győződve napjainkban már bűnösségét el is hiszik .Fontos változás az is,hogy újabban közismert ,könnyen beazonosítható személyek válnak bűnbakká, mellyel jó szolgálatot tehetnek a mindenkori vezetőknek egy ellenségkép kialakításához.
Jellemző momentuma a folyamatnak, hogy a tömegeket sorozatos sikertelenségek érjék melyek elszenvedése miatt gyors vigasztalásra van szükségük..Ilyenkor egy jól kidolgozott ellenségkép tömegeket mozgósíthat a gonoszságra.