BÜTYKÖLGETEK…
– Mi jót csinálsz szöszikém? – kérdeztem fiú unokámat, aki egy eléggé sajátos kinézetű valamit barkácsolt a „Jáva” nevezetű játékával.
– Bütykölgetek papa! – válaszolta, s mielőtt rákérdeztem volna a „bütykölése” tárgyára, boldogan kérdezett vissza: – Na, mit szólsz hozzá? – és orrom elé dugta azt a fura valamit….
Először autónak néztem, de, mivel hat kereke volt, lehetett az, teherautó is. Viszont nem értettem, hogy abból a hat kerékből három – egymástól egyenlő távolságban – miért a járműve egyik oldalán, míg a másik sor három kereke pedig a járműve közepén helyezkedik el? Rá is kérdeztem: – Mi ez picinyem? Autó, vagy tehergépkocsi?
Furcsán nézett rám: – Hát nem látod papa, hogy tengeralattjáró?
– Ez? – döbbentem meg – de ennek nincs se oldala, sem hajócsavarja!
– Ha lenne oldala, nem merülne le, mint ahogy a kis vödröm sem merül alá a vízbe! Arról meg nem tehetek, hogy a játékhoz nem adtak sem hajócsavart, sem propellert, sem pörgettyűt!
– Na, most álljunk meg egy pajkaszegi szóra Picinyem! Hová kellene neked ez a sok egyéb minden?
Ő csodálkozva mondta: – Hát nem látod, hogy a középső kerekek mellett ki van hagyva egy rész, oda kellenének a felhajtó pörgettyűk, a hajó végébe pedig a hajócsavar. Az hajtaná előre a tengeralattjárót, a pörgettyűk pedig a gyors felemelkedést szolgálnák. Miután a tengeralattjáróm felmenne a felszínre, jönnének működésbe a pörgettyűk. Ezek – mint a helikoptereknél -, a hajóm levegőben való haladást szolgálnák, érted, papa? Fel tudnék repülni a felhőkig, és ott tudnék parkolni. Valamelyik nagy, kemény felhőn!
– Ja, ha így mondod, akkor érthető, de mit keres az utastérben egy kályha-szerűség. Vagy nem füstelvezető, az a derékszögben meghajlított cső? És, nem félsz, hogy a nyitott oldalakon beömlik a víz, és megfulladnak az emberek? Vannak a játékhoz oldallemezek, miért nem használod azokat?
– Jaj, papa, meséltem már a kisvödrömről, tehát nyitottnak kell lenni a gépnek, hogy a víz nyugodtam bemehessen oda, és lesüllyedhessen az óceán aljára. Az a cső pedig a periszkóp, azon keresztül lehet figyelni a víz felszínén közlekedő más hajókat. És – még mielőtt megkérdeznéd -, azért van a járművemnek kereke, mert nincs hajócsavarom. Ezért a tengerek alján kerékkel közlekedik, tudod?
– Jól van Szöszikém, de nem fognak megfulladni az emberek a víz alatt? Vagy kopoltyúval tudnak lélegezni?
– Jaj, papa, de rossz vicceid vannak! Hát nem látod, hogy mindenkin búvár felszerelés van? – Ezt olyan meggyőzően mondta, hogy már magam is elhittem, noha egyetlen ember sem volt a gépezetben. Nem is lehetett, mivel a játéknak nem volt semmilyen bábú tartozéka.
Ha sorra veszem írásaimat, van bennük mese, meseátdolgozások, versek, verses mesék, novellák dögivel, még felnőtteknek való pajzán történetek is, kiszámolók, gyermek-versek, rádiójátékok, abszurd történetek, és minden egyéb „nyalánkságok”, de sci-fi egy darab sem. Hogy miért?
Mert nekem nincs olyan fantáziám, mint az ötéves unokámnak!