Nagyapám úgy, mint Márai Sándor,
1901-ben született Kassán. /Bár Márai 1900-ban./
A városnak nagyjából ugyanazon belterületi
részén élt, mint a később híres író.
Mindketten fiatalkorukat töltötték itt
értelmiségi polgárként.
Nyilván többször elmentek egymás mellett,
álltak sorban a boltban, de nem voltak ismerősök.
Egyikük pedagógusnak tanult, másikuk még
névtelen, bohém tollforgatóként töltötte napjait.
Később, mikor Márai megírta az „Egy polgár vallomásai”
című önéletrajzi írását, nagyapám sorra ismerte fel
a regényhősöket, hiszen neki is személyes ismerősei
voltak a szereplők.
Nagyapám maga volt a történelem:
fiatalemberként átélte az I. világháborút,
húszévesen elborzadt Trianon tragédiáján,
mikor külföldre került szülővárosa;
harcolt a második világégésben, és látta
`56 eufóriáját, majd tragédiáját 56 évesen.
Ott állt, mikor Kassa postahivatala lebombázva
füstölgött.
Ez a kassai támadás adott közvetlen ürügyet arra,
hogy Magyarország belépjen az II. világháborúba.
