Stancsics Erzsébet:
Egy név két sorsban: Stancsics Márkó és Táncsics Mihály nyomában
- Családfa, emlékezet és egy közös név, mely történelmet rejt…-
Van úgy, hogy a múlt nem kopogtat, csak halkan odasúgja a nevét. Olykor levéltári bejegyzésben bukkan fel, máskor egy családi legendában. De vannak nevek, amelyek nemcsak visszhangoznak, hanem valahol összeérnek.
STANCSICS. Egy név a 16. századból, amely a szigetvári vár hős védőjét, Horváth Stancsics Markót idézi. A végvári harcok lobogója alatt élő katona, aki nemcsak karddal, hanem tudással is szolgálta hazáját: fia, Gergely (1558 Körmend -1597 Nagyőr) megalapította az első magyarországi evangélikus főiskolát Felső-Eőrön. A család évszázadokon átívelő története címerrel, házasságokkal, birtokokkal fonódott bele a magyar nemesi sorsok szövedékébe.
És van egy másik név: Táncsics Mihály – eredetileg Stancsics Mihál. Szegényparaszti sorból származó fiú, akinek betűi és eszméi többet mozdítottak meg, mint egy sereg ágyú. Tanító, újságíró, a sajtószabadság hőse. Aki kiszabadulásakor 1848 márciusában már nemcsak ember volt – jelképpé vált!
De mi történik, ha kiderül: talán egy család sarjai voltak? Egyikük egy vár tornyában, másik a szó emelvényén – de mégis, egyazon gyökérből.
A kutatás nem adatbázis, hanem szenvedély. Keresni a jeleket, visszhangokat, vérvonalat, amelyek a 16. századi Márkó alakjától a 18. század végi Mihályig vezetnek. A név, a földrajzi eredet, a nemesi háttér, majd annak elvesztése – mind arra utalnak: nem kizárt a kapcsolat! Az iratok elvesztek, de a családi emlékezet, a szívbe vésődött név és a kutató akarat, amely nem hagy nyugodni, többet árulhat el az igazságról, mint bármely pecsétes pergamen.
A múlt néha nem bizonyít, csak bíztat! És mi, akik kérdezzük, hallgatjuk is, amit suttog…
I. Két Stancsics története – Rokoni fonalak az idő szövetében
Amikor az ember nevet kap, gyakran csak a jelenig hordozza. Ritkán gondol bele, honnan ered, milyen távolságokat és sorsokat rejt. De van, aki kérdez. Van, aki visszafordul az időben és keresni kezdi a gyökereket, amelyek talán máig táplálnak.
Én azok közé tartozom.
Táncsics Mihály, a szabadságharcos, tanító, újságíró, író és politikus 1799-ben született Ácsteszéren – jobbágycsaládban, de nemes eszmékkel. Eredeti neve: Stancsics Mihál. A név horvát eredetű, déli határvidékről származó családot sejtet. Ez a név felbukkan néhány évszázaddal korábban is: Horváth Stancsics (Stansith) Márk neveként, aki a 16. század közepén a szigetvári vár várkapitánya volt, katonai vezető, hadvezér, a végvári harcok aktív alakja. A kérdés, ami már régóta foglalkoztat: lehettek-e ők rokonok? Egyazon vérvonal hajtásai, csak más-más század fáján? A válasz jelenleg nem dokumentálható bizonyossággal, de minden történelmi nyom, etimológiai kapcsolat és társadalmi mozgás valószínűsíti, hogy legalább távoli rokonság, közös ági eredet nem kizárt.
II. Történelmi párhuzam – Egy név két rendeltetés.
Olykor egy név kétfelé indul: egyik ága kardot ragad, a másik pennát. Az egyik kőfalakat véd, a másik eszméket. Az egyikük a törököt tartja távol, a másik a szellemi sötétséget veri vissza. De a gyökér egyforma: a hazáért való küzdés, hűség, szolgálat.
A Stansith nemzetség a 13. századig visszavezethető nemesi család, amelynek egyes ágai a 18. századra elszegényedtek, társadalmi státuszuk csökkent. Nem egyszerű ez a sors, de ismerős a magyar történelemben: mert Táncsics Mihály, aki később az első sajtóért való bebörtönzöttként ünnepelünk, nemesi felmenőkkel bírt, mégis jobbágyként született, ahonnan felküzdötte magát a szó és a szabadság erejével.
Az én családom erről a vonalról származik. Táncsics Mihály testvérének, Jánosnak ükunokájaként őrzöm a családi történeteket, amelyek megerősítik, amit az iratok még nem tudnak: hogy a név nem csupán hangalak, hanem összekötő emlékezet. Stancsics Jánosnak (Mihály testvére) fia, az én dédnagyapám (1858-1944) az Ordódy uradalom intézője volt Bagotán, felesége pedig Alsó-Felső Köröskényi Madurkay Katalin (1860-1926) kutyabőrős kisnemes volt. A vérvonalak összeérhetnek: akár a hadvezéri hírnév, akár a földből élő kéz, akár a szellemi küzdelem felől érkeznek. Az emlékezés, a családi szájhagyomány, az ösztönös kapcsolódás – ezek is források. Talán sosem kapunk a kérdésekre pecsétes választ, de az út maga is érték. Az, hogy kutattam. Hogy kerestem. Hogy a múlt árnyékára nézek vissza. Mert akinek múltja van, annak iránya is lesz. És ha ezt a két Stancsics nevű férfit valaha is összeérte egy vérvonal, akkor mi, utódaik el ne engedjük ezt a fonalat!
III. Idővonal – A Stancsics név történeti íve
1264 – a család őse, Gál, a gradeczi nemzetség tagjaként említésre kerül. A „Stansith” név a 13. századtól dokumentált.
1550-es évek – Horváth Stancsics Márk, a szigetvári várkapitány, katonai vezető a török elleni harcokban. 1561 – Márk halála a török ellen harcok során. (Születési éve nincs feljegyezve.)
1584 – fia, Gergely (1558 Körmend – 1597 Nagyőr) megalapítja az első magyarországi evangélikus főiskolát Felső-Eőrön (Sztráska). Külföldi tanulmányai után ő is tanít a főiskolán és Szepes vármegye alispánja.
1622 – Gergely fia: Boldizsár (felesége Kiss Kata) Apja közéleti szereplését továbbvitte: Szepes vármegye alispánja volt. A családfa tovább ágazik a Márk – Imre és leányágon.
Gergely másik fia: Markó (Maekó) egyes források szerint 1653-ban élt és Máriássy Zsófiát vette feleségül. Ez a házasság is mutatja a család szoros kapcsolatát a korabeli nemesi elit más ágaival.
A család további generációi közül több tag is betöltött alispáni tisztséget Szepes vármegyében, pl. Horváth Imre, aki 1712-ben halt meg és Horváth Boldizsár, aki Berzeviczky Terézzel kötött házasságot.
- század – A család több ága elszegényedik, társadalmi státuszuk lecsúszik. Néhány vonal földműves, iparos, vagy uradalmi alkalmazott lesz.
A férfiág a 19. század elején halt ki, de a nőági leszármazottak révén a család öröksége tovább élt más nemesi családokban.
1799 – Táncsics (Stancsics) Mihály születése Ácsteszéren.
– A családi szál másik szereplője, Stancsics János, aki Táncsics testvére (Ácsteszér) gombkötő mester Székesfehérvárott, majd Győrben.) Ő az én üknagyapám.
1858 – Stancsics Jánosnak fia születik, szintén János, aki 1900 körül intézőként szolgál Bagotán, az Ordódy bárói uradalomban. Meghalt 1947-ben Budapesten. Felesége Alsó-Felső Köröskényi Madurkay Katalin (1860-1926) kisnemesi származású. Alsó és Felső Köröskény (ma Dolné és Horné Krskany, Szlovákia) ma is létező települések, ahol több nemesi család – köztük a Köröskényi és Madurkay ágak éltek.
Házasságukból 9 gyermek élte meg a felnőttkort.
1895 – Nagyanyám, Stancsics Erzsébet (1895 Bagota – 1978 Budapest) is közöttük volt, tőle és Frigyes nevű testvérétől (1890 Bagota – 1969 Budapest) hallottak alapján jegyeztem fel az adatokat.
IV. Gradeczi Horváth Stancsics (Stansith) családfa-vázlat
- Generáció:
Horváth Stancsics (Stansith) Márkó (Márk) ? – 1561 Szigetvári várkapitány, horvát eredetű nemes, a család magyarországi ágának megalapítója. (Nemességüket az Árpád-házi királyoktól kapták.)
2. Generáció:
H. S. Gergely (1558-1597)
Szepes vármegye alispánja
Alapította a felső-eőri (Sztráska) evangélikus főiskolát, többnyelvű tanárokkal, maga is tanított.
Feleségei: Amade Fruzsina, majd halála után Sembery Fruzsina
Gyermekei: (ismert adatok alapján)
Boldizsár (alispán, 1622-ben élt, felesége Kiss Kata)
Imre (katonai, vagy jogi pálya)
Három lány: Christina, Anna és Kata. Házastársaik a lánynevek sorrendjében: Hoffmann György, Máriássy Pál, Csatári Hoffmann Istán
III. generáció: (Boldizsár gyermekei)
Márk – felesége Máriássy Zsófia
Imre – felesége dobai Székely Zsuzsanna
lánytestvérek férjezett neveik szerint:
Hoffmann Krisztina
Máriássy Anna
Pécsy Fruzsina
Pongrácz Kata
Keczer Kata
Görgey Krisztina
IV. generáció: (XVII. század vége – XVIII. század eleje)
Imre és Márk ágain születhettek további leszármazottak – itt már a család több vonala kisnemesi, vagy szolgabírói irányba ágazott és egyes ágak adófizetői státusza már közel állt a jobbágy szinthez. Így nem kizárt, hanem megerősíti a lehetséges átmenetet Táncsics Mihály származásához.
V. Összehasonlító táblázat a Horváth-Stancsics (Stantsith) család és Táncsics Mihály családi hátteréről:
Jellemzők Horváth-Stancsics család Táncsics Mihály családja
Eredet: Horvát nemesi család 13. Horvát-szlovák származás
századi gyökerekkel
Kiindulási terület: Horvátország majd Magyar- Ácsteszér Magyarország
ország
Legismertebb Horváth-Stancsics Márk, Táncsics Mihály író, politikus
személy: Szigetvár kapitánya reformer
Társadalmi státusz: Nemesi bárói család jobbágyi származás
Vallási háttér: Római katolikus szintén római katolikus
Történelmi szerep: Katonai védelem, végvári Szabadságharc eszméinek
küzdelmek terjesztése, sajtószabadság
Nevesítés eredete: Horváth-Stancsics családnév Stancic névből magyarosí-
összevonása tott Stancsics, majd Táncsics
Közvetlen rokonság: nem igazolt nem ismert
VI. Horváth-Stancsics Gergely családfája:
feleségei: Amadé Fruzsina Semberi Fruzsina
/
———————————————————————————————–
/ / / / /
Márkó Boldizsár Chirsina Anna Kata
felesége felesége férje: férje: férje:
Máriássy Kiss Kata Hoffmann Máriássy Csatáry Hoffmann
Zsófia György Pál István
További generációk:
Horváth Imre + 1712
Horváth Boldizsár felesége: Berzeviczky Teréz
Utólag szerkesztem be a kutatások közé a nemrég megismert Horváth Stancsics Markó húgának, Ilonának felderített családfa részletét:
Horváth Stancsics Ilona 1577 férje Vojtkovics Gergely
/ / /
György Katalin férj: Joó György 1598 Anna férj: Nedeczky Rafael 1578
/
János
/
János, Ferenc, Miklós, András, István,
Péter, Gergely, Julianna, Ursula
-.-.-.-.-.-
Kutatásom itt megáll, de nem fejeződik be. Hozzátenném munkám során a megfigyelésemet: A szigetvári várkapitány és Stancsics Mihály koruk művelt, nagy tudású, értelmiségiek közé is tartoztak. Markó fia, Gergely már könyvvel és szavakkal folytatta apja honvédő harcát, akárcsak Mihály. A minőség hősei csatáztak sokszor méltatlan körülmények között. A nagyító alá vett generációk mind hazájukat szerető, szellemi elit tagjai is voltak, hozzátéve az általam személyesen ismert családtagjaimat is: dédszüleim, nagyszüleim, szüleim, jómagam, gyermekeim, unokáim és eddig két dédunokám…
Németh László ezt mondta: „Az irodalomban megfogalmazódó, értékféltő, minőségmentő szándékok ébresztenek rá a nemzettudat kivilágítására, morális értékekkel való telítésére.
Felemelő érzés hordozni az örökölt élmények értékét, amelyekre ráépül a saját életünk és utódainké. Mondhatjuk: ez amolyan történelmi léttapasztalat és sorsélmény. Reménykedem, hogy azt, ami nekem nem sikerült, utódaim talán megtalálják azt a családi szálat, amely Stancsics Horváth Márkót és (S)tancsics Mihályt összeköti a magyar történelemben.
Talán…
- június 29.