A pipázás, kisfiam, az egy szent dolog, mondta a nagyapám, az adja meg a férfiember tartását. Még a nagyanyád is békén hagy, ha pipázok. A bodorodó pipafüstben tisztábban látom a világot! Ember lett belőled, megnősültél, ezért neked adom a legkedvesebb rózsafagyökér pipámat.
A Papa pipája harminc éve érintetlenül szunnyadt mahagóni dobozában, egyetlen saját tulajdonomként, mert a volt feleségem szerint minden egyéb közös szerzeményünk az övé. Felnőttek a gyerekeink, s ezzel okafogyottá vált ideálisnak nem mondható házasságunk fenntartása. Egyik barátom felajánlotta lakhelyül a fővárosi garzonját. Elférek benne a bőröndnyi ruhámmal és a pipámmal együtt. A női nemet pedig véglegesen kiiktatom az életemből.
Meglehet az a bajom, hogy eddig nem pipáztam? No, ez hamarosan kiderül! Kiveszem dobozából a Papa pipáját, ami úgy simul a kezemhez, mint egy kezes jószág. Megtisztogatom. Csutoráján ott a Papa foga vájta mélyedés. Számba veszem, ahogyan azt nagyapámtól láttam, de levegőt sem tudok szívni benne, mert kiesik a fogam közül. Rakoncátlan jószág! Na, várj, csak! Azonnal elindulok beszerző körutamra. A legközelebbi két dohányboltban nem tartanak pipadohányt. A harmadikban negyven év körüli, mosolygós szemű hölgyérdeklődik, milyen márkájú pipadohányt kérek? Hezitálásomat látván kedvesen rákérdez: az első próbálkozása lesz? Bólintok.
– A legkisebb kiszerelésben adok magának három fajtát. Vegyen pipaszurkálót is.
Hát az meg mi fán terem?
– Tudja, mit? Látom magán a kezdők elszántságát. Megboldogult férjem pipázott. Megtanítom rá, ha este kilencre visszajön.
Hazatámolygok. Vigyorog rám a Papa pipája, mintha látta volna a felsülésemet.
Este kilenckor belépek a dohányboltba. Bemutatkozunk, kezet fogunk Margitkával. Selymes, meleg a bőre.
– Megnézhetem? Mármint a pipáját!
A következő fél órában megismertet a pipázás alapvető tudományával. Többféle dohányt kipróbálok, ám egyik jobban köhögtet, mint a másik.
– Megengedi, Margitka, hogy meghívjam egy italra?
Nem engedi meg. Mahagóni dobozában hangosan fészkelődik a pipám.
– Tisztában vagyok azzal, hogy segítsége a potenciális új, jól fizető vevőnek szól. Azért én még hálás lehetek!
Szép nyári este gyéren megvilágított kerthelyiségben pezsgőzünk Margitkával. A Papa pipája ismét mocorog a dobozában. Előveszem. Megtömöm dohánnyal. Rágyújtok. Vörösen izzik benne a dohány.
Felnevet Margitka:
– Úgy látom, hamarosan beprotezsálhatom a pipaklubba!
