Hátrahagyva 3. rész

Derek

Az edzésből mentem haza. Soha nem vittem túlzásba, a karom akartam inkább erősíteni. De oda figyeltem, hogy ne hízzak el. Apu fiatal koromban elhunyt, anyu teljesen összeomlott. Miattam tartotta magát, de kellett, hogy a rokonság besegítsen. Mikor nagykorú lettem a suli mellett dolgoztam. Érett bennem a férfi és atyám tanítása. Idővel aztán magamra maradtam. Anyu belehalt a bánatba. Engem nem kellett félteni, de az edzés ritkább lett, inkább otthon végeztem. Öt évvel mindezek után a gyász miatt évet ismételtem. Egy nap mégis rám sütött a nap. Gyönyörű volt és ravasz. Csábítóan nézett minden fiúra. Kebleit jól láthatóan helyezte előtérbe. Járása provokáló volt és enyhén nőies. Derékig érő, hullámos fekete haja volt. Szolid smink emelte ki szépségét. Élénk színű ruházatot viselt és magas sarkút, ha tehette. Vagy épp emelt sarkú cipőt viselt. Egy hétvégi nap a tengerparton sütkérezett. Hófehér bőre csillant meg. Majd elvakított. Hát feltüsiztem a hajam, napszemüveget vettem fel, ekkora volt autóm is, ám nem laktam messze. Fürdő nadrágot vettem fel és strand papucsban közelítettem felé. Eleinte rám sem figyelt, majd elé álltam. Erre felfigyelt és így szólt:

– Már elnézést, de épp napozni óhajtok.
– Veled tarthatok?
– Attól függ…– húzta fel az orrát.
– No, mitől?
– Hm, igen. A stílusod tetszik. Rebeka vagyok.
– Örvendek. Jó magam Derek névre hallgatok. – s azzal kézfejen csókoltam.
– Köszönöm. Gondolom már nem vagy sulis.
– Családi okok miatt a fő sulin évet ismétlek. Emellett dolgozom is.
– Oh, sajnálom. Mármint, ha nagy baj történt. De ilyen fiatalon? Húsznak nézel ki.
– Ez kedves tőled. Két nap múlva töltöm a huszonhármat.
– Akkor tényleg sajnálom. Túl idősnek bizonyulnál a szüleim szemében. De szerencsédre én nem a korral, hanem a belsővel foglalkozom. Érzésekkel. Amúgy Valentinkor töltöm a tizenötöt.
– Uh, hát fiatal létedre igen felnőttes a viselkedésed, kinézeted és elég bölcs vagy.
– Köszi. Nos, mivel első éves vagyok divatszakra jelentkeztem. Ezért igyekszem kiismerni magam és megfigyelni a stílusom. Mondd, te hiszel a szerelem első látásra, ebben?
Hát voltak némi kételyek, de ez a pillanat valahogy átértékelte ezt bennem.
– Hát akkor, mire vársz?
– Tessék?

A kérdésemre közelebb hajolt. Ekkor láttam meg kékségének mélységét. Elégedetten, boldogan csillogtak szemei. Ahogy összenéztünk elmosolyodott. Egyre közelebb és közelebb hajolt, majd megcsókolt. Anyám! Azt a tüzet és szenvedélyt! Mivel első volt, váratlanul indította be a fantáziámat, melyre ráfért volna egy alapos tisztítás. Kisvártatva feleszmélve a csókból úszni indultunk, ám megcsörrent a telefonja.
– Szia, anyu. Rendben minden épp úszni indultam.
– Szia, drágám. Rendben, de vigyázz magadra. Nem zaklat senki ugye?
– Nem, dehogy is!
– Izgatott a hangod. Mi baj? Csak őszintén.
– Terítenétek vacsira egy terítékkel többet?
– Beks? Mit tettél?
– Szerelmes lettem. Na?
– Jó, rendben. Meg sem lepsz komolyan ennyi év után. Kiismertem a viselkedésedet, személyedet. Ha ellenkezem rosszabb. Hétkor várunk. Szia.
– Szia, anyu és köszönöm.
Ezen most lehidaltam és kizökkentett a varázslatból. Beks mégis intett, hogy irány a víz. Igaz talán az felébreszt s kiderül csupán álom az egész. De még erre sem volt lehetőségem gondolni, mert… Ekkor láttam meg törülközőbe burkolt hófehér bőrét. Istenem, milyen dögös. Vakító piros bikini volt rajta, pánt nélküli. És az a nézés, a beállás, mint egy modell. Éreztem, hogy merevedésre kész vagyok így elfordítottam pillantásom. Ez tetszett neki és kézen fogva futottunk a tengerbe. Akkor még nem tudtam úszni a poén és ciki, ő tanított meg. De nem azonnal. Eljött az idő. Rettegtem bevallom. Kiakadnak a szülők, ha megtudják, mennyi idős vagyok. Váratlanul és szokatlanul jól kezelték a helyzetet. Kissé aggódva elmondtam, hogy férfi napon van a szülinapom és huszonhárom leszek. Nem akadtak ki. Kérdeztek a családomról és elismerően mosolyogtak rám. Nagyon kedves emberek. Mondták, hogy Bekát nem szívesen engedik nagykorúsága előtt el, de nyilván alhat nálam olykor. Néhány napot is idővel eltölthet, de mégiscsak kiskorú. Nem ellenkeztem. Ez világos volt, de a kisasszonynak nem igen volt így ínyére. Mivel nem siettem és hosszú hétvége volt, a szülők marasztaltak estére. Csodálom, hogy nem kötötték a lelkemre, hogy ésszel. Bizonyára bíztak bennem.

Gumi nem volt nálam és a hölgyike sem szedett gyógyszert. Nem is terveztem első nap és este szexelni. A csókja beindított ugyan, de úriember maradtam egy bizonyos pontig. Mikor arra tévedt kezecskéje igyekeztem mellkasomra helyezni. Suttogtam, hogy nincs védekezési formáció és ő az első nekem. Csak mosolygott rajtam (gondolom) és azt mondta ő is szűz még, de nem bánja ha… Ellent akartam állni végig, de izgatni kezdett. Először szopott, de olyan profi volt, attól féltem szájába élvezek. Végül idejében befejezte és kérte, hogy nyaljam ki. Hát ösztönből cselekedtem. Egyem a szívét beleremegett, ezt jó jelnek vettem. Ám mikor felült megijedtem, nehogy baj legyen. De csupán annyit kért feküdjek hanyatt és kész. Nem is sejtettem mit akar. Herémet kezdte simogatni majd tovább izgatott. Nem bírtam tovább tartani magam és szóltam neki is. Majd a szájába vette és várta forró nedvemet. Nagyot nyelt és elégedetten közölte, hogy édes volt. Az élvezet megvolt mindkettőnknek, hát megnyugodtam. Gondoltam naivan az éjjel további részét egymásba gabalyodva/bújva töltjük. Kicsit várt és újra kezelésbe vett. Elkezdtem ujjazni, de kértem szóljon, ha fáj. Sóhajai pozitívan jelezték, hogy kéri a folytatást. Majd váratlanul rám mászott. Csókoltuk egymást végül ő maga irányított mindent. Talán jobb is, ő érzi mikor, hogy jó. Végül meglovagolt. Ez a lány nagyon tud. Jeleztem neki, hogy tudja, mikor szálljon le, de nem akart. Végül elélvezett ám tovább lovagolt. Kitartóan és türelemmel. Csókolgatott, izgatta a nyakam kényes pontját hiába kértem, hogy ebből baj ne essen. Mikor látta vagy érezte pontosabban, hogy hamarost eléri a kívánt eredményt vadabbul vágtázott. Nem bírtam tovább. Reméltem, hogy nem lesz fülledt éjünknek következménye, szerencsére így lett. Van abban valami, hogy a lélek tudja kit választ szülőjének meg s mikor aktuális. A szülők sejtették ezt és nem haragudtak. Az anya mesélte, hogy kilenc évesen a leányzó, már maszturbált és fel volt erre készülve. Épp magyarázkodni igyekeztem, de hasztalan volt. Míg anya és lánya főztek az apja beszélt velem és figyelmeztetett. Azt mondta vigyázzak, mert idővel erőszakossá válhat és nagyon kemény természete van. Nem értettem ebből semmit. Hogy lehet így beszélni a saját gyermekről? Tiszteletben tartottam ugyan és megköszöntem, mégis csak az apja.

Ebéd után hazatértem és elgondolkodtam ezt miként értelmezzem. Angyalom velem akart lenni, de suli miatt nem lehetett, nekem pedig ott volt a munka is. Ritkán találkoztunk és ez megviselte. Mivel sok szabadnapom volt kivettem jó néhányat a kedvéért. Nekem is hiányzott, de a napok huszonnégy órájában, azért, na… Sok volt. Eljött a szülinap és a szerelmeseké. Hatalmas csokor vörös rózsával és a kedvenc csokijával leptem meg. Ám ehhez volt még meglepetésem. A szerelem vagy valami plusz ihletett-e meg nem tudom, de nagyon „függője” lettem. Nos, étterembe vittem, mondtam rendeljen, amit jónak lát. Ám alkoholt nem veszek. Az étterem után a szülők engedélyével felvittem magamhoz. Mutattam neki képet a szüleimről és elsírta magát. Azt mondta a külsőm apámé és bizonyára a belsőm anyámé vagy mindkettő. Hálát adott és köszönte nekik, hogy vagyok. Másnap írtak neki igazolást, hogy ne kelljen iskolába menni-e. Éjjel szokás szerint meglovagolt, nem is hagyta, hogy én tegyem. Hogy bármit tegyek szabadon. Irányítani akart már most. Igyekeztem határt felállítani, de úgy sajnáltam, ha sírt, hagytam őt. Szex után gyertyafényes romantikus fürdésben részesítettem és vettem egy nyakláncot neki. Egy „B” betű volt apró kis kövekkel ékesítve.

Mikor nem dolgoztam vele voltam. A szülinapomra sütött, főzött és náluk intézte el, hogy igazi férfinapom is legyen Ajándékul engedte, hogy éjjel magam ura lehessek. Ki is élveztem minden percét. Nappal is sűrűn szexeltünk, neki ez a minden. Már nem a sírása miatta tettem meg, csupán ő maga ejtett rabul. Fel sem tűnt, hogy irányít ebben is. Részemről a szerelem dominált, de nála nem értettem. Alig néhány hónap és kész nőként viselkedett. Olykor mégis sok volt. Néha bejött a munkahelyemre és hisztizett, végül onnan kirúgtak. Nehezen, de találtam mást ám nem fizetett eléggé, így a lakást fájó szívvel adtam el. Ezt még nem vettem jelnek kellően. Majd a melóhely biztosított szállást. Oda szerencsére nem léphetett be, kamerával őrzött terület volt. Szerettem volna nyaralni, vinni a pénz nem volt akadály, ő bele is ment. Tizenhat éves volt s kérlelte a szüleit hadd költözzek hozzájuk. Ezúttal ellentmondtak neki. Ekkor napokig rájuk sem bagózott. Kért engem, de nemet intettem. Mondtam, hogy bármit megadok, de ezt nem. Tisztelem a szüleit és döntésüket. Tudtam, hogy engem akarnak óvni. Idővel aztán felhagyott ezzel. Elfogadta a döntést és elérkezett a nyaralás. Mintha nem is az a sárkány lett volna velem, mint aki a szüleivel él. Teljesen új arcát ismertem meg, ettől még mélyebb érzéseket tápláltam irányába. Egy hónapnyi időnk volt kettesben, a kezét is megkértem volna, ha nem kiskorú. Tudom, neki nem lett volna ez zavaró, de jobb a békesség. És a szüleivel szemben nagyon otromba viselkedés lett volna. A nyár másik felében dolgoztam, ő nyolcvan százalékban kiélvezte a napsütést és egyre többet készült, tanult a divatszakra. Büszke is voltam emiatt rá. Teltek a hónapok és hamarost tizenhét felé járt. Megakartam lepni, ami a lánykérés lett volna. Előbb nyilván egyeztettem a szülőkkel.

Épp arra jártam mikor is az anyja sajnálkozó arccal nemet intett. Nem értettem, s mivel nem szólott berohantam. Nagyon rossz előérzetem volt, de a látvány felülmúlta azt is. Rebeka épp hatalmas gyönyört élt meg egy idegennel. A srác az ablakon át jutott be hozzá, a szülők mire hazatértek a vásárlásból a szoba ajtaja zárva volt. Most először. Beka annyit mondott hiánya van és pornót néz, arra maszturbál. Ezzel magyarázta ki a férfihangot. Ijedtségem és kondim kettősével tudtam betörni a zárt ajtót. A látvány hatására a tenger felé szaladtam, hogy öngyilkos legyek. Beka nem jött utánam, ám egy hang megszólított. Ismételte, hogy nem. Megadtam magam végül és leültem a partra. Arcom kezeimbe temettem, míg csak patakzott a könnyem. És ez volt az utolsó alkalom, hogy sírtam, hogy valaha könnyet ejtettem jó vagy rossz miatt. Az idők során kondiba menekültem, de nem váltam állattá, a munkám is megmaradt, de a suliból kiléptem. Szó nélkül. Néha jártam be hadd tudják ki a főnök és a csajok csorgassák a nyálukat. Eljött az idő, hogy én legyek az egyetlen mindenhol, mindenkinek. Hogy végre én diktálhassak. A szex terén bezárkóztam, ezzel büntetve a csajokat kik bármit megadtak volna egy numeráért. Akkor nem sejtettem, hogy ez nekem lesz az végül. S így váltam végül a bunkó-és legkegyetlenebb emberré.

Szamanta

Derek beszámolójából épphogy magamhoz tértem már megtörtént az online beszélgetés testvéremmel. Egek ura! Ez is kemény menet volt:

– Tyű, anyám ez már valami! Szamanta örülök, hogy látlak.
– Én is nagyon, mesélj hát magadról.
– Nos, elég, ha Bekának hívsz. A divat a szerelmem. Az otthonom, hivatásom, szenvedélyem. Átnéztem alaposan a levelet. Szóval akkor együtt tartjuk a szülinapunkat?
– Igen. Elképesztő!
– Valóban. Amúgy mondtak valamit?
– Hát nem hiszem, hogy erről tőlem kellene hallanod…
– Hajrá, Szemi! Mesélj!
– Akik nevelnek segítettek anyuéknak anyagilag, amit ők visszafizettek. A párnak nem lehetett gyermeke megannyi próba után sem. Mivel belőlünk kettő van, anya részedről nehéz természetet érzett, ezért adott oda nekik. Ők vonakodtak persze, de mégiscsak örültek ugyanakkor. – hadartam el bűntudatot érezve anyáék helyett is.
– Szóval emiatt! Ne, te érezd, magad rosszul bassza meg! Az ő saruk. Ezt most meg kell, emésszem. Neked a festés, hogy halad?
– Remekül, köszi. Úgy vagyok vele, mint te a divattal. Még szívattak is a családtagok, hogy nem fogok családot alapítani. Amúgy látva milyen gyönyörű vagy és erős, független, biztos akad sok udvarló.
– Áh, volt egy kapcsolatom, de mindegy…
– Mi történt?
– A srác, aki volt irtó cuki pofa volt. Csupa szív, ami be is jött az elején. Ez fojtó lett számomra és nem szép szerével csaltam meg. Erről majd… De aztán kivel megtettem reméltem hosszúra nyúlik. Egy nap azonban közölte, hogy apa lesz és három nap múlva nősül. Nem értettem semmit. Ő csomagolt, s huss, egy nap köddé vált. A nevelő szüleimhez mentem vissza s egy körülbelül év alatt építettem mindezt fel. Azóta csak én és a divat. Derek jó pofa volt, helyes tüsis hajú és barna szemű. Kis pocakkal, amiért gyakran szóltam neki egy idő múltán. De mindegy. Fiatal vagyok majd alakul. Bocs, hogy tapló voltam, megszokás. Tudod, hogy a többiek tudják ki a főnök, ha netán tartósan lennék mézes-mázos velük.

– Hah, ez nem semmi. Ez most nekem volt sok. Főleg mikor Dereket említette. Egyszerre dobbant meg a szívem és mart a fájdalom belé a története miatt. És mindeközben még enyhe harag is átjárt a testvérem miatt. Egek lehet színésznek is elmehetnék. De ezen majd agyalok később…– A boldogságod a lényeg. Remélem sikerül mindent békésen lezárni idővel.
– Ráérek vele foglalkozni az biztos. Festményt tudsz mutatni?
– Max fotót, mert nem vagyok otthon.
– Te aztán érted a dolgod. Velem együtt. Leszek modell és ragaszkodom megvenni a képet.
– Beka kedves vagy, de…
– Nincs nemleges válasz, érték, amit képviselünk… – kacsintott rám testvérem.
– Igazad van és hálás vagyok. Remélem, hamarost találkozunk. Neked most amúgy is idő kell a hír után.
– Plusz a munka is, de lesz alkalmunk rá. Tök hamarost nagykorúak leszünk erősebben. Úgy értem megyünk már a tizenkilenc fele.
– Ah, ne is mondd! Repül az idő. Főleg, ha azt teszed, amit szeretsz.
– Így van, Szemi. Légy jó és ne búsulj, rád nem haragszom. Írj, és alkalmam adatán reagálok is. De, mint mondtad idő kell.
– Rendben, szia.

Ezzel véget ért a beszélgetés. Annyi minden kavargott most bennem, azt sem tudom hova legyek. Azt sem tudom, én kivagyok, már. Csak fogtam a fejem. Nagyot sóhajtottam és felhúzott lábakkal ültem tovább, magam elé bambulva.
– Baj van?
– Hát… Ha nem mondod, el a kapcsolatotokat most kérdezném igazat szólt e. Nem bízom benne, de nem miattad vagy anyuék miatt. Független tőletek, tényleg van egy jellegzetes erős negatív kisugárzása.
– Több idő kell neki jóval. Beletemetkezik a munkába. Ez abszurd így. Ahogy az idő is.
– Ne, is mondd! Nem értek semmit amúgy. Megtettük, amit kellett, de lehet más is van. Miért vagyunk még itt?
– Na, jó ezt nem nézem végig, főleg tétlenül. Felvidítalak. Bécsi keringőzünk?
– Nem vagyok hozzá szokva a ritmushoz, de természetesen.

A ruhát magunkra képzeltük. Derek lélegzetelállító kék öltözéket viselt, ilyen esti kék árnyalatban. Jó magam nagyon szeretem a holdat s annak színét, így a ruhám ilyen volt. Hajamat Derek elképzelése szerint viseltem. Ezüstös apró virágok ékesítették és kaptam koronát is. Nem akartam elfogadni. Szóra nyíló ajkamat mutatóujjával intette még mélyebb hallgatásba. Istenem, milyen forró érintés és gyengéd, valamint izgató. Egy idő múltán bálteremben folytattuk. A magnót zenészek váltották fel. A tánc után étteremben voltunk és csirkemell salit ettem. Ő rántott gombát, sajtot és húst. Rizzsel és hasábbal. Mentes vizet „rendelt” magunknak. A desszerten elnevettük magunkat: gesztenyepürét ettünk. Tetején habra pluszba csoki öntet volt. Még egy közös ízlés. A következő jutott eszembe:
– Arra gondoltam vagyunk, már annyira jóban, hogy egy szobában mégis külön ágyon aludjunk. Vécé fürdővel együtt és saját éjjeliszekrény a szobában, plusz kislámpa.
– Tökéletes. Nos, tessék, vegyünk egy forró fürdőt. Hölgyek előre.
– Köszönöm, jól esik majd.

Jó is volt bíz. Illóolajok és extra kényeztetés, neves törcsikkel. Dereknek pirosat képzeltem el arany színnel. Magamnak lilát és ezüstöt. Eme színekben volt rajtam bugyi, hálóing. Fehér köntösbe burkoltam a testem. Derek rajtam feledte szemét s ebbe belepirult. Édes nagyon. Ő is kiélvezte a fürdést, ám megijedtem. Mi van, ha egy szál alsóban jön ki?! De figyelmes volt és az alsón kívül póló is volt rajta.
– Nos, köszönöm a törcsit, gyönyörű. A víz is eszméletlen és masszázs is jár hozzá, ha szeretné az ember. Ideje aludni. Bár karjai ölelni vágytak szívével együtt, egy kézcsókot adott csupán. Adhattam egy puszit arcára. Istenem… Milyen puha pofija van. Olyan varázsos az egész ember. Az éjjel fantasztikus volt. Nyugodt és végre nem féltem. Dereknek nem tudom milyen volt, hogy telt.

 

Szólj hozzá!