Miszter Alkohol 4. rész.

– A gyerekkoromtól?
– Igen – mondta a Doktornő.
– Hogy is kezdjem? Apám alkoholista volt. Anyámmal sokat szenvedtünk apám haragjától. Sokszor a szomszédban éjszakáztunk, nem mertünk haza menni, rettenetes durva, kegyetlen, és erőszakos, sokszor megvert minket. Baráti kapcsolatai megszűntek, nem ment dolgozni. Ha egy nap nem ivott, neki örökkévalóságnak tűnt. Indulatos, agresszív ember volt. Mindenki, aki szerette, barátai, hozzátartozói beszéltek vele kérték, hogy ne igyon, mert előbb utóbb baj lesz. Vállaljon be egy elvonókúrát. Válasza az volt, hogy ő nem alkoholista. Soha nem ismerte el.
Anyám, egy idő után elhagyta, és új életet kezdtünk. Apám, még az otthonunkban is zaklatott minket. Állandóan bűzlött az italtól, vérnyomása magas, szív, máj, idegrendszeri problémái voltak.
Egy napon a rendőrség telefonált, hogy menjek, azonosításra, a pályaudvaron találták meg, az akkorra kihűlt testet.
A fiú nagyra meresztette szemét, úgy hallgatott.
– Ön mikor kezdett el inni?
– Megfogadtam, nem lépek apám nyomdokaiba, többre viszem, mint ő. Úgy gondoltam, addig nem iszom, amíg az Egyetemet el nem végzem. Aztán Egyetem után, jó munkahelyre kerültem. Sikeres mérnők lettem. Nagyon meg voltam magammal elégedve, gondoltam, megérdemlek egy pohár italt, később egy pohár nem volt elég. Kiskocsmámban mindig többet ittam.
– Nekem az alkohol olyan volt mint egy barát. Segített megoldani gondjaimat, feszültségeket oldotta, túl sokat fordultam ehhez a baráthoz. Szinte észrevétlenül alkoholista lettem. A feleségem meg ismerése után sikerült, nagy kínok árán lemondani szenvedélyemről. Többet jelentett ő az italnál. Elvonási tüneteim voltak izzadtam, remegtem, nyugtalan voltam, rémálmaim voltak.
– Nagy örömömre, feleségem, terhes lett. Nagyon vártam, hogy apa legyek.
– Ám nagy hibát követtem el, csak magamra figyeltem, fiammal keveset foglalkoztam, nem voltak közös programjaink, nagyon sokat az édesanyámnál volt. Magára hagytam, nem voltam jó apa, bocsáss meg fiam!
– A fiú elérzékenyült, apja karjába omlott, akkora hatással volt rá apja őszintesége.
– Mindketten sírva kértek egymástól bocsánatot.
A fiú is elmesélte történetét, hogy is jutott el odáig, hogy drogozzon.

– Bármennyi pénzt kértem mindig adtak, soha nem kérdezték meg, hogy mire költöm. Mindig elmehettem otthonról, nem kértek számon, hogy hova. Szabad voltam, mint a madár Haverjaim irigykedtek is rám.
Aztán egy szép napon, kirándulni mentünk, az egyik haverom kínált minket cigarettával, elszívtuk, nagyon jó kedvünk lett. Mindig többet és többet szívtuk. Aztán jött a haver a droggal, azt is megkóstoltuk. Magunkból kifordulva ordítoztunk, rohangáltunk. Nagyon jól éreztük magunkat a bőrünkbe. Nagy buli volt.
Észre sem vettük, hogy eltávolodtunk a családtól, sajátosan öltözködtünk, pupillánk kitágultak.
– Mit gondolsz? Milyen okok vezettek rá a drogfogyasztásra?
– Leginkább, érzelmi problémák, úgy éreztem senki nem szeret, a nagymamán kívül. Folyamatos traumák értek. Jól akartam magam érezni, nem gondolkodni. Loptam, csaltam, hazudtam.
Kérem, én azt javasolom, hogy kezdjünk el egy, drogrehabilitációt. Előre bocsájtom, hogy a kezelések gyógyításában, megjárják a poklot. Nem lesz kellemes élmény!
-Vállalja a kezelést?
– Igen, válaszolt a fiú.
– Akkor, holnap ezen a címen jelentkezzenek, és átadott egy kiadványt amin minden tudni való benne volt.
-Viszontlátásra, a kezelések lejárta után, várom Önöket.

Ahogy kiértek a szobából, az apa nyújtotta kezét fiának, a fiú átölelte apját és mindketten zokogni kezdtek.
-Fiam, soha többé, nem engedem el a kezed, szeretlek, mondta az apa.
– Én is szeretlek titeket.
Az anya nem ment dolgozni, várta haza férjét, és fiát. Finom ebédet főzött, az asztalon gőzölgött az étel, mikor hazaértek.
Csendben ebédeltek, majd délután hosszú beszélgetésbe kezdtek. Új élet kezdődött. A fiú, most érezte először, hogy fontos a szülei számára. Fogadta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy tiszta legyen.

“Miszter Alkohol 4. rész.” bejegyzéshez 17 hozzászólás

  1. Drága Kata!
    Teljesen igazad van,aki nem akar, az nem iszik és nem hivatkozik okokra amiét felveszi a poharat. Gyenge ember az aki másterhére akarja átruházni a felelőséget.De hát nem vagyunk egyformák.
    Nagyon köszönöm,hogy nálam jártál, örömmel olvastam véleményed.
    Szeretettel. Rózsa(l)(f)

  2. Kedves Rózsa!

    Ha Mr. Alkohol megfogadta, hogy nem lép apja nyomdokaiba, akkor így is kellett volna tennie! Nincs az a stressz, ami felmenti őt! Csak a páromból tudok kiindulni. Ő is megfogadta, hogy nem lesz olyan, mint az apja, és ezt meg is tartja! Pedig aztán lett volna oka inni, mondjuk amikor kiderült csak úgy hirtelen, hogy a kislányunknak csontvelő transzplantációra van szüksége. Szegény, még a barátai sem keresték, hogy érdeklődjenek, vagy segítsenek. Mindenkiben csalódott, csak a családja maradt. Büszke vagyok rá, hogy 200 km-t utazott, vezetett, jött ment hozzánk, szinte két naponta. Hónapokig egyedül tért haza az üres lakásba. És mégsem! Mégsem tett olyat, amit egész életében megvetett! Tudom, ehhez akaraterő kell. De amikor valaki azzal takarózik, hogy bennem van a hajlam, apám is ivott stb., azt nem tudom elfogadni. Mert ez választás kérdése!
    Örülök, hogy történetedben is rájöttek a szereplők, hogy mi az igazán értékes az életben.

    Szeretettel olvastalak: (f)

    Kata

  3. Kedves Szabolcs!
    Mindig kell egy szál amiben kapaszkodhat, valaki ez esetben a szerelem megtette hatását. Családomban hála Istennek nem volt ilyen gond, ismerőseim körében viszont nem egy estről tudok.(l)
    Köszönöm, hogy nálam jártál.(f)

  4. Kedves Rózsa!(f)
    Nagy hozzáértéssel bonyolítottad az eseményeket. Valóban hasonlóan történnek a a dolgok. A szenvedély betegség minta lesz a családban, még akkor is, ha a családtagok fogadkoznak is, hogy ők aztán nem nyúlnak a pohárhoz! Segítség nélkül nincs menekvés. A szerelem, a szeretet azonban segít kiszabadulni az ördögi körből. Megfogott az a mondatod, amit a feleségéről mondott az apa: " Többet jelentett ő az italnál"
    Szeretettel gratulálok sikeres írásodhoz! Szabolcs

  5. Szia Ági!
    Örömmel olvastam soraid,köszönöm, hogy megtisztelsz .
    Véleményed nekem sokat számít.
    Szeretettel Rózsa(l)(f)

  6. Kedves Rózsa!

    Engem meghatott ez a rész. Ahogy mindent bevallottak Felemelő.
    És utána rend lett, béke. Kigyulladt a fény, harmónia övezte a csendet. A lélek csendjét, mely megtisztult.
    Előbb olvastam el a 3. részt is. Dinamikusan pörgött.

  7. Kedves Rezeda!
    Örömmel látlak nálam, köszönöm szépen hozzászólásod.
    Szeretettel Rózsa(l)(f)

  8. Kedves Rózsa!
    Az alkohol, a drog, az önpusztító szerek sok család életét teszi tönkre. Abba menekülnek, sajnos. Tanulságos történetedhez, szeretettel gratulálok. Éva

  9. Sziasztok Babu, és Kitti!
    Köszönömszépen, hogy nálam jártatok.
    Örömmel látlak titeket. Rózsa.(l)(f)

  10. Szia Rózsa!
    Szívesen olvastam, túl hosszú véleményemet magánban megírtam.
    Ölellek. (f)

  11. Szia Rózsa!
    Elolvasva az utolsó részét ,így is gondoltam.Felelőtlen szülők
    végeredménye, akik nem is sokat kérdezősködtek utána,ment minden mint a kerékvágás.
    Szépen megszerkesztetted a több részes történetet .
    Az első része olyan kopárnak tűnt ,de jó volt a folytatása.
    Gratulálok szeretettel…Babu(l)

  12. Szia Pepa!
    Köszönöm, hogy nálam jártál, szívesen láttalak. RózsA(l)(f)

  13. Kedves Rózsa
    mindvégig azon "izgultam", sikerül-e apának és fiának leállnia az önpusztító életmóddal. Örülök, hogy a válaszod: igen. Így lett pozitív kicsengésű az írásod! (l)

  14. Kedves Magdi!
    Sok család réme, félelme, az alkoholizmus. Bár csak sikerülne jószóra bírni az alkoholistákat. Nem elég a család akkor feltétlen orvosi segítség kell. Ugyan úgy ahogy a drogosoknak is. Minden gyógyulni akarónak gratulálok. A karácsonyi ünnepeknek, együtt örülni volna jó az érintett családoknak. ÖRÖMMEL LÁTTALAK NÁLAM RÓZSA(l)(f)

  15. Kedves Rita!
    Sajnos országunk előkelő helyet foglal el az alkohol fogyasztában, ami csak rosszat szül. Nagyon nehéz lehet a betegségből kigyógyulni, akárcsak a drogfogyasztásból.ÚGY GONDOLOM, HOGY ÖSSZEFOGÁSSAL SZERETETTEL, talán menni fog. Szívemből kívánom, hogy úgy legyen. Köszönöm, hogy itt jártál Rózsa(l)(f)

  16. Kedves Rózsa!
    Szép és nagyon időszerű a történeted, nagyon jól megírva.
    Ha van akarat, megértő segitség akkor ki lehet gyógyulni a függőségekből.
    Sok szeretettel gratulálok,
    Magdi

  17. Kedves Rózsa!

    Szép történet volt, kedvező befejezéssel. Sajnos senki sem tudja, hogy örökölte-e a hajlamot. Mert majd minden ember eszik az élete során, sőt, olyan is előfordult, hogy többet a kelleténél, mégse lesz rabja az alkoholnak. Akiben viszont benne van az örökölt hajlam, az egy idő után alkoholistává válik. Sajnos a kezelések se mindig eredményesek. Az alkoholista soha többé nem ihat egyetlen egy kortyot se. Előfordul, hogy a haverok biztatják, hogy egy pohár sör/bor nem árt meg, de neki megárt, mégpedig azért, mert az egy poharat követi még számtalan, hiszen azért alkoholista, mert nem tudja a határt, a mértéket. A drog pedig még ezerszer erősebben kötődik az idegrendszerhez, sokkal nehezebb lejönni róla. Nem is gyógyultnak hívják az egykori drogosokat, csupán tisztának, mert a drog utáni vágy nem szűnik meg soha. Ezért is jó, ha nem legalizálják a drogfogyasztást.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!