Barátságunk még a régi (1.rész)

Ágival a főiskolán lettünk barátnők. Emlékszem, akkoriban nem volt olyan étterem a városban, ahol ne lett volna esténként élő zene az éttermekben, kiskocsmákban. Legtöbb helyen cigányzenekarok játszottak. Akkoriba virágkorát élte ez a \”műfaj\” és talán azt is mondhatom, hogy életstílus.
Gyakran jártunk le a barátnőkkel, barátokkal mi is a főiskola melletti szálloda éttermébe esténként. Ez akkor nagyon menő dolognak számított. Úgy emlékszem rá, mintha csak tegnap történt volna:
Ági mesélt nekem arról, hogy mit is várnak a szülei tőle. Először is, hogy a főiskola után hazamenjen, majd összeházasodjanak azzal a bizonyos Józsival, aki szülei szerint a tökéletes választás lenne számára.
Na, igen! Csakhogy Ági ebből nem nagyon kért! Azért tanult éjt nappallá téve, hogy meglegyen az érettségi, hogy majd legyen választási lehetősége. Tudjon választani. Nemcsak a továbbtanulás terén, hanem a párkapcsolatában is.
Másodévesek voltunk. Mari barátnőnk a néptánccsoport lelkes és aktív tagja volt. Neki köszönhetően nagyon sok zenész, táncos ismerősünk volt. Esténként mi is el-eljártunk szórakozni. Aznap este is be szerettünk volna ülni a közeli étterembe, azonban telt ház volt. Batárnőnknek és párjának köszönhettük, hogy mégis leülhettünk a zenekar asztalához, kaptunk pótszékeket. Rendeltünk, beszélgettünk, jól szórakoztunk. Ági egyre csendesebb lett, láttam, hogy egy valakire képes csak figyelni. Ott a zenekar bal oldalán ülő klarinétos fiúra, Móricra. Ami igaz, tökéletesen nézett ki: magas volt, haja hollófeketén csillogott, tökéletesen fazonra vágva, szemei éjkéken ragyogtak, mikor mosolygott megvillantotta kifogástalan hófehér fogsorát. Ing, nyakkendő, sötét öltöny, ujjain aranygyűrűk… had ne fokozzam. El kell ismernem, jól nézett ki. Nem mindennapi látvány volt. Egy idő után már a fiú is viszonozta Ági kitartó figyelmét. A zenekari szünetbe leültek közénk, hisz mi csak vendégek voltunk. Maguktól kezdtek alakulni a dolgok Ági és Móric közt, ami várható volt. Ági is jól nézett ki. Másodévre már nyom sem látszott rajta, hogy nem nagyvárosi lány! Szőke haját feltűzve hordta, hatalmas karika fülbevalói voltak, száján ott díszlett kedvenc meggypiros színű rúzsa, barna őzikeszemeivel képes volt bárkit levenni a lábáról. Farmer nadrágban, kivágott blúzában igen feltűnő jelenség volt.
Ettől az estétől kezdve mindennapos vendégei lettünk az étteremnek. Ági és Móric közt dúlt a szerelem. Nem telt el nap, hogy ne találkoztak volna. Barátnőnk egyre kevesebbet járt haza, Móricéknál töltötte a hétvégéket. Móric egyre türelmetlenebb lett, szerette volna, megismerni Ági születi, amit ő előszeretettel halogatott hétről hétre. Talán ez volt a baj?
Ági a következő hétvégén hazautazott, vasárnap este nem jött vissza. Móric is hiába ment ki elé az állomásra. Nem tudtunk neki mit mondani, mi sem tudtuk, mi az oka Ági távolmaradásának. Hétfőn táviratot kaptunk Mari barátnőmmel, ez állt rajt…
\”Azonnal gyertek le hozzánk! Móricnak ne szóljatok!\”

“Barátságunk még a régi (1.rész)” bejegyzéshez 12 hozzászólás

  1. Drága Erzsike! Nagyon köszönöm, hogy olvastál, ölellek szeretettel: Klári

  2. Kedves Kitti! Köszönöm, hogy elkezdted olvasni ezen írásomat is, üdvözöllek szeretettel: Klári(f)

  3. Kedves Mária! Köszönöm, hogy nálam jártál, üdvözöllek szeretettel: Klári(f)

  4. A legizgalmasabb résznél lett vége ennek a résznek. Kíváncsian várom a következőt. (f)

  5. kedves Klári!
    Elkezdtem olvasni az írásodat, de sajnos nem tudtam befejezni…mennem kellett, de ígérem vissza dogok jönni: Maria

  6. Drága Babu! Örömmel láttalak nálam, köszönöm, hogy olvastál, ölellek szeretettel: Klári(f)

  7. Kedves Rózsa! Köszönöm, hogy olvastál, igaz van még három rész, de az biztos, érdekesen fog alakulni a dolog. Ölellek szeretettel: Klári(f)

  8. Drága Icám!
    Örülök, hogy neked is kedves emlékeid vannak az akkor éttermi "szokásokról", de szép is volt!!!
    Köszönöm, hogy olvastál. ölellek szeretettel: Klári(l)

  9. Drága Klárika !:]
    Kedvesen kezdődött a novellád !
    A főiskolás diákok megszokott életét hajkurásztátok!!
    Kiváncsi lettem ,vajon mi is történhetett ?
    Árva gyermek?-no de kiderül a következő részében !
    Szeretettel olvastam és várom a folytatást!
    Olellek…..Babu(l)

  10. Kedves Klárika!
    Nagyon kíváncsivá tettél, várom a következő részt.
    Remélem nem esküvö lesz. Móricot mindenképp vigyétek magatokkal. Nem szabad lemondani a szerelemről.
    Gratulálok írásodhoz. Rózsa(l)(f)

  11. Drága Klárim!

    De nagyon szerettem én is, amikor a szülők akarták megmondani kit szeressünk, ki a nekünk való. Na, így rontották el annak idején sok fiatal életét. Ó, és élénken emlékszem az éttermi élőzenés meghitt estékre, imádtam!:)

    Pont a legjobb résznél fejeződött be az első rész, na de így kell felcsigázni az érdeklődést. Várom a folytatást abban a reményben, hogy nem történt semmi rossz Ágival.

    Gratulálok sok szeretettel: Icu(f)(l)

Szólj hozzá!