A katicabogár pettyei ( unoka mesék 1. )

Egyszer volt, és még most is meg van az a hatalmas erdő, melyben rengeteg állat és bogár éldegélt. Békességben éltek egymás mellett az állatok, szerte az erdőben vidáman röpködtek a bogarak.
De, egy szép nyári napon a bogarak békés élete egyik percről a másikra felbolydult. Az aranyos rózsabogár nagyon unatkozott, és unalmában kitalálta, hogy rendezzenek bogár szépségversenyt.Titokban azt remélte, majd ő fogja megnyerni a versenyt, mert senkinek nincsenek olyan gyönyörű színes szárnyai mint neki. Szólt a sárga cserebogárnak, vigye hírül az erdőben lakó bogaraknak, hogy aki szeretne részt venni a szépségversenyen, az holnap délben jelenjen meg a nagy erdei tisztáson.
A sárga cserebogár szorgalmasan repkedett, – vitte a hírt a bogaraknak. A katicabogár is szeretett volna részt venni a versenyen, de úgy gondolta, egyszerű piros színével nem tudna versenyre kelni a többiekkel. Bánatában sírdogálni kezdett, és hatalmas könnycseppek csordultak ki szemeiből. Marinka, az erdő egyik tündérkéje, meghallotta a katicabogár sírását. Gyorsan hozzá repült és aggódva kérdezte a kis katicát.
– Miért sírsz kis katica?
– Nagy az én bánatom, – felelete a katicabogár, – majd elmesélte Marinka tündérnek, hogy miért sírdogál.
– Ha most abbahagyod a sírást, akkor én segítek neked. Csak mond meg mit szeretnél változtatni magadon, hogy szép legyél. Varázspálcám segítségével mindenre van megoldás, – biztatta Marinka tündér a kis katicát.
Katicabogár nagyon megörült, letörölte könnyeit és már mondta is a kívánságát.
– Nagyon szeretnék fekete pettyeket viselni a szárnyacskáimon. Hét pettyecskére gondoltam, ha lehetne.
– Rendben van, – felelte a tündérke. Pár pillanat és a szárnyacskáidon ragyognak a fekete pettyek, de ugye jól meggondoltad, mert ezeket a pettyeket letörölni nem lehet.
– Igen, meggondoltam, soha nem fogok megválni pettyecskéimtől. – ígérte a katicabogár.
Marinka tündér belenyúlt varázsköpenyének mély zsebébe, és elővette varázspálcáját. Elmondta a bűvös varázsszavakat és megérintette pálcájával a katicabogár szárnyacskáit. Pontosan hétszer simította meg a szárnyacskákat, de mindig más helyen. Így került három-három egész, és egy-egy fél petty a szárnyacskákra. Amikor végzett a varázslással, elővett zsebéből egy apró tükröt és a katicabogár elé tartotta, hogy nézze meg az pettyecskéit.
Ő pedig boldogan illegette magát a tükör előtt. Forgolódott, szárnyait rebegtette, nagyon meg volt elégedve a fekete pettyeivel.
– Nagyon, nagyon köszönöm tündérke, hogy segítettél. Így már én is részt vehetek a szépségversenyen, nem csúfolnak ki a többiek.
– Örülök, hogy tudtam segíteni, – mondta Marinka tündér, majd vidáman búcsút intett és elrepült.
Katicabogárka is megérkezett a nagy erdei tisztásra, ahol már illegették magukat a szépségversenyre érkezett bogarak.
Az aranyos rózsabogár az erdei tündéreket kérte meg, hogy ők döntsék el, ki a legszebb erdei bogár. A tündérek már ott üldögéltek az egyik mogyoróbokor levélkéin, és várták a felvonulást. Köztük volt Marinka tündér is, aki apró csengőjével hármat csengetett. Így adta meg a jelt, hogy kezdődik a verseny.
Elsőnek érkezett az aranyos rózsabogár. Vöröses zöld szárnyait gyönyörűen csillogtatta a lombok közt kukucskáló napsugár.
Másodiknak érkezett a cincér. Hosszú csápjait kényeskedve nyújtogatta a zsűri felé.
Harmadiknak az ormányos bogár vonult a zsűri elé, ormányát jobbra-balra kunkorítva üdvözölte a zsűrit.
Őt követte a hatalmas szarvasbogár, aki félelmetes agancsszerű szarvait csattogtatta a zsűri és a nézelődő bogarak felé.
Utolsónak a katicabogár repült a zsűri elé. Pettyes szárnyacskáival körberepülte a tisztást, a sok bogár meglepődve nézte a fekete pettyeit. Hatalmas zajt csaptak, mindenki azt találgatta, vajon ki festett pettyeket a katicának, és miért pont hetet.
Marinka tündér erélyesen megrázta csengőjét, mire csend lett a tisztáson.
Felállt a mogyorólevélkére és így szólt a bogarakhoz:
– Kedves bogarak!
Ilyen csodálatos felvonulást még nem láttunk. Valamennyien szépek vagytok, és mindenkinek megvan a saját bája, varázsa. Ezért tündértársaimmal úgy döntöttünk, hogy a szépségversenyre benevezett bogarak mind első helyezést értek el. Éljetek továbbra is békességben egymás mellett ebben a gyönyörű erdőben.
A bogarakat meglepte a tündérek döntése, de valamennyien megkönnyebbültek, örültek, hogy mindenki első helyezett lett. Szárnyaikat egyszerre ütögették egymáshoz, így köszönték meg a zsűri igazságos döntését. Egyedül csak az aranyos rózsabogáron látszott a csalódás, amiért nem ő lett egyedül a legszebb.
Legboldogabb pedig a hétpettyes katicabogárka volt, akit a verseny óta csak hétpettyesként emlegettek társai.
Az erdőben lakó bogarak újra a megszokott életüket élték, és bizony hamar elfelejtették a szépségversenyt. Egyedül a hétpettyes katicabogárnak jutott eszébe, mikor az erdőszéli patak víztükrében gyönyörködött fekete pettyeiben.
Ilyenkor mindig mosolygott, és hálásan gondolt Marinka tündérkére.

“A katicabogár pettyei ( unoka mesék 1. )” bejegyzéshez 10 hozzászólás

  1. Nagyon kedves, aranyos volt ez a kis mese. Azt gondoltam, hogy a katica lesz a győztes, de ettől sokkal bölcsebben oldottad meg, így nem haragudott senki, senkire és valóban így van, hogy a szépség relatív.

    Szeretettel: Rita(f)

  2. Kedves Kata!

    Így legalább meg tudtam, hogyan lett a mi katicánknak hét pettye. 🙂 Szép a meséd és ígéretes. Kíváncsi vagyok a folytatásra is.

    Szeretettel,
    Ida

  3. Kedves Magdi!

    Köszönöm, hogy olvastad mesémet. Sajnos csak a mesében lehet minden versenyző első helyezett :). Szeretettel ölellek(f)Kata

  4. Kedves Kata!
    Nagy tetszéssel olvastam, jól megírt mesédet, milyen jó lenne, ha a valóságban is lehetne olyan verseny ahol mindenki első helyezett lehetne.
    Szeretettel gratulálok,
    Magdi

  5. Kedves Babu!

    Örülök, hogy tetszett a mesém. A hatalmas erdőben mindig történik valami érdekes esemény, amit az unokák szívesen hallgatnak.
    Köszönöm a látogatást és kedves szavaidat. Szeretettel(l)Kata

  6. Drága Katinka!
    En a nagy meseszerető csodálattal olvastam szépséges soraidat.
    Hogy Te mennyi fajta bogarat ismersz,elcsodálkoztam!:]
    Nagyon szépre sikeredett ,kiváncsi vagyok a folytatásra !
    Gratulálok szeretettel….Babu(f)

Szólj hozzá!