Egyvilág 4. részlet – A halál logikája

Összes megtekintés: 672 

Ha egy egysejtű örökítőanyaga megváltozik, azzal egy csapásra megváltoznak a tulajdonságai, így az evolúció fel tudja használni őt az alkalmazkodásban. Egy többsejtű ellenben nem tud így megváltozni, mert ehhez a testének minden sejtjében ugyanazoknak a mutációknak kellene bekövetkeznie. A többsejtűek esetében az egyedek egészét érintő változások csak generációról generációra történhetnek.
Viszont egyik generációról a másikra túl nagy változások nem történhetnek, ezek véletlenszerűsége miatt ugyanis az egyedek nagy része könnyen súlyos hátrányokat szenvedhetne. Emiatt egy lépésben az alkalmazkodás mértéke csak korlátozott lehet, jelentős mértékű alkalmazkodás csak számos generáción keresztül lehetséges. Hogy tehát egy faj sikeresen alkalmazkodhasson, a generációknak megfelelő ütemben cserélődniük kell.
Közben, miután az utódgeneráció már önállósodott, a szülő generáció versenytársat jelent a számára, hiszen egyazon életteret foglalják el, ugyanazokra a dolgokra van szükségük a túléléshez, ráadásul a szülő generáció már megerősödött és tapasztaltabb is az utódoknál. A szülő generáció tartós jelenléte jelentősen megnehezítené az utódok dolgát, a soron következő generáció létrehozását és felnevelését, végső soron pedig a fajnak a körülményekhez való alkalmazkodását. Így aztán jelentős előnyhöz juttathat az a faj, ahol valami – a halandóság – gondoskodik a szülő generáció félreállításáról, miután azok már nincsenek hasznára az utódoknak. Ezért vagyunk halandóak.
Vegyük észre, hogy a többsejtűekkel szemben az egysejtűek nem öregednek meg és nem pusztulnak el maguktól. Azok az egysejtűek, akiket ma látunk, gyakorlatilag a földi élet kezdete óta élnek. (Az mondjuk valamelyest szemlélet kérdése, hogy az osztódást az eredeti sejt halálának tekintjük-e.)
Érdemes még egy-két gondolat erejéig elidőzni annál, hogy a többsejtűeket addig védi az evolúció, ameddig hasznára vannak a következő generációknak.
 Az, hogy mennyi ideig élünk, egy egyensúlyi állapot. Ha az életünk rövidebb lenne, akkor nem lenne időnk rá, hogy felneveljük az utódainkat, ha pedig hosszabb, akkor terhet jelentenénk a számukra. Az, hogy az emberi utódok olyan hosszas gondozást igényelnek, meghosszabbította az életünket is.
 A nők átlagosan hosszabb élete is könnyen lehet, hogy a fentieknek köszönhető: a nagymamák ugyanis hasznosabbak az unokák számára azzal, hogy ellátják tanácsokkal a lányaikat, és tevőlegesen is segítenek nekik a gondozásában, mivel a gondozási ösztönük továbbra is működik. (Ellenben a férfiakkal, akikben eleve gyengébb az ez irányú lelkesedés.)
 Továbbá a fentieket általánosítani is lehet: az egyén jólétét általában véve, az élettartamon kívül is, csak olyan szempontból, és csak olyan mértékig támogatja az evolúció, ameddig az elősegíti a szaporodást, az alkalmazkodást, mások kiszorítását. Ha az ez irányú sikert elősegíti az, hogy neked nem fáj a hátad, vagy kevésbé vagy hajlamos a depresszióra, akkor a te utódaid sokasodnak, vele együtt pedig ezek a tulajdonságok is terjednek. Ha az ilyesmi közömbös az említett szempontokból, akkor az evolúciónak (a világnak) is mindegy, hogy te hogyan érzed magad.
A fentieken kívül azért más tényezők is hatással vannak az élettartamra, különösképpen a faj környezetének veszélyessége. Ha ugyanis a halál bármikor lecsaphat, akkor igyekezni kell a szaporodással, különben lehet, hogy soha nem lesz rá alkalom. A veszélyes körülmények között élő fajoknak tehát a rövidebb szaporodási ciklus előnyt jelent, a fentiek értelmében pedig ez együtt jár a rövidebb élettartammal. Példaként gondoljunk a védett környezetben átlagosan 2-3 évig élő egerekre, akikre számos ragadozó les, a másik oldalról pedig a 80 évig élő elefántokra.
A rövidebb szaporodási ciklus másik előnye az, hogy gyorsabb alkalmazkodást, fejlődést tesz lehetővé, ami különösen változó körülmények között hasznos, vagy akkor, ha életterekért kell versengeni. Ezáltal tudnak a baktériumok gyorsan ellenállóvá válni a gyógyszerekkel szemben, de ez biztosított némi előnyt az emlősök őseinek is a dinoszauruszok árnyékában.

************************************

Kedves Olvasók!

A fenti részlet az \”Egyvilág\” címmel készülő könyv \”Az evolúció és a halandóság\” fejezetéből való. A fejezet teljes szövege, illetve a könyv kéziratának eddig elkészült része megtalálható a következő címen:

http://www.egyvilag.hu/

Szeretném felhívni a figyelmeteket erre a rendhagyó munkára, melyben két dolgot szeretnék összegyűjteni. Egyrészt minden fontosat a világ működéséről, másrészt pedig mindazt a bölcsességet, ami segíthet okosabban élni az életet.
Részletesebb bemutatást olvashattok róla a fenti címen, vagy ITT a Holnap Magazinban megjelent egyik korábbi részlet alatt.

Ha sikerült felkeltenem az érdeklődéseteket, gyertek, és nézzetek körül nálam!

“Egyvilág 4. részlet – A halál logikája” bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Kedves Miklós!

    Csak úgy véletlenül tekeredtem is, meg is rémültem első pillanatban, mert hisz ez tudományos szöveg. Azután figyelemreméltónak és egyre érdekesebbnek találtam.
    Gratulálok a munkádhoz és kívánok további örömteli folytatást. Azért alkotásod mégis csak a magasabb tudásúaknak szól.
    Szeretettel: Viola :]

Szólj hozzá!