Tizenhárom éves a legkisebb unokám, Emese. Szőke, kékszemű. Akár kis szende, szelídségnek is gondolhatná bárki, de nem az. Ő bizony egy határozott egyéniség. Sokszor épp evvel a természetével megy a szülei agyára’. Minden nyáron két-három hetet tölt Csopakon a keresztanyjánál. Most is oda készül. Már csak pár apróság hiányzott a csomagból, amit most készültek megvenni az apjával.
A Fő utca nálunk is sétáló utca, szökőkúttal, pompás szép és drága portékákkal megtömött üzletekkel. Hát az én tündérkém is ott sétafikált mikor meglátta az egyik ilyen kirakatban az álmai ruhácskáját. Csak úgy kínálgatta magát: – gyere és vegyél meg , én neked pompázom itt a kirakatban.
Jól el is hitte és addig nyaggatta a szüléjét, még az övé nem lett ez a falatnyi, tüllcsoda. Mondanom se kell, hogy méregdrágán, de végül is mit meg nem tesz egy apa a legkisebb szeme fényének.
A kislány boldog és diadalmas arccal lépett ki az üzlet ajtaján. Egyik kezében az első nagylányos ruha, a másikkal apuja kezét fogva.
Alig léptek párat mikor földbe gyökerezett a lábuk. Két, szembejövő kislányon is ugyan az a ruha, sőt hármon…
A sarki „kínaiban” épp leárazás van és a sláger ez a ruha alig két adag fagylalt áráért…
(Jártó Róza 2014)
A Fő utca nálunk is sétáló utca, szökőkúttal, pompás szép és drága portékákkal megtömött üzletekkel. Hát az én tündérkém is ott sétafikált mikor meglátta az egyik ilyen kirakatban az álmai ruhácskáját. Csak úgy kínálgatta magát: – gyere és vegyél meg , én neked pompázom itt a kirakatban.
Jól el is hitte és addig nyaggatta a szüléjét, még az övé nem lett ez a falatnyi, tüllcsoda. Mondanom se kell, hogy méregdrágán, de végül is mit meg nem tesz egy apa a legkisebb szeme fényének.
A kislány boldog és diadalmas arccal lépett ki az üzlet ajtaján. Egyik kezében az első nagylányos ruha, a másikkal apuja kezét fogva.
Alig léptek párat mikor földbe gyökerezett a lábuk. Két, szembejövő kislányon is ugyan az a ruha, sőt hármon…
A sarki „kínaiban” épp leárazás van és a sláger ez a ruha alig két adag fagylalt áráért…
(Jártó Róza 2014)
Kedves Judit!
Ez így igaz. A mi fogyasztó társadalmunkban jól át vagyunk verve. Ugyan akkor nagyon nem is tudunk máshol vásárolni, hisz igencsak csillogó-villogó a portéka és mit tagadjuk, megfizethető áron. A "kínainál" már csak a "duri" az olcsóbb. Örül az az ember aki ha máshol nem is de legalább ezekből feltudd öltözni, vagy a családját fel tudja öltöztetni.
Szeretettel: Jártó Róza /mami/
Kedves Mami!
Tanulságos történet! Sajnos a világot elönti a silány minőségű kínai bóvli.
A kínai ruhák a megengedettnél jóval nagyobb mennyiségű mérgező anyagot tartalmazó színezővel festett ruhák, de ugyanígy a törülközők és játékok. Ezek a termékek pedig veszélyeztetik a fogyasztók életét, végül "sokba kerül, ami olcsó"!
Az a baj, hogy ha bármelyik nagy áruházban, butikban vásárolsz, ott is mind kínai eredetű az árú, a ruháktól elkezdve a játékokig szinte minden! Szinte vártam a második csattanót, hogy a drágán vett ruha is kínai volt.
Nem értem az EU-t miért engedik be a Kínai árút! Egy : silány minőségűek, kettő: A nagy konszern vállalatok mind ott gyártatnak olcsó munka erővel, az európaiaknak meg nincs munka lehetőségük! Én biztos nem engedném be az EU-ba a Kínában gyártott termékeket maximum 50 szeres vámmal, hogy ne érje meg a cégeknek kint gyártatni termékeiket hanem telepítsék vissza a vállalatokat. Mindjárt lennének munkahelyek, és fellendülne Európában végre a gazdaság is!!!!
Judit
Aranyos kis történet. Rövid, és velős.
Gratulálok hozzá Róza: Tibor 😉