Élet a hegyen 13/22.

Az üstökösök

Fürkész Adorján, aki az üstökösök viselkedését választotta doktori értekezésének témájául, sokat kémlelte az éjszakai égboltot, hogy kedvenc égi jelenségeit megfigyelhesse. Az üstökösökről azt kell tudni, hogy olyan kis égitestek, amelyek főként jégből és porból állnak, ezért piszkos hólabdának is nevezik őket. A Nap körül keringenek és a Nap közelébe érve csóvájuk alakul ki, így úgy néznek ki, mintha húznának valamit maguk után. Amikor a Nap közelébe érnek, akkor a napsugárzás felmelegíti a felszínüket, a meleg hatására párologni kezdenek, s a párolgás következtében gázok és por keletkezik, ez vezet a csóva kialakulásához. Szabad szemmel ritkán láthatók, évente talán egy-egy alkalommal lehet megfigyelni őket.
Távcsővel ezek az üstökösök jól megfigyelhetők, így Adorján kedvére tanulmányozhatta kedvenc égi jelenségeit. Az üstökösöknek nevet is adtak, arról a csillagászról nevezték el őket, amelyik először fedezte fel őket kutatása során. Fürkész Adorján egyik álma az volt, hogy valamikor majd róla is elneveznek egy üstököst.
Az egyik leghíresebb, legfényesebb üstökös a Halley-üstökös. Megjelenésekor sokan lidércfénynek is nevezték. Egy angol csillagász kiszámította, hogy 76 évenként kerül keringési pályája során a Földről, szabad szemmel is megfigyelhető állapotba. Ő ezt nem érhette meg, mert akkor 102 évesnek kellett volna lennie, amikorra megjövendölte az üstökös megjelenését, de ezért tiszteletből róla, Halley angol csillagászról nevezték el.
Az üstökösökről sok régi monda is megemlékezik. Ha láttak az emberek egy üstököst feltűnni, akkor azt égi jelnek tekintették, s valamilyen eseményt kapcsoltak a megjelenéséhez. A Halley-üstököst kapcsolatba hozzák a Jézus születésekor feltűnt betlehemi csillaggal. Ezt a csillagot követték a napkeleti bölcsek, akik így találtak rá az újszülött Jézusra. Háromkirályok csillagaként is ismeretes, de leggyakrabban csak karácsonyi csillagként emlegetik. A kínaiak még korábban megfigyelték és feljegyezték a Halley-üstökös feltűnését, ami még egy adalék a az üstökös körüli elméletekhez.
A Nagy Kométa üstökösről azt állítják, hogy a baljós hiedelmek ellenére áldást hozó égi tüneménynek bizonyult, kitűnő klimatikus állapotot és jó és bő termést hozott. Ekkor a híres magyar borvidéken, Tokajon igen gazdag, híres szüret volt. Az akkor készült bort Tokaji Üstökös Aszú névre keresztelték.
Egyes hajviseletek is kapcsolatba hozhatók az üstökösökkel. Régen gyakori hajviselet volt a fejtetőn vagy tarkón összekötött, ezen túl azonban lazán lógó hajfonat. ezt hasonlították az üstököshöz, hiszen az üstök a régi szóhasználatban fejet jelentett, a hajfonat pedig az üstök mögött helyezkedett el.
Az üstökösök mellett meg kell említeni a meteorokat is, mint égi jelenségeket. A meteor egy fényjelenség, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, porszemek keltenek a légkörben. Nagy sebességgel közlekednek és a súrlódásuk okozza a fényjelenséget. Hullócsillagnak is nevezik őket, s a babona szerint, ha valamit kívánunk a fényjelenség megjelenésekor, akkor az beteljesedik.
Fürkész Adorján elhivatott művelője volt az üstökösök, meteorok megfigyelésének, s nem véletlenül érte az elismerés, amelyet a sünakadémiától kapott. Ez az elismerés a „Csóva-díj” volt, amit csak a leghíresebb kutatók kaphattak meg. Büszke is volt rá, s várta élete üstökösének megjelenését.

Szólj hozzá!