Veszélyes szerelem… 1. rész

Veszélyes szerelem !

Kalifornia állam egyik kis külvárosában,kertes házak sorakoznak egymás után.
Házak nem egyformák,az építészek mesterműveket kreáltak vevőik igényeire,van köztük
földszintes,legtöbbje emeletes,a családi igényeknek megfelelően két-három autónak garázs.
Kertes házak ezek,sok helyen van úszómedence és minden elképzelhető a kényelemre.
Átlag amerikai családok egy,két gyerekkel,többnyire gondtalan élettel.
Bob Tailer :
Hét éve házas,az első szerelmét vette el feleségül aki iskolatársa volt.Felsőbb iskolái elvégzése
után jó állást kapott,egy közepes méretű vállalatnál mint beszerző ahol gyakran a hivatása
más városokba szólította.Ilyenkor titkon a féltékenység gyanúja őrölte az idegeit mert nem bízott
senkiben az volt a természete, amit szeretett volna levetni magáról,próbált de nem tudott.
Féltékenysége mellett,szerette a fiatalabb nőket s ahol alkalom kínálkozott szeretett incselkedni velük.
A hétéves házasságát kezdte unni,ki tudja mi lehetett a gondolatában.

Anna Tailer :
Fiatal jó alakú intelligens nő, simán fésült gesztenye barna haja amiben egy két szőke tincs volt
beültetve gondolván jól áll neki szerette a szépet.Anna és Bob között a házasságuk elejével minden
jó volt, nem is kívánhattak volna jobbat, két gyereket szült Anna amik már elérték az öt és a hetedik évet.
Anna nem dolgozott,gyerekeit nevelte amiben volt minden élvezete amit kezdett unni főleg mikor a
férje elutazott két vagy három napra. Gyerekeit a sárga iskola autóbusz felvette minden reggel,
szabad volt a napja ilyenkor merész gondolatai túllépte a határokat vágyott valamire a kín egyre
jobban őrölte.
Történt aztán egy kis vásárlási útján szembe került egy jóképű fiatal emberrel aki
látta Annának a felizgult állapotát,kihasználva az alkalmat meghívta egy kávéra.
– Bocsásson meg drága asszonyom,mikor megláttam nem bírtam leküzdeni érzelmeimet a vágy
kitört belőlem gondoltam meghalok ha nem ismerhetem meg.
– Anna,maga minden nőnek ezt mondja ? (a férfi mosolygott,) mintha becsépelte volna,elfogadom a meghívását
szeretnék inni egy jó kávét.
A férfi : az én nevem Zoltán, Anna vagyok,maga itt dolgozik,én gyakran ide járok nem láttam még itt soha.
– Zoltán : Kedves Anna maga olyan fiatal és gyönyörű,nem tudom minek köszönhetem a szerencsémet,
hogy megismerhettem kérem adja meg a mobil számát nem,hogy elveszítsem –
– Anna: Csak ne olyan gyorsan,vessük le a formalitásokat igyuk meg a pertut amit kávéval nem lehet,
rendeljen két konyakot amitől legalább magamhoz térek.
Koccintottak,Anna nem győzött betelni Zoltán kék szemivel,hullámzó szőke hajával ilyen még soha nem
történt velem,megőrülök ha ezt nem érhetem el. Hosszan beszélgettek aminek Anna szeretet volna minél
előbb befejezni.Kifelé menve Zoltán megölelte Annát a ház falához szorította mintha búcsúzni akarna
hosszú csókot nyomott Anna nyakára amitől Anna teljesen ki lett,mondván : Nézd Zoltán nem kertelek,
ha van időd elviszlek egy helyre ahol jobban megismerhetlek.
Beültek Anna autójában az út rövid volt Anna behúzott a házuk garázsába, ajtaja becsukódott maguk után.
Felmentek a lakásban onnan a hálószobába ahol a ruhadarabok szállingóztak magukról minden irányba.
Vad ölelkezésekbe kezdtek,Zoltánnak szép izmos teste aminek a hímvesszője ágaskodott amivel Anna
nem tudott betelni dicsérte csókolgatta,Zoltán ráfektette őt az ágyra agyon csókolta azt a kéjtől sóvárgó
testet,amit Anna eddig még nem érzett.Szerelmüknek végett vetett az ijedelem a két gyerek hamarosan
megérkezik,kik nem tudják ki ez az ember.
Anna és Zoltán rendszeresen egyszer egy héten találkoztak mikor kielégítették vágyaikat. Bob mindig
sejtett valamit, amit nem tudott kitalálni,Anna mesterien palástolt mindent.Anna abbahagyta Zoltánnal
való szerelmüket,az egyik gyerek beteg lett,férje gyakrabban volt otthon félt,hogy valami kitudódik.

Folytatom

Szólj hozzá!