Zsuzsa néni története 2. rész

Így ment ez hetekig, amíg nem sokallták meg kiruccanásaim. Barátnőm kezdték faggatni, nem mondott semmit, igaz nem is tudott. Aztán neki is feltűnt, hogy egyedül megyek tovább. Eljött utánam, meglesett. Éreztem, hogy nem szabad beavatni a titkomba. Ő csalódottságát, bizonyára irigység kísérte.
Hazamentem barátnőm is jött hozzánk. Apám hívta magához Pannát, aki mindent elmondott. Megölte álmaimat elárult, ami nagyon fájt!
Aztán hazament, el sem búcsúzott. Soha többé nem jött hozzánk.
Apám magához hívott, elmondatta, mindent tud Panna elmondta.
Szerelmes vagyok apám, kérem, bocsásson meg, nem akartam még megmondani.
Mikor akartál tájékoztatni szerelmedről? Azzal adott akkora pofont, hogy még csillagokat is láttam, és kirohant. Soha életemben nem kaptam pofont, nagyon fájt. Apám megalázott, sárba taposta önbecsülésem!
Tizennyolc éves vagyok apám, nem lehetek szerelmes? Ő pofonnal ölte meg álmaimat.
Tudtam, hogy kinézett nekem valakit. Akihez soha nem mentem volna hozzá. Arrogáns, durva ember volt, ám ő volt az elöljáró a településen.
Másnap kiment az erőbe kereste az erdészt, aki mindent elmondott, bevallotta szerelmünket, megkérte kezem. Apám végig sem hallgatta.
Aztán két nap múlva János megkapta áthelyezését az ország másikvégében. Ő átvette a levelet, de nem tudott elmenni kedves szerelmi fészkünkből, később megtalálták kedvenc forrásunk melletti fán, felakasztotta magát.
Többé nem hittem barátnőknek apámnak hátat fordítottam, nem mentem férjhez, „öreglány” maradtam.
Emlékekből élek. Az erdész még mindig a szívemben él.
Ha újra fiatal lennék, újra beleszeretnék, mert a szerelmet soha nem lehet feledni. Kimosom agyamból sok rossz álmot. Álmodok magamnak, egy másik új világot. Amibe csak mi ketten létezünk János és én.
Következő héten táviratot kaptam, Zsuzsa néni temetése, pénteken lesz.

“Zsuzsa néni története 2. rész” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Drága pepa!
    Köszönöm szépen, hogy nálam jártál, ólellek szeretettel Rózsa(f)

  2. Úgy hiszem, meghalni gyakran könnyebb, mint túlélni. De én nem ítélkezem.
    Szomorú történet, szomorú, hogy Zsuzsa (néni) egész életét végigkíséri a be nem gyógyuló seb fájdalma.
    A műved jól megírt, olvasmányos, és érdemes is az elolvasásra. (f)

  3. Nevetséges volt János halála. Gyenge ember. Nem felemelő történet, de szépen irtad meg.

  4. Drága Icu!
    Sajnáltam Zsuzsa nénit,Jánosnak, nem lett volna szabad ezt csinálni.
    Örömmel láttalak. Rózsa(f)

  5. Drága Rózsa!

    Jaj, de nagyon szomorú! Bár másképp alakult volna, szegény Zsuzsa néni.

    Szeretettel gratulálok: Icu(f)

  6. Kedves Magdika!
    Köszönöm szépen, hogy olvastál.
    Szeretettel Rózsa(l)(f)

  7. Szia Rózsa!

    Az élet nem mindig írja úgy a történeteket, hogy mindenkinek jó legyen, sokszor nagyon szomoru véget ér.
    Som szeretettel gratulálok.
    Magdi

  8. Szia Kitti!
    Valóban úgy van ahogy írtad. János, nem gondolta végig , hogy mekkora fájdalmat okozhat annak aki legjobban szerette. Megoldást ketőjüknek kellett volna megbeszélni.
    Örömmel láttalak Rózsa(f)

  9. Drága Kata!
    Igen , lehetett volna még cifrázni a történetet. Sajnos az élet nem mindig jóról szól. János bűnt követette el öngyilkosságával.
    Szeretettel láttalak Rózsa(l)(f)

  10. A mesélő, szépen adta át a szót Zsuzsa néninek, hogy 1/1-ben halljuk és hitelesebb történetet közvetíthessen az olvasónak. János halála botorság volt, mint minden öngyilkosság, mert nem is gondolt bele, hogy ott maradó társa mit érez majd és hogyan élhet ezzel a teherrel tovább. János önző volt és elkeseredett és reménytelen. Az utóbbi két pokoli érzést szépen átruházta Zsuzsára…
    Várom a következő részt. (f)

  11. Szia Rózsám! Sajnálom Zsuzsa nénit, talán ha akkor együtt megszöktek volna az erdésszel… igaz, nem tudjuk lett-e volna rá lehetőségük. Örülök, hogy megosztottad velünk Zsuzsa néni történetét. Szeretettel ölellek(f)Kata

  12. Kedves Rita!
    Örülök neked, köszönöm, hogy olvastál. Rózsa(f)(l)

  13. Fájdalmas, szomorú történet volt. Nem lett volna szabad feladni, az élet hosszú, még bárhogy is alakulhatott volna, ha a fiatalember nem végez magával.

    Szeretettel: Rita(f)

Szólj hozzá!