Varga Ilus a komorna–3 részes—-1 része

Három nap telt el. Három nap, mely alatt Károly alig látta Klárát és ha látta, akkor is nagy társaságban számos szemfülesek figyelése mellett. A mama is mindig közel valahol az ő ellenőrző detektív szemével.
Ez tűrhetetlen! El nem viselhető!
-Meg kell üzenje Klárának, hogy valahogy, valahol!
– mégis csak találkozni kell, különben ő ebbe belepusztul!- tudatná vele valamiképp előre:
miket terveznek, hova mennek, mert mégis látni, legalább látni kell egymást!.
Negyednap reggel korán ébredt ugyanezzel a sürgető gondolattal, mely még álmában is mardosta.
De hogyan csinálja ezt? Klárának nem írhat, a mama biztosan elcsípné, elkobozná a levelet. Oh! arra nagyon képes!
– Valóban legjobb azt a kis szobalányt használni fel, ahogy már előbb gondolta.
– Jó kis leányka, bár mindig olyan szomorú. De szereti Klárát. Hogyne szeretné?!
Ennek megmondhatja szóval az üzenetét.
Megcímezte: T. c. Varga Ilus kisasszonynak és alul: Herceg Károly úr. Úgy borotválatlanul lement a Mátyás -térre. Tíz óra lehetett. A levelet rábízta arra a sarki hordárra, kit gyakran látott ott álldogálni.
-Parancsolni tetszik választ?- kérdezte az öreg vörös sapkás, mikor Károly előre fizetett.
-Nem. Nem kell válasz. Csak adja át, de személyesen és neki magának a kezébe.

-Igenis. Ahogy parancsolni tetszik. .
Kár volt hordártól küldeni. Jobb lett volna postán. Azzal is megkapta volna kora délután. A hordár nem jó. Feltűnő. Feltűnő szegény kis szobaleánynál. Ki lehet az, aki ötven lejt költ arra, hogy egy kis szobaleánynak levelet küldjön?
– Ez már gyanús dolog, oh bizony nagyon!

A hordár lelkiismeretes ember. Erősködik, mivel mondta neki: személyesen adja át. Ebből vita keletkezik. Pár szó csak, de hangos, mert a portásnak öblös torka van.. Az egyik liftes fiú a főlépcső aljáról már kibámészkodik. Hallgatja:
-Kinek szól?
– Varga Ilus. – Majd én felküldöm.
Nem, maga nem mehet föl.
– Ha válasz kell, várjon kinn a járdán!
-Nem kell válasz!
-Hát akkor elmehet! Mit tehet a hordár?
Elmegy. Nem tehet mást. A liftes s odajön a szakállas kapuőrhöz és az a háziszolga is, ki eddig a belső kapuszárnyon a rézkilincseket pucolta. Azért van rajta hosszú posztó kötény és ezért olyan maszatosak a kezei a krémtől.
-Kinek? -az Ilusnak.
– Fogdossák a levelet.
– Valami kis négyszög zörög a borítékban. Nem pénz?
– Nem!- valószínűleg névjegy.
– Ezt valami úr küldi!
– Jó dolga van az Ilusnak!-röhögik a fiúk.
Szabó a főnökük járja ellenőrző körútját a házban.
Feléjük jön.
-Mi az? – mit csináltok itt?- mondja megrovóan. A liftes, hogy szabálytalanságát leplezze ő elhagyta a posztját a lépcső aljában, – bőségesen magyaráz:
-Egy levelet hoztak Varga Ilusnak . Egy hordár hozta! Hát ezért… Mivelhogy egy hordár.
-Hol van? – Add ide!- Szabó átveszi és miután megnézte a kézírást, belesüllyeszti a mellső frakkzsebébe
-Majd én elintézem! Szól és visszafordul. Most szempillantás alatt minden visszailleszkedett a helyére. A háziszolga tovább pucolta a rezeket, az inas a csarnokba ment a szokott helyére ásítani, a portás pedig kiállt a kapuba, széjjel vetett lábakkal, hogy onnan tova sugározza a hotel tekintélyét végig az egész utcán. Hadvezéri lassú lépésével Szabó hátrament az udvaron. A körútját folytatta tovább.
Ágnes asszony éppen a hálószobájából öltözője felé indult, hogy a délutáni ruhát magára öltse, mikor a kis takarítónő , aki elébe lépett:
-Szabó komornyik kérne most pár perc kihallgatást.
-Hát jöjjön be!-mondotta és leült.
Cselédet ülve kell fogadni. A gránátosforma vénleány kiment és bejött Szabó úr.- az ajtó mellett állt meg.
Ágnes asszony előtt aki mintegy szobor ült a fotelben hogy megszólítsák.
-Hát mi van, édes Szabó?- kérdezte Ágnes asszony, ki csupán a komornyikot és a főszakácsot, a ház e két oszlopát és, mert az jobb családból való, a Ella kisasszonyt szólította vezetéknevükön.
Kegyelmes asszonyom – szólt a Szabó.
-Bocsánatot kérek, hogy bátorkodtam, de egy körülmény, ami a főméltóságú ház jó hírnevét érinti, fordult elő.
Nagyon meggondoltan fűzte a szót:
-Mi az?- kérdezte meglepetve a ügyvédnő.
-Van itt egy kis komorna, valami Varga Ilona, ki Klára kisasszonyt szolgálja ki
. Az .. . bocsánatot kérek .. . az.. . az nem való a főméltóságú házába.
Folytatom.

“Varga Ilus a komorna–3 részes—-1 része” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Babu!

    Jól ábrázolod az akkori világot, kiváncsian olvasom tovább.
    Szeretettel,Magdi

  2. Kedves Babu!

    Jó kis kalamajka lett belőle, ezért kár volt fizetni.

    Szeretettel: Rita(f)

  3. Kedves Babu! Szeretem ezt az úri világot ábrázoló írásaidat, várom a folytatást! Szeretettel:Éva

Szólj hozzá!