Anya6

Összes megtekintés: 8 

Tegnap reggel jól esett sírni is egy kicsit. Munka előtt neki támaszkodtam a kerítésnek,zenét hallgattam,közben az arcomat a nap felé fordítottam,és rád gondoltam. Pergett a könnycsepp az arcomról a ruhámra. Te voltál előttem a kórházi ágyon. Az utolsó kép a fejemben, ami beleégett az elmémbe. Gép hangos csipogása, tested mozdulatlansága. Lélegeztetés,oldalra bicsakló fej, duzzadt kezeid,csukott szemeid,bőrödnek édeskés illata.

“Anya6” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!