A tüzijáték: 10/10 befejező rész

Összes megtekintés: 78 

Másnap korábban érkeztem, de Eriket nem tudtam megelőzni, már dolgozott. Beültem hozzá, és tájékoztatott a sürgős munkákról. Szombaton, egy vízilabda egyesületnek, szerveztünk fogadást.

– Ezt még hagyd rám, kérlek, te gyere el szemlélőnek és mond meg mit csináltál volna másképp. Még nem dolgoztunk együtt, tűröm a munkabeli kritikát.
– Rendben. Mi lesz a következő rendezvény?

– A filmesek akikkel, még te kötöttél szerződést. Kérlek, olvadj, be a munkába.

Nagyon megörültem, ismerős cég .
Lázasan készültünk a filmesek rendezvényére, nem volt egy kicsi szabadidőm sem. Felhívtam Maryt, elmondtam, hogy Erik nagyon ügyes, segítőkész, kérte, hogy véleményt mondjak munkájáról. Nem volt semmi, amit én másként csináltam volna. A munkán kívül, nem találkoztunk, nem beszélgettünk, nagyon kimért és zárkózott lett. Pedig nem volt eddig az, mi történt vele?

– Nem akarom, hogy elmenjen, beszélj vele.

– Rendben – mondtam.

Elhatároztam, hogy beszélek vele.

– Legyél most te a külső szemlélő, és a véleményedre vagyok kíváncsi, mindent, mondj el amit másként csinálnál, mint én. Erik, nagyon meglepődött, de bevállalta. Hozzátette, hogy a munkában kíméletlen. Előre bocsájtja, hogy mindent a cég érdekében tesz. Ez korrekt, gondoltam. Ebben a fiúban valami, amit úgy hívnak tartás, Minél többet találkoztunk, annál szimpatikusabb volt Erik. Félénken közeledett, láttam szemében, hogy neki sem vagyok közömbös. Hamarosan bevallotta, hogy meglátott és megszeretett. Sok idő telt el Robert halála óta. Erikben – Robeben, sok hasonlóságot fedeztem fel. Azt, amit legjobban szerettem Robertben , megtaláltam Erikben is. Soha nem gondoltam volna, hogy valamikor boldog lehetek. Íme eljött a pillanat, amikor megtörtént.

– Boldog lehetek végre. DE MI IS A BOLGOGSÁG? Nincs két ember, aki egyforma választ adna. Vágyaink között valószínű az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a békés élvezetekkel teli élet, vagy egy olyan ideális állapot, amely után vágyunk. Vagy ha elértük a megálmodott teljességet. Van, akinek anyagi vagy élvezetek forrása.
– Párizs a szerelmesek városa, kicsit pihensz és elmegyünk egy hosszú hétvégére. Nagy örömöt szereztél vele., köszönöm drágám.

Lázasan készültünk közös utazásunkra. Azt mondják, Párizst látni kell, mert egyszerűen magával ragadó. Kivételes hangulata van. Utazzunk együtt, nekem csak ez számított, semmi más.

– Kérlek Ann, érezd jól magad, csak fogadd be az élményeket, engem már az is boldoggá tesz.
Milyen más ez az ember, mennyire szeretem. Újra régi életemre gondoltam, lehangolt, Erik észrevette.
-Mi baj drágám, miért lettél olyan szomorú?

– Nem-nem csak arra gondoltam, hogy mennyire szeretlek.

– Boldoggá teszel mondta és megcsókolt, bele remegtem.
Az első nap megnéztük a diadaívet, Cham Elyseest és ismerikedtünk a várossal. Aztán a Luvre következett, a híres Mona Lisa festménnyel. Egy kicsit csalódtam, mert sokkal nagyobbnak gondoltam a képet. Párizs leghangulatosabb negyedében a Montmarten sétáltunk, megnéztük a festők terét és a MOULIN Rongot. Este egy hangulatos hajózás a Szajnán. Aztán az Eiffel torony és a Verssailles palota, ami ámulatba ejtett. És végül a luxuskirakatok, na és a vásárlások Marynek, és a kislányoknak. Mindenki kendőt kapott, kivéve Pault és Eriket, ők egy üveg italt kaptak, finom Francia vörösbort. Beültünk ettünk egy illatos croas-sont, és ittunk egy lágy kapucsínót.
– Kérlek, várj meg itt, mondta Erik, és eltűnt.
Jó ideje várakoztam mikor kezét felém nyújtja , és a kezében egy nagy csokor ibolyát tartott.

– Ne! Ne szólj, csak fogadd örömmel, könnyes a szemem, nem tudtam uralkodni érzéseimen zokogva borultam szívére, mást nem tudtam ismételgetni, csak, hogy szerelek, szeretlek. Csodás napokat töltöttünk el Párizsban, azt hiszem, ez meghatározta a további életem. Hazautazás előtt, Erik közölte velem, hogy szeretné, ha Budapestre is elutaznánk, bemutatna a szüleinek. Meg állt a szívverésem, még várjunk vele kérlek, még nem vagyok felkészülve Budapestre.

– Jó – bólintott rá, és megsimogatta az arcom. Mennyi szeretet, megértés van ebben az emberben, vajon igazi, igazi ez a szenvedély, ez a vágy ez a szerelem? Sokszor feltettem magamnak a kérdést. Miért pont én?
– Én – én dadogtam a meglepetéstől, nem tudok, nem tudok, még Budapestre menni bocsáss meg.

Azzal, mint egy orkán kirohant és kikapcsolta a telefonját, nem tudtam elérni.

Két nap, pihenő után visszamentem dolgozni. Erik nem jelentkezett, a telefon még mindig ki van kapcsolva, nem tudom elérni. Kértem segítsenek, de nemmel válaszoltak, Mary és Paul ki akart maradni ebből a kettőnk közti kellemetlenségből. Azonnal repülőjegyet kértem, már hamarosan utazhatok. Nagyjából összeszedtem holmimat és taxit hívtam. Végigfutott rajtam a hideg Budapest, visszaemlékeztem az előző utazásomra. Akkor sem tudtam mi vár rám, most sem tudom. Leszállás után a taxis kérdezte, hova menjünk? Nézem a címet, ezt nem hiszem el, ez az én régi címem, nincsenek véletlenek? Talán Mary nem jó címet adott, felhívtam, ő biztos volt abban, hogy Erik ezt a címet hagyta meg. Elmentünk a régi lakásom címére. Sokkhatás alatt álltam, láttam a kocsi feljárón Erik kocsiját, hát mégis jó címet adott meg. Ide kell bemennem. Minden porcikám reszketett, becsengettem.
– Tessék! – mondta egy kellemes férfi hang.
– Ann vagyok, Eriket keresem, nincs itthon, ki az? – Erik, barátnője vagyok, itthol van
– Lement a gyógyszertárba és találkozik néhány volt kollégájával.
– Mikor jön haza? Nem tudom, de nem szólunk neki jó? RENDBEN. Beértünk a lakásba egy kellemes külsejű úriember jött felém mosolyogva, Erik édesapja vagyok, örülök, hogy eljött. Aztán ágyban fekvő édesanyát is bemutatták, boldog vagyok, hogy megismerhetem, örülök, hogy eljött.
– Ez a ház, ez a ház dadogtam.
A ház, édesanyám tulajdona volt, mivel ő meghalt kiadtuk bérleménybe. Így már értem.
Az udvariassági beszélgetésen túl vagyunk. Nekem is nagyon hiányzik a család. Itt megkaphatod, válaszolt az apa és az anya. Mindig vágytam arra, hogy három gyermekem legyen, most meg kaptam, boldoggá tettél., a fiam imád téged, és nagyon szomorú volt, amíg nem voltál itt. Remélem, boldoggá teszed, megérdemli. Igen–igen, soha többé nem válunk el. Este fél hét és Erik még sehol, félnyolc arra figyeltem fel, hogy halkkuncogás, ajtó csapódás, de ez egy női hang,
Meghűlt bennem a vér ki lehet ez a nő? És miért hozta magával Erik, pillanatokon belül lejátszódott bennem a Tamással folytatott kapcsolat, az ájulás határán voltam, reszkettem kivert a víz. Abban a pillanatban beléptek az ajtón. Eriknek, földbe gyökerezett a lába, szinte megnémult, nem tudott megszólalni. Úgy, hogy édesapjának kellett bemutatni a hölgyet. – Mariann vagyok, Erik unokahúga, sokat hallottam rólad, örülök, hogy itt vagy. Egy kis összejövetelt rendezünk érkezésedre ünnepeljünk, mondta Mariann. Szombat este várlak ben-neteket hozzám. Nincs kifogás. Aztán Erik hozzám lépett és átkarolt, legyőzted a félelmed és eljöttél? Valami kábulat vett rajtam erőt, aztán egyre jobban megnyugodtam. Erik majd kiugrott a bőréből, anyukájának beszélt, beszélt. Eljött a szombat nagyon vártam a találko-zást Mariannal. A lakásban pár barát, akiket bemutattak, és a konyhából kilépett Tamás. Majdnem összeestem mikor megláttam, ő hozzám lépett és annyit mondott, Most Mariannal élek együtt, mi nem ismerjük egymást, világos? Erőt vettem
– magamon és azt feleltem, bár csak soha ne ismertelek volna meg. Azzal hátat fordítottam és belekaroltam Erikbe, aki utánam jött, megmutattam szerelmem lágyan megcsókoltam és ő szerelmesen húzott magához. Tamás kirohant, és szokása szerint eltűnt. Mariann értet-lenül állt és nézett. Rövidesen hazamentünk, a buli nemsokára véget ért.

A postaládából levelet vett ki Erik.
Anya megjöttek az újabb eredményeid, nem találtak rákos sejteket, meggyógyultál.
Öröm volt mindenki arcán.
Holnap ünnep és tűzijáték a tónál , ugye megnézzük? Igen mondtam szerelmesen, most már nem félek semmitől, mert mellettem vagy. Erik közelsége, békét, harmóniát, megnyugvást hozott az életembe.
Utóirat:

Mi a boldogság, kérdezik sokan? Nincs két ember, akinek egyforma véleménye len-ne a boldogságról. Sokak szerint csak pillanatokból áll. Szerintem, vágyaink között valószí-nű, hogy az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a szenvedés elkerülése a békés élvezetekkel teli élet. Egy olyan ideális állapot, amely után vágyunk, és ha elértük a megál-modott teljességet. Van, akinek anyagi, és érzéki élvezetek forrása. Nekem a lelki béke je-lenti a boldogságot. És most megkaptam, ha meg akarom tartani félelem nélkül kell élni. Ha sikerül nekem az jelenti a boldogságot. Szeretettel, ANN.

Kedves olvasó!

Írásom nem megtörtént esemény, ha valaki hasonlóságot fedez fel az csupán véletlen egybe-esés. Köszönöm az olvasást.
Szeretettel a szerző.

 

“A tüzijáték: 10/10 befejező rész” bejegyzéshez 9 hozzászólás

  1. Drága Margit!
    Köszönöm szépen, hogy végig kísérted Ann szőrnyű útját, tíz részen keresztül. Megtisztelsz véleményeddel.
    Szeretettel Rózsa🌹🌷💐

  2. Kedves Rózsa!
    Köszönöm szépen, hogy olvashattam ezt a 10 részes novellád!
    Izgalmas és idegfeszítő is, de érdemes volt elolvasni!
    Szívből, szeretettel, elismeréssel gratulálok!

    Üdvözlettel: Margit

  3. Kedves Magdika!
    Szeretettel olvastam hozzászólásod, köszönöm szépen, hogy végig kísérted Ann életét. Velem tartottál tíz részen keresztül. Hálás vagyok nektek.
    Ölellek szeretettel Rózsa🌹🌷💐🌸🌺🌼

  4. Kedves Rózsa!
    Tetszéssel olvastam végig írásodat, ahogy bemutattad a boldogság és boldogtalanság fokozatait, bár nem valós törtenetet irtál le, de a valóságban is nagyon sok hasonló, tirténik, amit az élet ír, mi nem mindig végződik jól.
    Sok szeretettel gratulálok.
    Magdi

  5. Drága Kata, és Rita!
    Hihetetlen, hogy mennyi ilyen narcisz tipusu férfi van, akiknek csak a saját jóléte számít. Elkövet mindent annak érdekéban, hogy neki, csakis neki legyen jó az élete. Gátlástalan, durva, és félelem keltő. Ann megjárta a pokol minden bugyrát. Rá fér a boldogság. Köszönöm, hogy velem tartottatok tíz részen keresztül. Megtiszteltetek véleményetekkel.
    Szeretettel Rózsa
    🌹🌷💐🌻🌼

  6. Kedves Rózsa!

    Tudtam, hogy ezzel a férfivel jön majd össze. Most is csak úgy folytak az események, de ezúttal szerencséje volt, hogy Erik nem akarta kihasználni őt. Lehet, hogy a férfiaknak bejön ez a határozatlanság – nem megyek, aztán mégis megyek – de nekem nem. Erik a hős szerelmes azért eléggé próbára tette a kapcsolatot a nagy párizsi vallomás után egyszerűen elérhetetlenné vált, pusztán azért, mert Ann úgy érezte, még nem érkezett el annak az ideje, hogy Budapestre utazzon. Végül, mikor otthagyták, mégis megtette. Mindenki örült neki, bulit is szerveztek, pedig azt se tudták, hogy jönni fog. Nekem ez egy kicsit szirupos és valószinűtlen. Ráadásul ott van András, aki, ha olyan, mint amelyen volt, akkor jól bemártja Ann-t.

    Az ember nagyon téved, ha sorsa szereplőinek a viselkedését “logikusan” akarja szemlélni, talán azért is fogtam gyakorta mellé, mert a logikus gondolkodás az emberek zömére nem jellemző. Tesznek valamit, aztán annak az ellenkezőjét minden érthető és értelmes magyarázat nélkül.

    Ezt viszont nagyon jól ábrázoltad. Érdeklődéssel jártam nálad és tetszéssel olvastam az írásod.

    Szeretettel: Rita🦋🌺🌷

  7. Szia Rózsám!
    Sajnálom, hogy befejeződött a novellád. Végig drukkoltam Ann-nak, hogy végre újra rátaláljon a boldogság. Igaz, sokszor nem értettem, hogy miért tűrte Tamás arrogáns, durva viselkedését. Bizonyára ennek is meg volt az oka, lehet, titokban bízott benne, hogy megváltozik, vagy meg tudja változtatni. Erikkel már óvatosabb volt, sőt először nagyon is óvatos, ezért majdnem elveszítette. Amikor Erik szó nélkül elrohant, féltem, hogy Ő sem lesz különb Tamásnál.
    Novelládban, Tamás mellett Ann megjárta a poklot, és Erik mellett újra megtapasztalta a biztonságot, a boldogságot. Vissza tért lelki békéje, ami számára a legfontosabb. Tanulságos írás volt. Bepillanthatunk a sok munkával elért jó módban élők életébe, és láthattuk, hogy az anyagi jólét nem mindig egyenlő a felhőtlen boldogsággal. Drága Rózsám, bocsi, egy kicsit hosszúra sikeredett hozzászólásomért.
    Gratulálok és szeretettel ölellek: Kata 😍❤️

  8. Drága Évike!
    Nagyon jól esnek kedves szavaid, megtiszteltetés számomra, hogy végig olvastad történetem. Kaptam én is hideget, meleget kissé horrorisztikus írásomért. Örülök, hogy felfedezted benne az üzenetem.
    Sok szeretettel Rózsa❤️

  9. Kedves Rózsa! A boldogság minden ember életében és minden életszakaszában mást jelent. Néha pofonokat kell kapnunk, hogy tudjuk, mi a helyes, vagy meg tudjuk becsülni a jót. Ez a novella éppen azért tetszett, mert a főhős életében volt hideg is, meleg is. Az olvasó átélhette a gyötrődéseit, és megnyugodott, hogy révbe ért az élete. Gratulálok kedves Rózsa ehhez az értékes íráshoz! Szeretettel: Éva🌞🌈💐

Szólj hozzá!