Befejezés. ( extra rövid )

Összes megtekintés: 45 

Szilvinek is kimondták a válást, így összeházasodtunk. Nem csaptunk nagy dolgot belőle, pár közeli családtag volt csak jelen. De nekünk ez így volt jó.
A melóhelyen mélyen hallgattak az előléptetésemről, már nem is éreztem azt a figyelmet mint, amíg le nem vizsgáztam. Többször érdeklődtem, de csak leráztak,
-Pár nap múlva, 2 hét nyári szabi lesz, addig nem akarok foglalkozni ezzel, majd utána.
-Rendben van. -egyeztem bele.
Elkezdtem nagy takarítani, persze a kollégám csak a fehérbe az evőeszközökkel szöszmötölt, én a hűtöket, raktárakat, a hűtő kamrát, közbe ezt tegyem, meg azt tegyem, A-Z ig polcokat, falakat, ketten voltunk, de egyedül csináltam mindent. Gondoltam kimegyek egy cigire, már esedékes volt amúgy is.
-Nincs dolgod? -kérdezte kollégám.
Nem szóltam semmit, elszívtam a cigim, visszamentem, befejeztem mindent.
-Itt a felmondásom, azonnali hatállyal. -adtam be az irodába.
-Endre mi történt, séf tudja? -kérdezte.
-Még nem, majd mindjárt jelzem neki is. -feleltem.
Ahogy kiléptem az irodából, szóltam neki, hogy holnaptól már nem vagyok. Persze próbált győzködni, de most először mondtam el mindent őszintén.
-Igen láttam, te mit dolgoztál, és ő mit, de….! -kezdett bele
-De én ezt így nem bírom tovább…..! -fejeztem be. -Sajnálom, hogy így döntöttem, de senki sem pótolhatatlan. -tettem hozzá.
-Ez igaz, ebben igazad van, de téged nehéz lesz pótolni..! -mondta
-Holnap akkor már nem jössz be? -kérdezte.
-Nem! -feleltem.
-Akkor majd értesítelek, hogy mikor jöhetsz be a papírokért, fizudért. -közölte.
-Rendben van, sziasztok, és köszönöm, hogy itt lehettem, sokat tanultam…! -mondtam.
Elmentem öltözni, még utoljára körbe néztem, mert szerettem azért itt. Fájószívvel léptem ki az utcára, majd a fülesem bedugtam, egy zenét elindítottam, a külvilágot kizárva.
Tudtam a gyerekek miatt sürgősen el kell helyezkedjek, szerencsémre egy hét múlva kezdhettem egy svédasztalos étterembe, olyan jellegű, mint a Trófea étteremlánc.
Itt látványkonyhára kerültem, mint pályakezdő szakács. Eleinte ketten voltunk amíg betanultam, ez nálam 3 nap volt, mire egyedül hagytak.
3 -féle napi levest kellett főznöm, napi 8-10 kg rizst, pizzatésztát gyúrni feltéteket rá darabolni majd nyújtani formába helyezni, sajtot reszelni, 2-3 -féle burgit sütni, és még ez mellett a vendégeknek ami húst szerettek volna előttük rostlapon grillezni. Amikor a pizza kisült, szeletelni és kitenni az önkiszolgáló pultra. Hetente 1-2 szer 120 l húslevest lefőzni, és 10 12 db grill csirkét lesütni. Nagyon belejöttem pár nap elteltével, oly annyira cigizni is volt időm nyitás előtt.
Élveztem a munkám, de itt is egyre többet vártak még ezen felül is, így 3 hónap után eljöttem innen is, persze nagyon csúnyán összeveszve. Főleg, hogy a Papirokat sem akarták kiadni részemre. Amikor úgy tettem mintha hatóságoknak telefonálnék, egyből előkerültek a dolgaim. Persze még én voltam a minden csak nem ember…!
Sok helyen megfordultam még, ahol engem alkalmaztak volna, én mondtam nemet, ahol maradtam volna, ott ők mondtak nemet. Sokat keresgéltem, mire végre találtam egy helyett, ahol beváltak a számításim is. Könnyű volt a beilleszkedés, jó kollégáim voltak, igaz egyedüli szakács voltam, egy műszakba látványkonyhán, egy kisegítővel, működött a konyha. Rengeteget tanultam itt is, sokat fejlődtem a végén már, az egyik tulajnak csak szakács voltam, a másiknak séf úr.
A mai napig eme helyen dolgoztam, de a határzár közbe szólt……..

Egy asszony ballag a januári hóesésben a csendes utcán. Szemébe hulló sűrű hópelyhektől, alig lát. Keze a hasán van, félti gyermekét, ahogy halad a kórház felé, fia megfog születni, eme estén. Léptei nyomát hamar befedi a frissen hulló hó, visszatekint ahonnan indult, de elvesztek a nyomok….!
Ahogy belépett a kórházba, szülni jöttem, mondta. 23 óra 52 perckor felsírtam…..4,6kg 63 cm hossz.

Utószó:
Mi az, hogy “sors” ?
– Olyan, mint a szél, vagy valami hasonló, vagy mint a villám, vagy a nagy hideg. Semmit sem lehet ellene tenni, és senki sem oka. Hiszen a hideg nem tehet róla, hogy hideg. Csak arról tehet az ember, hogy miképp viselkedik, amikor hideg van.
Anna Seghers

“Befejezés. ( extra rövid )” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Sok mindenről valóban nem tehetünk. Beleszületünk egy korba, már az is sokat számít, hogy melyikbe, hová, de azért van, ami rajtunk múlik, tőlünk is függ.

    Szeretettel: Rita🌷

  2. Kedves Kitti!
    Én köszönöm, amiért szántál rá /m/, idöt!
    A kezdeti nehézségen átlendülve, igyekeztem a tanácsaitokat is megfogadni. Igaz a történet hosszátnem tudtam belőni mindig, ideálisra.
    Gondolkodok azon, mibe kezdjek bele….ötletek vannak, elhatározás még nincs. De azt hiszem rövid sztorikat fogok beküldeni….kedvet kaptam ehhez a dologhoz…Köszönöm

  3. Kedves Attila!
    Szokták mondani, hogy sorsszerű valamely élethelyzet. Igen, valóban létezik azok számára, akik sodródva élnek és nem ők irányítják a sorsukat, hanem a sors irányítja őket. Erős vagy, képes vagy kezedbe venni az irányítást, ura vagy a döntéseidnek és ezzel kikerülöd a “sorsszerű” meghatározást. Jót időztem nálad. Üdvözöllek!🤗

  4. Kedves Éva!
    Mások szerint, felelőtlen, meggondolatlan vagyok, voltam. Egy gyenge jellem, aki nem nézz szembe a kihívásokkal, dolgokkal! ( aki nem ismeri múltam, ezt mondja)
    legfőképpen, félelmeivel, és a múltban élek.
    erre azt szoktam felelni:
    Vannak álmaim, de ez nem azt jelenti álom világban élek. múltban sem élek, csak visszatekintek, mi lenne a jelenbe a helyes út..

    Sokáig is keresgéltem egy ide vágó idézetet, de ezt ítéltem a legjobbnak.

  5. Kedves Attila!
    “Csak arról tehet az ember, hogy miképp viselkedik, amikor hideg van.” Ez egy nagyon találó idézet ide a végére, hiszen az ember sokszor csupán sodródik az életben. Mai eszemmel azt mondom, igazad volt, mikor felálltál onnan, hol nem érezted a megbecsülést. Kemény, határozott jellem vagy, aki képes a pofonoktól is újabb erőre kapni. A világunkban erre van szükség. Sajnálom, hogy végül ahol megtaláltad számításodat a határzár szólt közbe. Egyszer csak vége lesz ennek a rossznak is, mint a többinek. Kitartás Attila, irány a napos oldal! Üdvözlettel: Éva🌻🌞

Szólj hozzá!