Segítő 5.

Összes megtekintés: 124 

Bálványozni valakit előbb, utóbb csalódáshoz vezet. Te ugyan kezdettől fogva furcsa voltál, kiszámíthatatlan és szeszélyes. De mivel szükségem volt egy olyan emberre, aki segít ésszeret, elfogad, meghallgat, kedvességed miatt behálóztál. Gyermeki függőséget alakítottál ki, amire amúgyis hajlamos vagyok. Persze te sem voltál mindig kedves, aranyos, de dolgaidat szeretettel néztem és magyaráztam, mindenre mentséget találtam. Még akkor is mikor levegőnek néztél és nem köszöntél vissza. Imádtalak, angyalnak láttalak, miközben téged semmi sem érdekelt. Közönyödet felismerve ébredezem mély álmomból, melybe te hipnotizáltál. Mondd, kicsit sem szégyelled magad?
Azt hitted, sosem buksz le? Örökké teheted ezt a kegyetlenséget velem? Az évek során gyakran csalódtam benned, de te magad is kimagyaráztad, én pedig elfogadva újra vissza tértem hozzád és kapcsolatunkba vetett hitemhez.
Azt hiszed elég lágy, meleg és gyengéd hangon kedveskedni? Komolyan gondolod, hogy ennyivel lerendezel? Miközben tetteid mutatják, hogy nem érdekel semmi?
És te papolsz az együttműködésünkről? Mert az fontos, az nekem jó! Nevessek vagy sírjak, nem tudom. Gondolj bele, te adod a semmit, de látszólag beleadsz mindent, én adom egész valómat, engedelmeskedem neked, és ezt együttműködésnek vesszük. De ha bármit szóvá teszek,
Orvos vagy, és többnyire miután eléred, ami kell neked, tovább lépsz. Emlékszem, hogy vártam nálad, és kijöttél, és észre vettél, odajöttél, közben egy másik várakozó rádszólt, hogy: “Jó napot! Köszöntem!” Jaj, ne haragudjon, nem vettem észre, mondtat. Majd később nekem nem köszöntél, mert egy másik pácienshez siettél.
Rájöttem, milyen vagy, dióbél evő. Dióbelet eszel, feltöröd a héjat, ez eltart egy ideig, mert lassan lehet csak, aztán szintén lassan megeszed a belső részeit, a héjat eldobod. Nem kell, ehetetlen, az emberből a lényeg már tiéd. Ám a dió nem így érzi, a dió része a héj is, és ott áll eldobva, elhagyatva, kibelezve. Ezt teszed a betegeiddel, te dióevő!
Ezt átgondoltam volna, mert van, aki ki tud szabadulni bűvkörödből, és az neked nagyon nem lesz jó…

“Segítő 5.” bejegyzéshez 4 hozzászólás

  1. Kedves Tibor! Köszi az olvasást,együttérzésed.Olvastam bemutatkozásod,ha gondolod,olvasd el a Csak egy álom c.írásomat,hasonlót írok a bemutatkozásodban említett hánykolódáshoz. Hajóm az óceán felé úszott,stb. Szeretettel,Rita

  2. Kedves Rita !
    Éles kritika egy orvosra, akinek a legtöbb beteg csak egy következő szám.
    Ha elmondanám az itteni betegápolást,senki nem hinné el,vagy gondolnák
    nagyképű vagyok. A külömbséget csak azok tudják akik mindkét oldalát megpróbálták.
    Szeretettel olvastalak
    Tibor

Szólj hozzá!