Vár a boldogságsziget 2/2

Összes megtekintés: 18 

2.

Talán tíz percet gurulhattunk a csodás tájban, pálmafák karéjában, amikor a kisbusz a MOTEL elé beállt és törődött utasait kiszórta a kavicsos sétány elé. Ekkor vettem szemügyre a nem minden napos épületet. Küllemét tekintve olyan volt, akár egy hullám, hosszan elnyúltan. Cirka nyolcvan méter hosszú lehetett, akár egy üvegpalota. Arccal a tenger felé, hogy a panorámát magába szívhassa, és világossá tegye a nyugvó helyeket. Elülső része és a mögöttes része is a Nap ölelésében állt. Csupán a második emeletig merészkedtek a pálmafák ventilátor lapátokhoz hasonlítható leveleikkel. A langy szél némán rezgette őket. Az épület nyolc méteres magasságával büszkén dacolt a természettel. A levegő tele volt élettel. A milliárdnyi csillag kíváncsi szemeikkel figyelte minden mozdulatunkat. Kerekes bőröndjeinkkel az automata ajtó után a „Recepció” elé mentünk. Közben ide-oda forgattunk fejünk, hogy a látvány minél hamarabb magunkhoz vehessük. A Margit szigeti Szálló hallja ehhez képest Kis Miska. A kis panellakásunk kilencszer is beleférne. Nagy belmagasság, csodás fények, színek, bútorzat, s érezni e hely varázsát amint valaki ide betér.
Minket is megfogott. Amikor sorra jutottunk, s a recepciós hölgy elé léptünk, elakadt a lélegzetem. No, nem a szépségétől – bár nem volt Vaj Ilus, – hanem a végett, hogy a magyar szavakon kívül, más nyelvvel nem tudok kommunikálni. Nagyon kellemetlenül éreztem magam. Bazsalyogtam és néztem, mint aki szavakat keres, ám nem volt mit. Szerencsénkre a hölgy vette a „lapot” és angolul elkezdte a szokásos köszöntését felénk, miközben átnyújtott egy nyomtatott ívet és egy leporellós tájékoztatót, a lakosztály mágneses lapját. Azt megértettem, hogy a lifttel a negyedikre kell majd menni. Úgy éreztem magam, mint egykor az iskolában, amikor feleltetéskor a betanult szöveget nem tudtam folytatólagosan előadni. Borzasztó érzés volt. Úgy döntöttem, ez lesz az utolsó utazásom más országba. Maradok a jó, öreg, Árpád által megkedvelt területen. Legközelebb Matyóföldre megyek, vagy a Gyilkos tavat nézem meg közelebbről. Éreztem, hogy a szégyen forróvá tette fejem. Vajon ezek után mi lesz velünk? A szám alapján hamar megleltük az ajtót. A lemeztől kikattant a zár és feltárült az éjölelő hallunk bútorzatuk sziluettjeivel. Határozott mozdulattal letettem csomagjainkat és menten elővettem a mobil készüléket. Fiamat hívtam. Húzzon már ki ebből a slamasztikából. Kicsörgött.
– …tudtam! – mondta, s kacagni kezdett. Mondtam, hogy más nyelv ismerete nélkül el fogtok veszni a rengetegben. Halljam, miről van szó!
– Kezünkbe kaptunk egy-két lapot, amivel nem tudunk mit kezdeni. Tele van pöttyökkel. Biztosan választ várnak a kérdések. Ám a legnagyobb gondunk az, hogy a gyomrom úgy dobog, akár e Balatoni sétahajó gépe.
– Fényképezd le a leporellót és küld el. Amíg fordítom az anyagot, elküldök egy „esemes” szöveget, s ezt adjátok át a recepciónál. Majd ők megmondják hol az étterem, s mit ehettek. Apa! Rántott húst ne keress! Itt inkább rák és halas ételek dominálnak. Most leteszem, ti pedig menjetek vacsorázni! – s ezzel szakadt a kapcsolat.

* * *
Mire felértünk tele hassal a lakhelyre, már várt fiam fordítása a laptopban. Közlése szerint a fehér lap – a „Bejelentkezési Ív”. Egyedül azt tartotta furcsának, hogy miért kérik a végzettséget, s miért kell feltüntetni a hobbyt. Később a kérdésre választ kaptunk a lenti sorokban. Reggel magunkkal kell ezt vinni amikor lemegyünk az étterembe reggelizni.
A színes kiadvánnyal most nem törődtünk, mert fontosabbnak tűnt a ruháink elhelyezése, fürdés és a lefekvés. Félájultan süppedtünk a friss ágyneműbe. Két perc múlva már messze jártam.
Reggel arra ébredtem, hogy párom poszikál, rendezkedik. A tegnapi ruhát eltette, a mait kikészítette, s próbált lelket verni belém. Szólongat. Néha oly mélyen alszom, mint a nehézbúvár. Épp meg akartam fordulni fektemben, amikor rám szólt.
– Ne aludj! Nemsokára menni kell a kajáldába, és fiad már rég elküldte a fordítást. Nézd meg!
Nagy nehezen felültem és két kezembe fogtam bódult fejem. Sok gondolat kóválygott benne. Térdemre helyeztem a laptopot és bekapcsoltam.
– …Apa! csak a lényeget fordítottam le. Ez komoly? Mármint ami a lapon szerepel?
Amikor az utolsó mondaton is áttornáztam magam, ugyan ez a kérdés merült fel bennem.
– Hallod-e mókusom! Olvasom a szöveget. Jobb, ha leülsz, mert ez emberi fülnek hihetetlen lesz,
…elsőként is, …a reggeli nyolc és kilenc óra között, az ebéd 13-14 óra között, a vacsorát pedig hét óra után szolgálják fel. Minden vendéglátóhelyen este élő zenét adna egy zenekar a mi szórakoztatásunkra. Amennyiben olyan programra megyünk, – akár csoportosan, – ott is ehetünk, ha felmutatjuk azt a kártyát, amit reggel kapunk majd a recepcióstól, térítésmentesen. Ez nem csak a mai napra vonatkozik, hanem minden itt töltött időre. Bárhol ihatunk kávét, üdítőt, koktélt. Fogyaszthatunk nyakló nélkül fagylaltot. Autóbusz a szigeten nem szállít utasokat. Helyette egy számot kell felhívnunk telefonon, s pár perc múlva egy taxi érkezik a kívánt helyre, s elszállít a megadott helyre. Ehhez kapunk egy készüléket a recepciónál…
– Fiam! – ez hihetetlen! Nem álmodom? Csípj meg!
– Oké! – mondta Ágikám, de nem ordítasz!
– A többit te olvasd fel, mert nekem is fel kell öltözni.
…Annyit fogyaszthatsz bármilyen ételféleségből amennyi beléd fér, de nem vihetsz magaddal semmit onnan. Mi magyarok hajlamosak vagyunk külföldön bespájzolni. A szigeten alkohol nincs. A koktélokat gyümölcsökből készítik. Egyedül alkoholos sört kérhetsz, ám abból is csak egyet adnak. Ha egy másik üdülőtelepre viteted magad ott is megszállhatsz, ha van üres lakosztály. Jelentkezhetsz vitorlás utazásra és igénybe lehet venni a sportolási és kulturális intézményeket, pályákat. Egyebek közt golfozhatsz, kaland parkban kipróbálhatod ügyességedet. A szállások közelében teniszpályák találhatóak. A recepciónál jelentkezni lehet 2-3 napos Szicíliai kirándulásra idegenvezetővel, s egy filléredbe se fog kerülni.
A Közigazgatási épület mellett a Kulturális Pavilon található. Itt ténykedik a „Színész Kör”. Tagjai minden vasárnap szórakoztatásunkra előadásokat adnak elő. Előtte egy órával a „Zene-kedvelök Köre” játékot szervez – „Játék és muzsika tíz percben”. Az elhangzott zenei/operai részlet után választ kell adni egy tárcsa felmutatásával. Aki a jó válaszra tippelt, egy pontot kap. Aki tévedett, a pontjaiból egy pontot levonnak. A győztes egy komolyzenei válogatás CD blokkját viheti haza ajándékként. Ugyan itt kapott termet a „Képzőművészeti Kör”. Műveiket kiállítják, s bárki egy hétig megcsodálhatja. Az anyagokat hetente lecserélik az újabb remekekre. Az alkotásokat megvásárolni nem lehet. A szigeti közösség tulajdonába megy át. Ebből egy állandó kiállítást rendez a vezetőség. Egy másik teremben az „Irodalmat Kedvelők Klubja” ténykedik. Azon vendégek, akik hobbyként írnak verset, avagy novellát, itt felolvashatják, megoszthatják és kiértékelhetik. Emlékként a szerzők hazautazásuk előtt kapnak egy Antológiai füzetet, amiben benne lesz érzelmi kinyílvánításuk írott formában.
A vezetőség gondolt a szórakozni vágyókra is. A Pavilon végében „Játékterem” működik. Lehet rulettezni, kockázni, flipperzni. Minden játékos kap húsz színes zsetont. Mindegyiknek más az értéke. Amikor úgy döntesz, hogy eleged volt, leadhatod a zsetonokat, vagy akár meg is eheted. Ugyan is ezek tejcsokoládékból vannak. Így mindenki megtalálhatja nálunk a kedvenc időtöltését, s kiélheti sportolási vágyát.
A Klinikánk megemlítését utolsónak hagytuk. Hat egy ágyas szobánk és 12 orvos ügyel a vendégek egészségére. Súlyos eset előfordulásakor helikopter segítséget tudunk kérni. Az elmúlt 15 év alatt csupán egyszer kellett ezen szolgáltatást igénybe vennünk.
Kedves Vendégeink! Kérem érezzék jól magukat, gyűjtsenek minél több élményt, s otthon meséljenek rólunk, hogy mások is élvezhessék az általunk nyújtott juttatásokat. Remélem maradandó emlékekkel utaznak vissza szeretett hazájukba.
Kérdéseikkel nyugodtan forduljanak a recepciósokhoz, mivel „Nálunk a vendég az első”!

2021.04.19.

Szólj hozzá!