15. Bejegyzés
Utolsó álmomban Ibolyával bújócskáztunk egy hatalmas erdőben. Úgy csinálom, hogy mindig megtaláljon. Őt nehezebb megkeresni. Soká tart. Úgy érzem több órát bolyongok mire rálelek. Végül nem találom sehol. Keresem, kutatom, többször visszatérek, de hűlt helye. Ez is csak egy rémképek egyikének. Holnap jobb lesz. De semmi. Hetek óta. Szerencsére az újságosztásra nem hat ki. Munka, aztán haza. Éjjelente próbálkozom úgy elaludni, hogy felidézem arcát, vagy rá gondolok hátha így át tudok vele ugrani az álomba. Mint az úszó ki a rajtkövön állva végig gondolja hogyan fogva leúszni a távot, majd úgy is tesz. Nekem nem sikerül. A gondolatokból üresség lesz. Aztán csak forgolódom. Valóban eltűnt belőlem. Hamarosan itt a szilveszter, új év lesz. Valami vége, és valami kezdete.
Kálóczi Balázs