Háborgó szerelem
2 rész
Több hét telt el a támadás óta és Elza még mindig kórházban van, már magához tért ugyan, de semmire sem emlékszik. Maya a kórházból egyenesen a rendőrségre megy, minden egyes nap vitatkozik, veszekszik, mert még semmi haladás nincs a nyomozásban, amikor pedig hazamegy ott azonnal felmegy a szobájába és csak ott ül a sötétben, enni is alig eszik, amit már alig bír nézni az anyukája és egyre többet aggódik. Maya csak este ment el otthonról, olyankor hajnalban ment csak haza, mindig érezni lehetett az alkohol rajta. Egyik nap ismét elment a kórházba, onnan pedig a rendőrségre, ott ismét kiabált és vitatkozott a nyomozást vezető tiszttel, hogy hetek óta semmi ujjat nem tudott meg, aztán amint hazament és belépett a lakásban a nappaliban ott ültek a szülei, kérték menjen oda, szeretnének vele beszélni, arról amiért halasztást kért az iskolában, ugyanis hívta őket az iskolaigazgató! Maya megemelte a vállát, szó nélkül felment Elza szobájába, az apja pedig utána kiabálva, de az édesanyja nem engedte bemenni, amint elkészítette a vacsorát, bekopogott Mayának ő kilépett egy csinos buli ruhában, mondta nem éhes, aztán ismét el akart menni, amikor az édesanyja elejtette a tálcát és hangos sírás közepette a földre zuhant, hogy ő már ezt nem bírja, a másik lányát is elfogja veszíteni abba ő belehal, már nem bírja tovább! Maya leguggolt elé és gyorsan átölelte ő is sírva, sajnálta amiért így viselkedett, bocsánatot kért, kérte ne aggódjon érte, vele semmi sem fog történni, a testvére is megfog gyógyulni, majd megkarolta és felsegítette, átölelve mondta menjenek vacsorázzanak együtt, sehová sem megy, otthon marad, majd amint leültette az anyukáját, gyorsan fel takarított majd ő is leült, nyugodtan megvacsoráztak, először együtt mióta a baleset történt a testvérével, aztán segített elmosogatni, átöltözött pizsamába, lassan elment a szobájába és lefeküdt, habár nem tudott aludni, de nem akarta, hogy az anyukája aggódjon még érte is, hisz az utóbbi hetek neki a legnehezebbek. Kora reggel épp indult az anyukája felkelteni, amikor ő kilépett az ajtón megölelve őt jó reggelt kívánt, ment is leülni reggelizni, az anyukája csak nézett utána, majd ő is leült szépen, az édesapja felállt odament hozzá megölelte, látszott ő is aggódott, aztán mikor megreggeliztek szépen elmondta, hogy sajnálja amiért még miatta is aggódniuk kellett, az iskolát abba hagyja ugyan, de nem végleg, le fog diplomázni csak, most nem tud tanulni, amikor befejezték a reggelit elmentek a kórházba, ott szépen leültek és beszélgettek, jó sokáig voltak ott, amikor Maya rápillantott az órájára és eszébe jutott, hogy mennie kell a rendőrségre, aztán megsimogatta a testvérét, miután megölelte rohant is, gyorsan megölelte az anyját is és kérte menjenek csak haza ő majd busszal megy. A rendőrségre érve mikor meglátták, mindenki oldalra állt, hogy itt van a kiabáló hisztérika, de ő csak nyugodtan bement és köszönt halkan, majd mikor leült a kapitánnyal szemben, halk hangon kérdezte, hogy halad a nyomozás, ismét csak ugyanazt a választ kapta, amikor a kapitány készült mikor kezd el kiabálni, Maya csak nyugodt hangon megkérdezte, hogy nem tudná legalább elmondani hol tartanak, vagy mi az, amit addig megtudtak? A kapitány meglepődve nézett rá, mivel nem adhat ki semmilyen információt, de annyit mond igyekeznek kideríteni ki volt a tettes, szerintük a szállodában dolgozik, eddig minden nyom arra utal, Maya felállt megköszönte, majd kezet fogott a kapitánnyal és elment, mindenki csak nézett utána, hisz eddig az egész rendőrséget felborította amikor ott volt.
Amint lassan sétált az út szélén a buszmegálló felé, azt számolgatta mennyi sok idő telt el amióta a testvére megsérült és az a mocsok, aki bántotta éli nyugodtan az életét, majd arra gondolt, biztos egy vendég volt, vagy talán egy munkás? Sehogy sem tudott megnyugodni, a buszállomásnál is amíg várt csak pörgött az agya, mit kellene tennie, hiába várja a rendőrséget, ők túl lassan haladnak, amint leszállt a buszról az egyik szomszédja megállította, megkérdezte, talán dolgozni volt? Mert nem látták rég, Maya csak elhúzta a száját és otthagyta szó nélkül, amint belépett a lakásba, gyorsan megpróbált mosolyogni, hogy ne aggódjon érte az édesanyja, majd miután leültek vacsorázni, közben eszébe jutott egy remek öltet Mayának, bocsánatot kért, hogy nagyon álmos , gyorsan felszaladt a szobájába az ajtót becsukva, vette a laptopját és remegő kézzel zilálva megkereste a szállodát, amint nézte a honlapot, megakadt a szeme a két jóképű igazgatón, aztán ahogy lejjebb görgetett látta a tulajdonos fotóját is:
— Aztaaa!!! Mennyi helyes pasi! – mondja, majd megkereste, hogy milyen munkákra van felvételi és szerencséjére pont kerestek takarítókat, gondolta, majd ő megkeresi ki bántotta a testvérét és megöli, lassú fájdalmas halála lesz, maga előtt látta testvére arcát tele sebekkel, fájdalmasan szorítva közben a laptopját. Kora reggel már mire a szülei felkeltek ő már fenn is volt, reggelit készített úgy várta a szüleit, amin annyira meglepődtek, hogy mindketten szótlanul figyelték őt, majd mikor kérte üljenek csak le, miért vannak így meglepődve, hisz ő már elég nagy, az édesanyja el is mosolyodott, hisz még azt sem tudta hol tartják az evőeszközöket, ekkor szólt közbe Maya:
— Na de anyaaa! Mai naptól dolgozni fogok, ezért meg kell szoknom a korán kelést, ugyebár?
Az apja azonnal megkérdezte, jól hallotta-e a lánya, aki soha nem csinált semmit még házimunkát sem, dolgozni akar? Aztán azt is megemlítette el ne felejtse, ha dolgozik nem lesz ideje bulizni! Maya legyint, dehogynem, a buli az buli, mire egymásra néztek a szülei és csak bólintottak, nem tudják minek köszönhető ez a nagy munkakedv, de hamar elmúlik egy nap alatt, menjen csak talán egy kis környezetváltozás jót fog tenni gondolták a szülei, amikor megkérdezték hol fog dolgozni, ő csak annyit mondott egy szállodában a fővárosban, ekkor az anyukája meglepődve kérdezte, miért pont ott, hisz Elza is… de nem mondta tovább, majd Maya felállt megölelte a nyakánál, megnyugtatva mondta ne aggódjon, ő tud magára vigyázni és nem is egyedül lesz, hanem egy barátnője is megy vele. Viszont fel fog költözni a városba, mert veszélyes a sok utazgatás. Aztán elköszönt, ment is le ne késse a buszt, hisz elég messze van a város. Több órát utazott mire odaért, amikor kiszállt egyenesen ment is a szállodába, amikor meglátta tátott szájjal nézett fel rá, hogy milyen hatalmas, nem is gondolta volna, még a neve is hatalmas, díszesen pompázva volt ki írva, amikor belépett megállt egy pillanatra és körbenézett forogva, hogy olyan mintha egy mesében lenne, aztán egyből odalépett hozzá egy ott dolgozó, aki kérdezte kit keres? Miben segíthet? Maya annyira meglepődött milyen udvarias, hogy elnevette magát hangosan, majd komoly arcot próbált vágni és kérdezte, hol lehet jelentkezni a takarítói állásra, az őr elkísérte a takarítók vezetőjéhez Annához, aki megállt előtte karba tett kézzel kérdezte, dolgozott-e már valaha szállodában? Mert ez nem akármilyen szálloda és ott nagyon szigorú szabályok vannak, nem hiszi, hogy egy olyan kislánynak való, majd mikor megkérdezte a nevét, azonnal megkérdezte nem ismerte-e Elzát mert egyforma a nevük, aztán Maya mondta, hogy de igen a testvére, azonnal megkérdezte, hogy van? Mi történt? Mert nagyon szerette, mivel a testvére ezért segít neki beilleszkedni is, ha pont ott akar dolgozni, majd ő a főnökhöz is beviszi, aztán ismét felhívta a figyelmét arra, milyen nehéz az a munka, nem biztos, hogy bírni fogja, de ha akarja ő segít hisz nagyon szerette Elzát. A napot ott töltötte Maya a szállodában, Anna pedig mindent megmutatott neki, amikor pedig elhívták Annát, vagy ismét érkezett új lány, addig kérte üljön le, el ne vesszen mert hatalmas volt a szálloda, egész késő délután volt már amikor elmentek az igazgató irodájába, s mivel sokan voltak jelentkezők, mind fiatal, csinos lányka, ezért egyesével vitte be őket, aztán amikor kijöttek Maya csak figyelte, milyen boldogok azok a lányok, teljesen el voltak ájulva azt csacsogták nevetgélve milyen helyes az igazgató. Aztán jött Maya sorra, nagyot dobbant a szíve amikor belépett, ott egy igazán jóképű férfi fogadta, aki megkérdezte mi a neve, aztán amikor a jelentkezési lapot olvasta ő is felismerte a nevét, de nem kérdezett semmit csak nagyon zavartan viselkedett, amikor vége lett a megbeszélésnek, mentek kifelé mert Anna ott maradt vele végig, csak annyit mondott az igazgató, hogy jobbulást a nővérének, Maya visszanézett az ajtóból, szinte nekiment az ajtónak annyira meglepődött, amikor kiért megkérdezte halkan Annát, hogy az a másik ugyanolyan ajtó az mi? Mi van ott? Anna mosolyogva fogja karon és indul el vele ki a szállodából, hogy az a nagyfőnök irodája, oda nem kell mennie, vagyis reméli, majd kiérve megölelte és kérte, hogy holnap kora reggel menjen aztán kezdheti is a munkát. Maya egész sötétedésre ért haza, az édesanyja aggódva várta az utcán, mikor meglátta szorosan magához ölelte, nagyon félti őt mondta, lassan sétálva bementek, Maya elment a kertbe leülve egy hintába azon gondolkodott, mihez kezdjen most, hogy fogja kideríteni ki bántotta a testvérét, egyáltalán hogy fogja megoldani, hogy ne tévedjen el, majd mikor mennie kellett vacsorázni, elmesélte milyen rendesek vele a munkában, vacsora után felment a szobájába és elkezdett csomagolni, mivel neki csak tiszta kihívó bulizós ruhái vannak, gondolta kér a testvérétől, nagy lendülettel lépett be a szobájába, mikor kiáltotta a nevét jutott eszébe, hogy a testvére még mindig kórházban van, majd kinyitotta a szekrényt, mikor kivett néhány ruhát legördültek a könnyei, kérte a testvérét szidja meg amiért a ruhái között turkál, majd szomorúan nézett körbe, leült az ágyra csak ült és sírt. Kora reggel a csomagjaival már útra készen állt, csak lakást kell még találnia, azt elfelejtett csapta homlokon magát. Az édesapja vitte el a városba, mert két nagy bőröndje is volt, addig míg odaértek gyorsan lakásokat keresett a telefonján, aztán megálltak megnézni egyet, de az túl messze volt, a következő szerencsére közel volt és olcsó is, csak nagyon egyszerű is, de nem érdekelte Mayát mert csak a bosszú járt a fejében, megnyugtatta az édesapját, nagy erőltetett mosollyal az arcán, kérte menjen haza majd hívja, sietnie kell mert nem akar elkésni az első napján, aztán megölelte és egyszerűen kikísérte, mikor bezárta az ajtót, nekidőlve vett egy nagy levegőt és akkor nézett csak körbe, egy nagyobb szoba ahol a háló egybe nyílt a konyhával, ami nagyon picike volt, a háló pedig csak egy ágy, a sarokban egy asztal két székkel, viszont nagyon szép tiszta volt minden, ki sem pakolt rá nézett az órájára rohant is, mert már késésben volt, aztán persze rossz buszra szállt és jól eltévedt, hívta is Annát mondta neki mennyire eltévedt, kicsit késni fog, vagy talán kicsit többet, amikor nagy nehezen odatalált a szállodába sietve rohant be, kis vékony ruháját csak úgy fújta a szél amint rohant az út szélén, majd amikor a lépcsőn lépett fel, egy pillanatra hátranézett ekkor ütközött bele egy férfiba, aki alig érkezte elkapni őt nehogy elessen, majd szinte teljesen magához szorítva tartotta a karjaiban, teljesen elveszve egymás tekintetében, amikor Maya észbe kapott gyorsan egyet hátra lépett és elnézést kért, majd egy nagyon gyönyörű lány lépett a férfihoz és ölelte át morogva Mayára, hogy nem tud vigyázni mit szaladgál, nem is tudja kinek ment neki!!! – Majd, amikor ismét a férfira nézett az még mindig őt nézte, nagyon mérges lett Maya, hogy miattuk fog elkésni, ha egyszer elnézést kért minek kell drámázni, majd megrázta a fejét és szaladt tovább, a lány toporzékolva hisztizik, hogy milyen egy buta nevetlen lány volt ez, de a férfi csak nézte tovább amint elszalad mellette, a hosszú haját és a könnyed ruháját pedig fújja a szél. Maya nagy lihegve szalad be a szállodába, rohan a recepcióhoz kérdezni, hogy hol van Anna? A recepciós kéri menjen hátra a munkásbejáróhoz, biztosan ott van, Maya bólint, de hogy a csudába menjen oda, azt se tudja merre induljon el, majd odamegy az egyik dolgozóhoz, aki a vendégeket fogadja és súgva kérdezi, hogy hol van a munkásbejárat? Az rá néz mosolyogva odahajolva súgja, merre menjen, Maya megköszöni és elindul, még így sem értette, de megy valahol csak megtalálja, elindult a lépcsőn majd miután néhány emeletet ment valamerre, belépett a szálloda folyosójára, körül nézve, na most jól eltévedt, a csudába dobbant a lábával, aztán gyorsan visszafordul, amint nyitja az ajtót teljes lendülettel szalad tovább, megint neki megy valakinek, amint felnéz rá látja, hogy ugyan az a férfi, akinek reggel is nekiment a szálloda előtt, amint fogja az orrát egy nagy levegőt vesz és megkérdezi fenyegetve, csak nem követte őt, vagy talán… gondolkodik el egy pillanatra, ő is ott dolgozik? Abban a pillanatban amint kimondta szinte azonnal megfogja a karját és kéri, nem tudna-e segíteni neki, ha már kétszer is egymásba futottak, mosolyodik el közben, mert inkább egymásba ütköztek mint futottak, merre találja a munkásbejáratot? – kérdezi kicsit halkabban Maya. A férfi karba teszi a kezét szó nélkül figyeli Maya kezét amint fogja őt, akinek a másik keze még mindig az orrán volt. Maya néz jobbra, majd balra és mutatja, hogy erre, vagy arra kell mennie, megrázza a fejét a férfi, mosolyogva mutatja merre menjen.
— Na a csuda vigye el ezt a nagy szállodát! – pont arról jött, majd megfogta a karját és kérte kísérje el, majd meghálálja, a férfi összeráncolja a szemöldökét bólint, még maga sem hiszi el ami történik vele, de mégis elindul a folyamatosan csacsogó Mayával, aki végig fogja a karját miközben azt magyarázza mennyire szerencsés amiért egy olyan kedves munkásba botlott, képzelje csak el ha valami vezetőbe szalad bele és előttük téved el, tuti az első napján már munkanélküli lenne, de még az ég is pont oda küldte, nem is kell bocsánatot kérnie sem amiért már kétszer is neki ment, magyarázza tovább Maya szinte levegőt sem véve, Nick hirtelen megáll és visszarántja Maya kezét és csak néz rá, hogy bocsánatot? Valamit nagyon elnézett a kis buksija emeli meg kicsit Maya állát, hogy rá nézzen. Maya mosolyog rá és megfogva a kezét elindul vele, amint kiléptek a folyosóra Maya meglátta a nagy üvegajtót, amin az állt külön bejárat, tapsolt egyet:
— Nesze neked Maya! Milyen vak vagy, hisz az imént mentél el mellette! – Majd rá nevet a férfira, aki le sem vette róla a tekintetét, aztán megköszönte, épp szaladt volna, amikor a férfi megfogta a kezét és hirtelen visszarántotta, Maya mindkét kezét a magas férfi mellkasára tette, csak nézett rá szótlanul elveszve egymás tekintetében, amint a másik kezét fogja, aztán a férfi megszólalt elég komoly hangon:
— Azt mondtad meghálálod? Kíváncsi lennék, hogy szeretnéd meghálálni? – hajol egész közel hozzá, ebben a pillanatban kiléptek a többi takarítók is, amikor hirtelen eltolta magától Maya. Anna is és a többiek is odamentek, gyorsan köszöntötték a nagy főnököt, majd Anna megkérdezte halkan miben segíthet a főnök úrnak, hisz soha nem szokott oda menni a takarítók helyére. A főnök odalépett Maya mellé, teljesen elé hajolva egész köze az ajkaihoz, megkérdezte, hogy ezek az új munkások? Majd komoly arccal egyenesedett fel és hangosan szólt rá Annára, hogy miért nem figyel oda az újoncokra, hogy ne tévedjenek el,hisz ez a feladata, ha pedig valamelyiküknek is olyan nagy a szálloda keressenek kisebbet, itt Mayára pillantott, majd megigazította a nyakkendőjét és elment, tekintélyt parancsola komolysággal, még a levegő is megfagyott körülötte. Anna odalépett és megkérdezte mit keresett ott a nagyfőnök, Maya teljesen döbbenten állt és mutatott utána, hogy ő … ő a nagy főnök? Anna azonnal rácsapott a vállára, hogy igen mit gondolt? Nem ismeri? Hisz minden újságban szerepel a fényképe! Na mindegy az ő hibája is, jobban kell figyelni az ujjakra, karon fogta majd hátrafordult a többiekhez is és kérte őket nagyon figyeljenek oda, ne tévedjenek el és ne legyenek útban, ez egy kemény munka, hogy mindenki belerázódjon a munkába, beossza őket olyanokhoz, akik már rég ott dolgoznak és megtudnak tanulni mindent, majd elindultak a lift felé, amikor felmentek, Anna folyamatosan mesélt magyarázott minden emeltet megmutatott, a raktárakat is, hogy mit hol találnak, minek hol a helye, ebéd szünetben lementek a munkásbejárathoz ahol van az öltöző, az ebédlő és ahol már várták őket a többiek, mivel annyira sietett Maya, hogy ebédet sem vitt magával, megkérdezte Annát szabad-e elmennie valamit szeretne enni venni. Anna nem engedte el, hisz félt megint eltéved, inkább a szálloda éttermébe telefonált és kérte őket vigyenek két adag ebédet, mivel Anna vezető volt, ő mindennap kapott ottani menüből, amikor leült mindenki enni gyorsan szóba került a nagy főnök, hogy milyen helyes, Maya odahajolt Annához és megkérdezte, miért lepődött meg amikor meglátta a főnököt? Anna elmesélte miközben evett, hogy a nagy főnök, nem hiába nagyfőnök, még a nevét sem merik kiejteni, nagyon szigorú, csak egy szavába kerül és már ki is vannak rúgva, soha nem áll szóba a munkásokkal, csak kiadja az utasításokat, sok naív kislány megy oda dolgozni, csakhogy elcsábítsa őt, mindent bevetve, hogy közel kerüljenek hozzá, de senkinek nem sikerül, az a legjobb ha távol marad tőle! Maya csak elhúzza a száját, kinek kéne egy olyan gazdag ficsúr, látszik rajta, hogy el van szállva magától. Anna inti legyen csendben és egyen inkább, mert délután dolgozni fog. Maya befejezte az ebédet, megköszönte Annának amiért ilyen kedves vele, Anna mindenkit beállított egy új munkást egy rég ott dolgozóval, elmondta szigorú tekintettel, ne felejtsék legyenek pontosak és láthatatlanok. Maya megkérdezte, hogy ő kivel fog dolgozni, majd Anna megkarolta bevitte az öltözőbe, megmutatta a szekrényét, hogy hol tud majd átöltözni és zuhanyozni, ha kell, még egyszer megmutatta hol kell majd kimennie és bejönnie, aztán a kezébe adott egy felmosót, felvitte a legfelső emeletre az ott lévő folyosóra, kérte fentről haladva mosson fel, mire leér ő várni fogja, de sehová ne menjen, majd otthagyta. Maya végignézett egész le? Mire minden lépcsőt felmos megöli az unalom, aztán fogta a telefonját és a fülhallgatóját zenét kapcsolva elkezdett felmosni, közben táncolva, amire leért tényleg ott várta Anna, aki nagyon megszidta, hogy ne hallgasson zenét mi van, ha a főnökök meglátják, tegye el gyorsan, miért volt olyan sokáig, hisz már rég oda kellett volna érnie! Ne felejtse el megvan adva mennyi idő amíg felmossa az összes lépcsőt, most elnézi mert még új, de figyeljen oda. Aztán megkérdezte Maya mit kell még csinálnia miközben megölelte, hogy ne morogjon rá. Anna elmosolyodik, majd a munkás bejáratot is kéri takarítsa ki szépen, mindent töröljön le. Már vacsoraidő volt, mikor jöttek a többiek is nagy hanggal, azt beszélték megint találkoztak a nagy főnökkel, milyen szép még a titkárnője is, Maya odalépett kérdezte szünet van? Lehet pihenni? Az egyik lány oldalba dobva mondta, mit gondolt? Persze, hogy az van, meg sem nézte az órát, vagy nem ismeri talán? Maya épp utána akart lépni, amikor az egyik lány Era odalépett és megölelte a lányt, aki belekötött Mayába, kérte menjenek enni ne foglalkozzon vele, a kis újoncokkal csak a baj van. Maya visszafogta magát azt mondogatta:
— Ne felejtsd el miért vagy itt Maya, majd számolsz vele is, de most fontosabb dolgod van!
A vacsora után mindenki folytatta a munkáját, Anna nem vacsorázott ezért Maya sem, csak ült az asztalnál, amikor belépett Anna két tálcával a kezében és leült Maya mellé, amikor látta, hogy már mindenki befejezte, csak kényelmesen üldögéltek, Anna felállt és elkezdett kiabálni, hogy mit képzelnek mi ez? Ha valakinek nem tetszik a munka mehet: – látjátok egy helyre húszan is jelentkeznek! Nem akarja meghallani, hogy valaki nem dolgozik! Tudják jól a fizetésért meg kell dolgozni, nagyon mérges volt, senki sem mert meg sem szólalni amikor rácsapott az asztalra és a két lányt, akik együtt dolgoztak az Era és Nati nevét kiáltotta, ők gyorsan felpattantak, kifelé mutatva mondta, ma egész este az összes vécét kitakarítják, amiért pletykáltak munka helyett! A két lány szó nélkül rohant is, Anna leült, intett a többieknek is menjenek a dolgukra, ne felejtsék a szájuk legyen zárva! Maya csak nézte, ő is megijedt annyira kiabált, megfogta a kezét közben kérte nyugodjon meg, mesélje el mi történt? Anna pedig nyugodt hangon kérte egyen csak, siessen mert várja őt is a munka, elmesélte amíg evett, hogy az imént hívatta az egyik igazgató, amikor belépett hát ott volt a nagyfőnök is, aki, amikor a szokásos ellenőrzésén volt, hallotta amint azon csacsognak a lányok, hogy ő milyen helyes, meg kinek van több esélye meghódítani, azt hittem ki is rúgja őket- tette hozzá, majd megint megszidott, hogy figyeljek oda rájuk és külön megkért az újoncokat ne hagyjam eltévedni. Maya tudta ez neki szólt, eszébe jutott amint még a kezét is megfogta, meg magával húzta, megrázta a fejét, hogy milyen idióta volt, miatta kapott Anna. Amint befejezték a vacsorát, ismét elmondott mindent Mayának és kérte, ne felejtsen el magával ennivalót hozni, mert ott csak a vezetők kapnak enni, ha megtudja a nagy főnök, megint kapni fog. Anna elmondta mit kell csinálnia majd és megint ott hagyta, mert neki mindenkit ellenőriznie kell. Maya pedig fogta a törlőt és a tisztítószereket sétálva ment a folyosóra, szépen lassan elkezdett törölgetni, amikor senkit sem látott csak a vendégek jöttek mentek, ismét vette a fülhallgatóját, zenét kapcsolt úgy takarított, aztán a raktárhoz érve, körülnézett, mivel már éjfél is elmúlt, nagyon álmos volt, bement és a sarokban levő székre ülve elaludt, már hajnalodott amikor hangokat hallott, résnyire kinyitotta az ajtót kinézve látta amint a nagy főnök egy lánnyal beszélget, igencsak vitatkozik vele. A nagy főnök is észrevette és pont úgy állt, hogy az ajtónak hátat fordítson, a kezét a kilincsre téve bezárta az ajtót, majd intett a lánynak, hogy menjen el, nagyon megijedt Maya, ha meglátja, hogy ott van biztos kirúgja, azon gondolkodott mit tegyen, amikor nyitódott az ajtó és belépett a nagy főnök, megállt az ajtónak dőlve, karba tett kézzel és hangosan elkezdte mondani, hogy nagyon csúnya dolog hallgatózni, ezért büntetés jár, ha pedig nem jön elő ki van rúgva! Maya igen megijedt, fogta a törlőt és egy ablak tisztítót, előbujt az ágyneműk mögűl, majd nevetve magyarázta, hogy ő semmit sem hallott, nem tudja miről beszél, csak elfogyott a tisztitó mutat a kezében lévő tele üvegre, azért van a raktárban, ő sosem hallgatózna, nem is hallott semmit miről beszélt azzal a lánnyal, majd mindkét kezét a szájára tette, jól orrba is vágta magát az ablak tisztítós üveggel, ekkor ránézett a főnökre és bocsánatot kérve elfutott, a főnök csak mosolyog utána.
–Persze semmit sem hallottál mi? – mosolyog végig, majd körülnéz, amint lepillant látja meg a földön a fülhallgatót, felveszi csak a polcra teszi és kimegy a raktárból.
Ahogy Maya szalad eszébe jut, hogy ott hagyta a fülhallgatóját a raktárban, elindul vissza, a csudába, ha meglátta kirúgja, amint visszaért először csak bekukkant az ajtón majd, amikor benézett és senki sem volt ott, ment keresni a fülhallgatóját, aztán veszi észre a polcon:
— Na Maya gratulálok, most biztos ki vagyok rúgva! A fene egye meg! Az első napon kirugatom magam, minden a főnök miatt mert mindenhol ott van,- mondja hangosan, ekkor teszi a kezét a szájára, körül néz nehogy bárki hallja amit mondott majd szalad is megkeresni Annát, amikor elrohan, lép elő a nagy főnök mosolyogva azon, amit mondott a lány. Ki használ manapság ilyen szavakat, biztos benne, hogy ki lesz rúgva, de csak a pimaszsága miatt és amiatt mert mer így beszélni róla, de még tartozik neki, mondja még mindig mosolyogva, majd veszi a telefonját, felhívja az egyik igazgató barátját Márkot, megkéri azonnal hívja a takarítók vezetőjét az Annát, hívja be az irodába. Amire Maya megleli Annát, ő épp jön ki az igazgató irodájából s amint meglátta őt már intett is neki:
—Na tuti ki vagyok rúgva! Az irodából jön, dühös arccal! – mondja Maya, miközben elindul felé. Anna szigorú tekintetét nem tudta elkerülni, amikor bocsánatot akart kérni, Anna azonnal közbevágott és mondta, mit keres ott menjen vissza dolgozni! Maya elhallgatott, megkérdezte még sincs kirúgva? Anna néz rá majd rácsap azt mondván mindjárt ő rúgja ki, ha nem megy vissza dolgozni, csak azért hívta a főnök mert elkérte az összes újonc adatlapját és telefonszámát.
Maya nem értette, de nem bánta, örömmel szökellve ment vissza dolgozni, annyira megijedt, hogy még az álom is kiment a szeméből. Még tíz perc sem telt el már megint csukódott lefelé a szeme, azon kapta magát, hogy a folyosón levő egyik kanapén alszik miközben törölgeti. A nagy főnök hangját hallja álmában is, amint a nevét kiabálja, majd kinyitja a szemét és gyorsan pattan fel, néz körül:
— Atya ég! -kiállt fel és megy le az öltözőbe mert szomjas, amikor iszik közben látja maga előtt a főnöke arcát, amint nevet rajta mikor orrba vágta magát, nagyon mérges lesz, körülnézve nehogy bárki lássa előveszi a telefonját, megkeresi a szálloda honlapját, végig olvassa a tulajdonosokról, amiket talál, két igazgató van, az egyik az akivel találkozott a Márk Taylor, a másik Tom Turner, azt nem ismeri és végül a nagy főnök akit Nickolasnak hívnak és az övé egyedül ez a hatalmas szálloda a Diamond szálloda, Nickolas Park, micsoda név, ahogy görget lefelé semmi más adat nem volt róla megadva, csak hogy szereti a feltűnő dolgokat mint a kocsik, a szebbnél-szebb nők, habár még nincs mennyasszonya sem barátnője, milyen egy öntelt nőcsábász gondolja Maya, ekkor jut eszébe az első találkozásuk, akkor is egy gyönyörű lánnyal volt, mi tagadás nemcsoda, hogy tapadnak rá hisz irtó dögös és nagyon elegáns, majd megrázza a fejét, azt mondja hangosan : — Megőrültél Maya? Milyen elegáns? Inkább arrogáns! Az ilyen gazdag palik mind egy bunkó! – gyorsan a kezét a szájára tette és körül nézett nem hallotta-e senki, mert még kirúgják a végén. Aztán elindult vissza dolgozni, de csak nem jutott sokáig, egy raktárnál ismét elaludt. Reggel nagy hangra és csörömpölésre ébred, ahogy felretten beveri a fejét az egyik polcba, mert a földön ülve aludt nekidőlve egy polcnak, felpattan és úgy tesz, mint aki takarít, aztán szólnak neki a többiek, hogy siessen Anna mindenütt őt keresi, amúgy is vége a munkának, nagy boldogan szalad a lépcső felé, amikor utána szólnak, hogy menjen velük a lifttel, ő inkább szalad tovább, fél ugyanis a liftektől, amint leszalad nagy lihegve már mindenki sorban áll, útra készen a hazamenetelre. Anna azonnal odalép halkan kérdi hol volt, már mindenütt kereste, mire ásítva húzza meg a vállait, hogy dolgozott, aztán amint elmondta Anna az új utasításokat kért mindenkit legyen pontos és figyeljen oda, aztán jó pihenést kívánt, amint a váltás megérkezett ő nekik is mindent elmondott, s mivel ott is lesznek újoncok ezért ő még maradt. Maya ásítva végig a szemeit dörzsölve köszönt el Annától és indult a táskájáért, aztán ahogy visszanézett látta, amint tekintélyt parancsolóan tanítja az ujjakat, ismét mindent elmondva, nem is látszik fáradtnak gondolja, majd miután fogta a táskáját elment a kávézóba, vett egy kávét, megvárta amíg eligazít mindenkit, odavitte a kávét Annának, aki meglepődött, hogy miért van még ott aztán megölelte, kérte siessen pihenni majd azt mondta, olyan aranyos akár a nővére. Maya egy kicsit szomorú lett mert eszébe jutott, ami történt vele, de aztán jó munkát kívánt és szaladt is a buszhoz, amikor kiment a munkás ajtón szaladt is, még csak hátra sem nézve. Nick épp kinézett az ablakon az irodájából, látta amint szalad Maya, a gyönyörű haját fújja a szél és ruhája is csak libbent könnyedén utána, milyen energikus kora reggel – mondja hangosan, majd rápillant az asztalán lévő dokumentumra, ahol az ő fényképénél volt kinyitva, arra gondolt milyen nagy hévvel és lendülettel cipelte őt végig a saját szállodáján, azon kapta magát, hogy olyan lányra gondol, akit nem is ismer és alig látta, majd hátra dőlve a székében forgott, csak Maya arcát látva maga előtt, amint kis esetlen ügyetlenséggel viszi végig a szálloda lépcsőin.
Maya szaladt a buszmegállóig, majd meghalt olyan fáradt volt, de nem haza ment, hanem a kórházba utazott a szülővárosában, ahol ott voltak épp a szülei is, aztán amikor megölelt mindenkit leült a testvére mellé és mesélte, hogy nem is olyan nehéz a munka, egyáltalán nem is fáradt, majd mivel ülve aludt el, felrettenve elköszönt megpuszilta a nővére kezét és rohant vissza a buszállomásra, már ebédidő is elmúlt mire hazaért, nagyon éhes volt és álmos is, végül csak eldőlt a kis ágyikón. Egész késő este ébredt fel, felülve néz maga elé, aztán körül néz, nagy izomlázzal elmegy a konyhába kinyitja a hűtőt, mivel semmi kaja nem volt benne, nem hiszi el elfelejtette, hogy ha enni akar akkor neki kell megvásárolni a hozzávalókat, toporzékolva csapja a be a hűtő ajtaját, majd veszi a telefont beírja a címét és keres valami közeli pizzázót, rendel is egy óriás pizzát meg kólát aztán helyesbít, túl éhes, inkább kettőt kér, amíg várta a kiszállítást, felrakta nagy nehezen a bőröndjét az ágyra, kinyitva kivette a kendőjét és a tusfürdőt, elment zuhanyozni, még alig érkezte lemosni a haját már csöngettek is, gyorsan körbe tekerte magát kendővel, vette a pénzt, majd kinyitotta az ajtót, a futár tátott szájjal adta át neki a pizzát, le sem vette róla a szemét, majd nyelt egy nagyot jó étvágyat kívánt és elment, de még akkor visszafelé nézett rá. Mayát nem érdekelte semmi más annyira éhes volt már, lerakta a kis asztalra, amint megette az egyik pizzát, a másikból csak egy szeletet mert már teljesen jól lakott , majd a hasát simogatva hátradőlt a széken, még hogy nehéz a munka? Tiszta öröm ez az élet! Aztán amint jött-ment, azon gondolkodott, hogy legyen tovább, hogy fogja kideríteni ki bántotta a testvérét, majd addig-addig, hogy elnyomta az álom. Kora reggel a telefonja ébresztette, ahogy fordult le is esett, majd a fejét vakarva felül, kitekeri magát a takaróból, amint ránéz a telefonjára, gyorsan felpattan és a pizzát behajítja a hűtőbe, amint benéz azt mondja, ha befejezte a munkát bevásárol akár a nagyok neveti el magát, gyorsan letusol majd felöltözve közben mossa a fogát és fésülködni is rohamtempóval fésülködik összecsapva a haját nehogy megint elkéssen, aztán amint elindult, visszapillant az ajtóból, látja minden ruhája szanaszét, még ki sem csomagolt sóhajt, majd munka után, rohan is tovább, a busznál keresi a telefonját is, a buszban sem figyel senki másra, csak a telefonját nyomkodja, aztán amint megérkezik látja van egy újságos a buszmegállóban, odalép és vesz egy kis noteszt meg egy ceruzát szaladva tovább, amint rohan a lépcsőnél ismét meglátja a nagy főnökét, jó nagy ívben kikerüli, mérges pillantással néz rá és szalad tovább. Nick is megállt csak nézte a szépséget amint elszalad mellette, a kellemes illata nagyon vonzotta, szinte elvarázsolta, majd Maya hirtelen megáll az ajtónál és topog:
— A csudába! Nem is ide kell jönnöm! Visszaszalad ismét elmegy Nick mellett, aki még mindig nézi és elmosolyodik, amikor Maya mellé ér odakiállt Nicknek, hogy nem lépett be, mire Nick elkapja a kezét, megállítja hozzá fordulva kérdezi:
–Akkor talán megint eltévedtél? Szükséged van rá, hogy megmutassam az utat?
Maya elhúzza haját a szeméből, kedvesen letolja le a kezét, hogy: — Nem főnök dehogy, én nem tévedtem el! -nem is tudja miről beszél, majd elnézést kér, szalad tovább, hirtelen megáll visszanéz, aztán nyugodt léptekkel megy tovább, amikor már nem látja őt a főnök akkor szalad ismét. Amint belépett már mindenki sorban állt, ő pedig levette a táskáját a válláról, a háta mögé tette.
Nicknek eszébe jutott, hogy tartozik neki az a kislány, majd a kezére néz, hogy eltolta az a kis pimasz, aztán megcsóválja a fejét, felteszi a nap szemüvegét, már egy sofőr vár rá, aki odanyújtja a kocsi kulcsot, Nick jó munkát kíván, beül a legújabb sportkocsijába és elindul haza, de csak a lány jár az eszében, vajon csak kéreti magát, azért tolta el a kezét? Eddig ilyet csak ő tett a lányokkal, fordítva még nem volt soha – gondolja miközben bele-bele pillant a tükörbe.
Eközben Maya, amint Anna elmondta a napi teendőket, óvatos léptekkel kezdett hátrálni, amint megfordult menni akart az öltözőbe, Anna hangosan utána szólt a nevét kiáltva. Maya szinte szobornak dermedt, amikor Anna odaért megfogta a kezét, Maya azonnal elkezdte dicsérni milyen jól néz ki. Anna néz rá mérgesen, majd a táskára mutat amire azt ismét a hátához dugja nevetve, bocsánatot kért és mondta, megint eltévedt ugyan, de hamar észrevette és nem csinált semmi galibát – mondja nagy elégedett hangsúllyal. Anna nem szólt, csak intette a kezével, hogy gyorsan menjen és öltözzön át mert ma ismét a folyosókat takarítja majd! Maya sóhajt, megint tiszta unalmas lesz a munka – mondja halkan, amit Anna is meghallott, utána szólt ne aggódjon biztosan nem fog unatkozni. Aztán amikor Maya átöltözött ment kifelé szaladva, amint nyitotta az ajtót, az megakadt, az egyik igazgató volt ott, akivel még nem találkozott, de felismerte a fotókról, ő volt Tom, aki fogta a kilincset amitől Maya neki ment az ajtónak, azonnal felismerte, elnézést kért a fejét fogva. Tom állt ott összeráncolt homlokkal, végig nézve Mayán mosolygott rá:
–Te is új vagy itt? Én vagyok az igazgató! Az Annát keresem, láttad valahol? – próbálja elérni, hogy Maya szemeit lássa.
Maya néz rá még mindig a homlokát fogva, annyit mond, de látta az imént itt volt, majd elindult a lépcső felé és halkan morgott, hogy attól, hogy főnök lehetne óvatosabb, ha megsérül a beteglapot tutira kifizetteti legyen akármilyen igazgató! Szerencsétlenségére ezt meghallotta, Tom is és utána lépve megfogta a karját, szorosan magához húzva nézett rá. Maya nem is mert ránézni úgy megijedt, aztán Tom megkérdezte, hogy vajon mit mondott az imént? Ismételje csak meg , talán már ilyen hamar munkanélküli akar lenni? Ne felejtse el bármelyik percben kirúghatja! Majd megérzi Maya illatát, valamiért nem akarja elengedni, mire belép a másik igazgató is Márk, aki azonnal rászól Tomra, hogy hagyja békén a munkásokat! Mire Tom felemeli mindkét kezét, de még akkor is Maya tekintetét keresi, aztán odamegy Márkhoz, azt mondja Mayára mutatva, hogy ez a kis újonc nagyon szemtelen és jobb lenne, ha más munkát keresne magának, mire Márk bármit is mondott volna, odaért Anna is látva, hogy mindenki ott van még Maya is, gyorsan odament, megkarolva elnézést kért, ha bármi rosszat tett az új lány, ő minden felelőséget vállal érte. Tom azonnal elkezdi mondani, hogy milyen szemtelen volt vele, mire Márk inti semmi baj menjenek csak vissza dolgozni, aztán karon fogja Tomot és kéri menjenek az irodába a főnök várja, majd a kamerára mutat, Tom mérges, de inti menjenek hisz semmi sem történt.
Anna gyorsan elindul Mayával fel az emeltre, közben kéri jó messzire kerülje el az igazgató urakat vigyázzon velük, nagy nőcsábászok. Maya megígéri, hogy elkerüli, amúgy meg nem is ő kereste magának a bajt, majd amint felérnek a lépcsőn kérdezi hová mennek, nem a folyosót kell takarítania? Anna bólogat majd mutatja az emeleti teraszon lévő kávézót, ami körbe tele volt gyönyörű virágokkal. Maya tátott szájjal nézte, majd Anna elmondta minden virágot neki kell gondoznia és naponta öntöznie, ápolni aztán, ha végzett szépen letöröl mindent, de vigyázva ne zavarja a vendégeket, ekkor eszmél fel Maya és néz Annára körbe mutatva, hogy minden egyes virágot? Mindennap? – Vajon kap majd nyugdíjat is, mert mire befejezi biztos eltelik az egész élete! Anna nevet és kéri mozogjon mert, ha vendég érkezik, abba kell hagynia és oldalra állnia. Maya bólint szomorú szemekkel, elindul a raktárba a locsolóért.
Eközben Tom és Márk bekopogtak a nagy főnökhöz, aki elég mérgesen ült az asztal szélén, amint beléptek rácsapott az asztalra amitől Márk megijedt és azonnal elkezdte magyarázni, semmi sem történt a takarító és Tom között, véletlenül ütköztek egymásba.Tom leült nagy nyugalommal az arcán, majd elkezdte mesélni ez igaz, Annát kereste, mert van néhány megbeszélni valója vele a gálára amit szerveznek. Nick feláll, az ablakhoz megy, majd rátámaszkodva az ablakpárkányra azt mondja, nagyon vigyázzon magára, a munkásokhoz nem nyúlhat egy ujjal sem soha, majd inti meg sem fordulva, hogy menjenek a dolgukra. Tom felállt megigazította a zakóját és elindul kifelé, utána pedig Márk is, az ajtóból szólt neki Nick és kérte maradjon egy percet, aztán amint leültek kértek két kávét és átbeszélték a napi teendőket, amint befejezték kérte a titkárnőt hívja Tomot és Annát is. Amint mindenki megérkezett leültek, átbeszélték a szálloda dolgait a gálát is, majd Nick intett a kezével és elindultak mindent ellenőrizni, ami mindennapos volt a szállodában, a recepciónál álltak meg egy percre megnézték a vendéglistát. Nick kérdezte elégedettek- e a vendégek, lassan elindultak a lifthez, sorra jártak minden emeletet, az üres szobákba is benéztek, mindent megnéztek, ha valami nem tetszett azonnal intett és kérte cseréljék le vagy töltsék fel, Anna is és a titkárnő is jegyzetelt közben, majd folytatták az útjukat.
Maya közben a virágokat locsolgatta, a leveleiket törölgette, ha pedig valaki kávézni ment ő azonnal oldalra állt, aztán folytatta, amint a kávézó előtt haladtak el Nick bepillantott és meglátta Mayát amint mosolyogva törölgeti a virágot, teljesen megbabonázta és csak nézte amíg Márk oldalba nem lökte, köhögött egyet és belépett, amint Maya meglátta bevonulni őket gyorsan lehajtotta a fejét fogta a kis locsolót és elrohant mellettük, Nick érezve az illatát utána nézett, Tom mutatva utána kérdi Márkot, nem ez az új lány, aki reggel… de Márk nem hagyta befejezni közbe vágott, kérte a pincéreket gyorsan hozzanak valamit inni, leültek egy pillanatra amíg ott is mindent átnéznek, ahogy elindultak kifelé Nick a lányt figyelte mindenütt, mivel nem látta mentek tovább az emeleteken, amikor egyik szobához érnek épp be akarnak menni, ahol takarított Era, aki amint meglátta a nagy főnököt azonnal le sem vette róla a tekintetét, próbált minél közelebb kerülni hozzá amit Nick nem vett jó néven, hangosan kötött bele mindenbe, majd megfordult Anna felé, kérte jobban figyeljen oda rájuk is, ne csak az újjakra. Aztán visszamentek dolgozni, mindenki a saját munkájához, egyedül Márk és Nick mentek el együtt, a szállodát Tomra bízva, mert nekik néhány vendéget kell fogadniuk, ezért át kell öltözniük.
Maya amint látta elmenni a nagy hadsereget, elneveti magát miközben ezt kimondja, visszament a virágaihoz, kicsit szökellve vitte a locsolót, folytatta a munkát, már egész ebédidő volt amikor látta, hogy a vendégek és mindenki, aki tud megy ebédelni, akkor jutott eszébe megint nem vitt ebédet magával, arra gondolt nem baj kibírja, aztán elindult, hogy legalább vesz kávét, épp a pincért akarta hívni amikor csörgött a telefonja, látta Anna az, gyorsan felvette, Anna kérdezte hol van már? Rég az ebédlőben kellene lennie, ne húzza az időt hisz sok a munka, Maya elkezdett szaladni boldogan amikor kilépett a kávézóból nézett körül, na most vajon merre menjen? Megint elfog tévedni, aztán lát néhány vendéget akik ebédelni mennek és lassan követi őket, majd a liftnél megáll mert nem mer beszállni, dobbant a lábával egyet, amint fordulna mögötte áll a nagyfőnök, ismét a karjaiban köt ki. Nick teljesen átöleli az egyik kezével a derekát a másikkal a csuklóját, néznek egymásra teljesen elveszve egymás tekintetében, majd Nick megszólal:
— Mi történt? Csak nem eltévedtél? Ismét mutatnom kell az utat? – Maya gyorsan hátrébb lép, elnézést kérve mondja, hogy dehogyis, majd azonnal hátat fordít és elszalad. Nick ott marad a falnak dőlve az óráját nézve közben és utána kiállt, hogy a munkások ebédlője a másik irányban van, mutat az ellenkező irányba, miközben egyik lábát a falnak támassza és mosolyog Mayára, aki megáll és összeszorított ajkakkal indul vissza, még csak rá sem nézve, amint mellé ért annyit mondott: – Ezt ő is tudta! mire Nick lecsapja a lábát, Maya pedig ránézve elszalad.
Maya egész végig amíg a lépcsőn megy lefelé, szidja őt és motyog hangosan, hogy azt hiszi mindent jobban tud, pedig ő is tudta merre kell mennie, aztán hirtelen megáll körülnéz és egy emeletet lejjebb megy, amint kilépett azonnal megismerte a bejáratot és szaladva ment az ebédlőbe ahol már mindenki ebédelt, egyedül Anna várt rá. Amint ebédeltek Maya folyamatosan a vendégekről kérdezett és hogy mikor fog már szobát takarítani? Anna megígérte, hogy hamar, de ne felejtse el a folyosó könnyebb, ott nem lehet hibázni.
Nick eközben nem ebédelt, hanem ismét végig sétált a szállodán mert nagyon fontos vendégeket várt és mindennek tökéletesnek kell lennie, amikor a kávézóhoz ért és benézett látta maga előtt Mayát, aztán amint lenéz észrevette a kis locsolót ami azelőtt Mayánál volt, odament felemelte, elővette a telefonját majd felhívta Annát, kérte küldje át neki a folyosóért és a virágokért felelős telefonszámát, mire Anna azonnal küldte is, meg sem merte kérdezni mire neki, majd közben odahajolt Mayához és kérdezte, hogy jól viselkedett-e? Semmi galibát nem csinált? Maya bólogat, hogy nem semmit, ekkor jut eszébe a locsoló,homlokon csapja magát, mosolyogva feláll elnézést kér, de ki kell mennie a mosdóba a telefonja is folyamatosan csörög, meg sem nézi csak szalad fel a folyosón, aztán amint egy emelettel feljebb megy eszébe jut, hogy rossz helyen jár és visszaszalad, majd belépve a kávézóba megáll a levegőt kapkodva, látja Nicket kezében a locsolóval, arra gondolt most biztos ki van rúgva, aztán vett egy nagy levegőt és odalépett, látszott Nicknek füstölt a feje, amint elordította magát s kérte menjen máris utána, minden pincér abba hagyta a munkát és nézte őket. Maya sóhajt tudja most már vége, így nem fogja tudni folytatni a nyomozást, de mit tehetne, amint Nick megy nagy léptekkel elől szalad utána Maya, közben magyarázza mennyire sajnálja többé nem fordul elő, a liftnél Nick megáll ő pedig nekimegy a hátának, elhallgat és egyet hátra lép, amikor kinyílt a lift ajtó Nick belépett és intett Mayának is, hogy menjen, mire ő rázza a kezét és inti, hogy nem, inkább megy a lépcsőn, még hátrébb lép, amikor Nick kilép megfogja a kezét és berántja őt, de nem engedi el a kezét, Maya nagyon mérges lesz, elkezd vele kiabálni, hogy ha úgyis kirúgja, attól még nem kell ilyennek lennie, megmondta, hogy fél a lifttől, miért kellett berángatnia, mire Nick megemeli a kezüket és mutatja, hogy már kinyílt a lift ajtaja, Maya hátra néz, ledobja a kezét majd remegve lép ki, még mindig mérgesen nézve Nickre, amikor ő is kilépett, azonnal elindult az iroda felé, ekkor jutott eszébe Mayának, hogy minden áron ott kell maradnia, amint szaladt utána, ismét csak könyörgött, amint Nick belépett az irodába, Maya kicsit megállt, egy pillanatig hezitált, majd vett egy nagy levegőt és bement utána. Nick az íróasztal szélére ült, intette zárja be az ajtót, Maya bólogat és rohan is, majd tovább könyörög, hogy sajnálja nem is gondolta komolyan amiket mondott, csak viccelt, azt is hallotta milyen jó szíve van a nagy főnöknek. Ő attól kezdve mindent megcsinál, amit csak kér, ha kell az irodát is mindennap kitakarítja! Nick karba teszi a kezét és kicsit elé hajolva kérdezi, szerinte eddig nem mindennap van kitakarítva az irodája? Majd feláll és elé lép, Maya elfordítja a fejét, hátrébb lép egyet, ezt észrevette Nick is, kiegyenesedve megkérdezi, hogy talán fél tőle? Aztán elindul a székéhez és leül, majd folytatja, hogy ez egy nagyon nagy hiba volt, mi van, ha egy vendég találja meg? Jobb lenne, ha máshol kezd dolgozni, mert még egy ilyen hiba és ki van rúgva! A szállodai munka nagyon nehéz, nem játék egy kis pimasz lánynak, aki még a lifttől is beijed. Maya csak könyörög és kéri hadd maradjon ő lesz a legjobb takarító, amúgy meg még csak tanuló, még nem telt le a próbaidő. Nick rácsap az asztalra, hogy még felesel is vele! Maya elhallgat, nem szól semmit, Nick néz rá pár pillanatig, majd azt mondja ez volt az utolsó alkalom, jobban figyeljen oda! Maya annyira megörül, hogy odalép megfogva a kezét köszöni folyamatosan, majd mikor észreveszi, hogy néz rá Nick gyorsan elengedi és kiszalad, amint szalad látja meg őt Era, azonnal beleköt, ha a nagy nagyfőnök irodájából jön ki akkor nem lesz hosszú élete ott, jobb, ha elmegy vissza oda ahonnan jött. Maya megáll és visszalépve azon van, hogy kiosztja, amikor kilépett Nick, aki csak megállt az ajtóban, Maya azonnal mosolyog rá és rohan tovább. Era pedig hangosan köszön Nicknek, amit ő meg sem hallott.