Szerelmes nyár
11/8.fejezet
Ez a hatalmas forgatag lenyűgözött.
Köszönöm szépen, hogy eltetszett hozni 😊
suttogtam magam elé.
Rózsa!
Mit szólnál egy késői reggelihez?
Köszönöm Ilonka, de itt vannak a szendvicseim.
És hol szeretnéd elfogyasztani?
Hát? Nem is tudom, talán Budán 🙄
Drága Rózsa! Az bizony késő délután lesz😁
Van itt egy kis vendéglő, eszünk valamit és megbeszéljük a napi programot, a vonaton erre nem volt lehetőségünk😊
Elnézést, hogy átaludtam az utazást.
Semmi baj😊az emberek többsége jókat alszik a vonaton.
A vendéglő kellemes volt, bár én most jártam először ilyen
szép helyen.
Ilonka néni kért kalácsot, vajat, hozzá habos kakaót és elkezdte részletezni miket fogunk csinálni, mielőtt Budára megyünk.
De először is szeretném, ha tegeződnénk Rózsa.
Kicsit meglepett a kérés, de nem esett nehezemre megszokni, annyira kedves volt velem, fiatalos és fölöttébb divatos😊👗🕶️
Annyi mindent szervezett nekem… a 13 évem alatt nem volt ennyi eseményem.
Már én is papírt vettem elő, hogy követni tudjam📗
Vásárlás több áruházban, fodrászat, a varrodája, szalonja megtekintése. Cukrászda és
pékség, és végre az otthonom… Budán.
Késő délután volt már, mikor leparkolt a taxi a ház előtt.
A látvány lenyűgözött 😮
Ilyet még soha nem láttam.
Ilonka? Biztos jó helyre jöttünk?
Igen! Ez a te házad Rózsa 🏡😁
A taxisofőr segített nekünk kipakolni és elhozta a csomagok zömét a bejáratig.
Ez hogy létezik?
Anyu azt írta nekem, egy pici házat is örököltem… de ez egy palota! 😲
Anyukád szerény volt.
-Gyere csak, kerülj beljebb.
Az ámulattól földbe gyökerezett a lábam.
Ilonka látta rajtam, hogy segítségre szorulok és elvezetett a közeli ágyhoz „kanapéhoz”.
Friss szörpöt készített és
anélkül, hogy kérdeztem volna bármit is, ő elkezdett mesélni.
-Boldogan, de fájó szívvel fogadtam el 13 évvel ezelőtt anyukádtól ezt a házát.
Megígértem neki, rendben tartom és szépítgetem, hogy mire ide költözöl, ideális otthon várjon téged 😊
De ez, hogyan sikerült? Hiszen a fényképen nem is ilyen volt 😲
Tudod kedvesem, a néhai férjem építész volt, ez az első munkája, ezzel futott be
az építőipar fellegvárába😔
Kellett neki egy ingatlan, amiből ezt a szépet megalkotta.
Mikor feleségül vett, én hozzá költöztem. Először csak hétvégente jártunk ide kertészkedni.
Akkoriban szüksége volt egy
bemutató házra, hogy a cége kiemelje, talán így érthető neked.
Én örültem neki, hogy támogathatom a fejlődését, hiszen tudtam ez neked is nagy öröm lesz, mikor meglátod ezt a házat 😊
És meghalt?
-A férjem? nem, dehogy…
kiküldte a vállalat Svájcba, tanulmány útra és Ő végleg ott is maradt.
5 éve váltunk el, az ő házát rám íratta, amolyan vigasz díjnak, ha érted 😔
De most hagyjuk a múltat, próbáld fel az új ruhákat, cipőket, vacsorázzunk meg, közben is jól tudunk beszélgetni 😊
Elképesztő és varázslatos ez a nap, ami most történik velem… fel sem tudom igazán fogni 😄
Ilonka, gyönyörű ruhákat, cipőket, táskákat vett nekem 😮
Mire mindent felpróbáltam és végeztünk a vacsorával,
nagyon elfáradtam.
Ez a tengernyi élmény, az információk áradata a saját házam tudata, annyira felkavart és boldoggá tett, hogy a testem már nem bírta, de az agyam annyira zakatolt, és dolgozott, mint a gyorsvonat.
Mikor Ilona megmutatta a fürdőszobát azt hittem álmodom 😲
Ezt látták már anyukámék?
Érdeklődtem, hiszen én ezt… kitalálni sem tudtam volna, nem hogy megépíteni 😮
Az otthoni teknő is jó volt, a dézsát egyenesen imádtam a diófa alatt, amiben sokszor hárman is pancsoltunk a nagy hőségben, de ekkora kádja… még a Géza bácsinak sincs 😳
Igen Rózsa, látták már anyukádék is amikor itt voltak. 😊 Bár… látogatóba csak felváltva jöttek, hogy mindig legyen otthon valaki, de… őket isblenyűgözte.
Anyukád nagyon élvezet, volt hogy két órát áztatta magát😁
Gondolom apa nem a lenyűgöző szót használta 😂
A fürdőkád akkora nagy, elfértünk volna hatan is benne 😁
Akkora fürdést rendeztem,
háromféle szappant is kipróbáltam.😂
Megállapítottam… ez az Ilonka, tudja mi kell a boldogsághoz 😊
Már ami az illatokat jellemzi.
Olyan mint egy igazi dáma😂
Még nekem is bársony papucsot adott 😁
És selyem pizsamát,
ha ezt Zsuzsi látná?😂
Saját szobámat birtokba vettem és bebujtam a puha selyem paplan alá, olyan édes illata volt az
ágyneműnek🤔
Annyira gondolkodni akartam Ádámról, Zsuzsiról, vajon mi van velük, de egy hatalmas mosollyal az arcomon elaludtam.
Ilonka 8:00 órakor ébresztett, készüljek el, mert várnak minket az Árpád Gimnáziumba, elbeszélgetésre.
Nem is tudom, mit mondhatnék én az igazgatónak.
Miről tudnék vele beszélgetni 😳
Ne aggódj drága Rózsa!
Az igazgatónő az én szalonomban kiszítetti a ruháit, jól ismerem.
Te biztos, hogy jövőre ebben a gimiben folytatod a tanulást.
Ilona! ez hatalmas iskola, itt elfogok tévedni, ettől nincs kisebb?
Úgy látszik, a városi népek mindenből a hatalmasat szeretik. 🙄
Teljesen ámulatba ejtett a
mérete😲
Bekopogtattunk az Irodába, egy kedves idősebb hölgy fogadott minket és rámutatott az óriási fotelekre, és kérte üljünk le.
A szobát belengte a friss kávé illata.
Teával és apró sütivel kínált minket.
Micsoda fogadtatás 🙄
Rengeteg könyv és sok cserepes virág díszítette az óriási szekrényt.
A falon lévő festmények kiemelték a halvány szürkés falat.
Záporoztak felém a kérdések, nagyon élveztem, hogy tudom a válaszokat.
Most jól jött, hogy szeretek mindenről olvasni.
A sok lexikon, amit Ilona küldött.
Igazi csak tegnap tudtam meg, hogy a könyveimet ő küldte.
Talán 20 percig voltunk bent 🤔
Kifelé jövet már büszkén lépkedtem, mert Ilona azt mondta, le volt nyűgözve a
viselkedésem és a gondolkodásomtól az igazgatónő.
Azt mondta Ilonának, szellemileg nagyon érett vagyok, már most kész vagyok a gimire.
Egy nagy tabló mellett mentünk el, amit szemügyre
vettem, mert azon még egy férfi volt az igazgató, és nem láttam
a fiút, aki közeledett felém a kezében egy könyvet olvasva, így aztán jól neki mentem a vállának.
Bocsánat kisasszony, mondta a fiatalember mosolyogva és
jól végig mustrált.
Semmi baj, hiszen én voltam figyelmetlen, habogtam😔
Te is ide jársz? Kérdezte … még nem láttalak a suliban 😊
Én még nem… próbáltam magyarázni,… majd találkozunk, mondta és sarkon fordulva elviharzott.
Látod Rózsám, már is van egy ismerősöd, nézzenek csak oda, nem kell téged félteni 😅
-Hihetetlen, hogy ezek velem történnek meg. Visszatekintve az elmúlt két nap sűrű eseményeire azt sem tudom már, ki vagyok én? 🤔
Miközben robogott velünk a taxi a temető felé, Ilonka elárulta, hogy a fiú, akinek nekimentem a gimiben… az igazgatónő unokája.
Megérkeztünk… a bejáratnál vettem egy nagy csokor virágot és némán sétáltunk a hatalmas platánok alatt, ami igen jól esett a nagy hőségben.
Ilonka megmutatta a szüleim sírját és azt mondta… most
magadra hagylak, biztos könnyebb lesz így.
Lassan végig csúsztattam ujjaimat a vésett felíraton😪
Itt nyugszik
Wolfner Gáspár
1897-1947
Neje
Széplaki Veronika
1919-1947
„Voltam min te,
Leszel mint én.”
Édes szüleim, végre itt vagyok… annyira szeretlek
titeket, köszönöm az életem és azt a sok gondoskodás tőletek, senki a világon nem kapott ennyi mindent a szüleitől mint én. Pedig nem
is emlékszem a találkozásra.
Most, mégis úgy érzem,
mint ha most vesztettelek volna el titeket😪
Vagy most találtam rátok? Nem is tudom 😓
Annyira nehéz 😪
Hoztam nektek virágot, a saját pénzemen vettem.
Miközben elrendeztem a fehér és vörös rózsákat a vázában, csak mormoltam nekik halkan, ami eszembe jutott.
Leültem a picike lócára és
minden titkomat és vágyaimat elmeséltem nekik. Észre sem vettem az idő múlását,
mikor hallottam, hogy Ilona közeledik. Elköszöntem tőlük.
-Ígérem nektek, jövőre gyakran jövök ki hozzátok.
Addig is vigyázzatok egymásra odafönnt, és én rám idelent.
Szeretlek titeket nagyon ❤️
A ti egyetlen Rózsátok. 😪
Könnyes szemmel hagytam ott őket pihenni a végtelenbe. Láttam, Ilonának is vörösek voltak a
szemei.
Induljunk drága Rózsa,
ölelt át nagy szeretettel…még néhány dolgot elintézek, és otthon főzök egy kis ebédet.
Nem voltam éhes és a taxiban ülve vártam rá, még végzett a szalonban és a varrodában.
A bevásárlást is egyedül végezte.
Azt mondta megérti, most magamba szeretnék lenni a gondolataimmal.
A sofőr az autó mellett cigizett és újságot olvasott.
Mindig vele kocsikáztunk.
Végre hazaértünk, bementem a szobámba és továbbra is a halott szüleim jártak a fejemben.
Délután négy óra volt, Ilona szólt, hogy kész az ebéd.
Finom pörköltet készített tésztával, és sütött egy kis pitét is.
Beszélgetésünket ebéd után a csengő hangja szakította félbe.
Rózsa! Gyere csak? Téged keresnek😊
Tessék??
Engem? 😲
Kicsoda?
Menjél ki és nézd meg.
A kapuban a gimis srác állt.
Zsebre dugott kézzel, olyan pesties hanyag tartással. Fekete hajához jól illett a fehér vászon zakó, és a sötét nadrág.
Kezében cigi lógott és a szájából mentol illat csapta meg az orromat.
Valami keserédes kölni áradt a ruhájából felém.
Teljesen ledöbbentem.
Szia Rózsa!
Kutasi Vince vagyok😊
Tudod?… akit elsodortál a suliban 😅
Honnan tudtad meg a címemet és a nevemet?
Ilonka jött hozzánk közelebb, és válaszolt helyette.
Ő az igazgatónő unokája, már említettem neked.
Nekem?
Mikor?
Pontosan 😊
Helyeselt Vince, és elmondta, látott bemenni az irodába, után kikérdezte a nagyiját, hogy én kiféle vagyok😊
És minek jöttél ide Vince?
Rózsa!
Szólt rám Ilona… minek köszönhetjük a fiatalúr látogatását.
Elszeretném vinni a kisasszonyt táncolni, ha nem lenne kifogása ellene kedves Ilona😊
Gyere csak, kerülj beljebb. Invitálta Ilonka.
Micsoda?… néztem rájuk döbbentem.
Nem tudok én tancolni😲
A faluban nincs lehetőség ilyen szórakozásra.
Az a jó, hiszen pontosan egy tanciskolába szeretnélek vinni😊
Gyere el kérlek?
Annyira boldoggá tennél.
Élvezni fogod 😊
Most… mit mondjak erre?🤔
-Azt gondoltam, miért tegyem boldoggá, hiszen nem is ismerem.🙄
Persze, hogy elmegy veled, csak átöltözik, nyugtatta meg Ilona.
Öntött neki egy limonádét és
erősen tolt a szoba felé.
Rózsa! Ezt nem szabad visszautasítanod, ez a fiú szerintem még nem futott lányok után, és jól jön neked egy kis kikapcsolódás.
Nézd csak? Ezt a bordó ruhát
vedd fel és hozzá a fehér szandált, pont az alkalomhoz illik.
A táska is fehér és bordó kockás.
Feltűzte a hajamat, halványan kipúderezett és egy leheletnyi rúzzsal kifestette a számat.
20 perc alatt készen voltam és nem ismertem magamra 😲
Azt hiszem 5 évet öregedtem, ha most látna Zsuzsi😊 anyu meg… garantáltan
elájulna 😲
Folyt…