A vágy hatalma/22. fejezet

Jack viszont kérdések sorozatát zúdította a nőre.
-Most én is vámpír lettem? Milyen képességeim vannak? Te ölted meg azt a sok embert?
-Nyugalom Jack! Nem lettél vámpír.
Ha nem haragszol, most hagyj kérlek magamra.
-Karen! Aggódva vártam, hogy visszatérj s most elzavarsz!?
-El. s kitárta az ajtót a férfinak.
Jack mérgesen lekapta a kabátját az fogasról és elviharzott.
Teltek a napok, hetek.
Időnként összefutott a férfival egy kiadós szex erejéig. Jack többé nem faggatózott, csak élvezte az együtt töltött időket.
Elérkezett Szent András napja.
Karen, Igorral indult útnak.
A feláldozás napja, az évnek az az éjszakája, amikor új vámpírok kerültek beavatásra. A szertartás szigorú szabályai megkövetelték, hogy egy gyermek áldozatot hozzanak a rítus során, de Karen nem értett egyet ezzel az ősi hagyománnyal. Az éjszaka mély sötétjében, csak a hold ezüstös fénye világította meg az erdőben álló magas sziklát. Az erdő sötétjéből lassan bukkantak elő a vámpírok egymás után. Vörös szemeik izzottak az éjszakában, és ahogy közeledtek, Karen rettegve húzódott hátrébb.
Igor apjának a szeme villámokat szórt, amikor észrevette, hogy Karen gyerek nélkül érkezett. A többi vámpír bizonytalanul nézett egymásra, a feszültség egyre nőtt.
Minden vámpír hozott magával egy gyermeket, akit feláldozásra szántak. Ez az áldozat volt a beavatásuk kulcsa, az a pillanat, amikor az új vámpírok teljes jogú tagokká váltak. Karen tudta, hogy döntése szembemegy a klán hagyományaival, de elvei erősebbek voltak.
-Kötözzétek a sziklához!  mordult fel Igor apja.

Szólj hozzá!