Egy üres, kék lámpafényben égő utca…Vajon mit rejt ami az embereknek felszabadulást jelenthetne? Csak járda, kő, fények, utak. De nem is sejtenénk mikre vagyunk képesek, ha nem ebben a dimenzióban vagyunk. Ha megpróbáljuk teljesen átérezni a saját világunkat, rájövünk milyen nagy csodákat is rejt akár csak az az egyetlen unalmas járda. Egy kék érzést. Kék hangulatot. Üres, régi panelek, minden lehangolónak tűnik, de valójában a legnagyobb kincsünket felhasználva buborékok szállnak a sötétkék égen, esőcseppek oszlanak szerte s ha ránkcseppennek, forgunk egyet a kék fényben, megújulunk. A csillagok lejjebb ereszkednek. Meghúzóczkodó, szerény fehér nyulak bújnak elő, a fülünkbe súgnak valamit, hogy nincs még minden veszve. Hiába vagyunk boldogtalanok vagy bántanak minket hogy sosem vagyunk elég jók, nem vagyunk szépek. De belülről csodálatosak tudunk lenni. És ha belülről szépek vagyunk, kívülről is ragyogni fogunk akár a hold, ami a kék utcán betakar fényeivel. Ha nem más, takard be te magad. Ha nem szeret más szeresd magad. Végül ha kitartasz, csorgó sárga csillagok csöpögtetik rád a reményeket. Hogy nem jöttek rá mi van benned nem baj. Hiszen van alkalmad bizonyítani. Élj belül, és látni fogod máris a kék álmot. Most pedig ébredj fel. Egy új nap találkozunk.
Kék álom
| Nyomtatás | 0 hozzászólás | 26 megtekintés | Kategória: Folytatásos történet| Szerző: Kicsilelek