A Felhőkön túl Írta: Kirkner Tamás Róbert
Sziasztok gyerekek.
A nevem Sára. Ez a kedves történet rólam és a barátaimról fog szólni, de szeretnélek
téged is meghívni egy különleges kalandra. Én egy fiatal látássérült Labrador vagyok,
de ez nem akadályoz meg abban, hogy új élményekre tegyek szert. Három kő határán
lakom ami a Beagle öböl partján terül el. Ebben a faluban és a környéken csak állatok
élnek és a legközelebbi ember a tenger túl laknak.
Ha készen állsz akkor induljunk mert sok programunk lesz ma. A szobám egyedileg
kialakított és mindenem megvan amire szükségem lehet. Az asztalom szürke és
szembe vannak a szekrények az ablakból nagyon jól látszik a kert és a virágok
csodálatos illatát lehet érezni. Most már indulnunk kell az iskolába mert ha elkésünk
akkor nem lesz délutáni program.
A kertvárosunk tele van szebbnél szebb virágokkal és fákkal. Papám a mentőszolgálatt
munkatársa. A mamám tanár és az iskolámban dolgozik. Mi minden nap felszoktuk
venni a barátomat aki sajnálatos módon izom betegséggel él, A neve Alex és tőlünk
egy utcányira lakik.
Meg is érkeztünk a posta ládájukhoz. Láthatjuk, hogy a mamája nyitja az ajtót és Alex
csak úgy szalad ki. Kérlek ne ijedj meg ha kicsit nehéz megérteni amit mond. Próbál
lassan és érthetően beszélni.
– Szia Alex.
– Szia Sára.
– Készen állsz az iskolára?
– Persze igen. Menjünk.
El is indultunk az iskolába. Az első óránk környezet ismeret lesz. Különleges óránk lesz
hiszen Koala Úr Ausztráliból jött és az Űr kutatásai foglakozik. Én nagyon várom. Sokat
szoktam hallgatni az alkalmait.
– Sziasztok gyerekek.
– Jó reggelt Koala Tanár Úr.
– Készen álltok egy igazán feledhetetlen kalandra?
– Igen! Induljunk! A képzeletnek nincs határa.
-Szeretnék nektek egy különleges feladatott adni. Mindenki alkosson valamilyen
makettet dobozból ami az űrből ad nekünk képet.
Sára és Alex meg két barátja haza siettek hiszen a projektet másnapra kérte a tanár úr.
Az ötletük egy jó nagy doboz amibe egy tv monitort helyeztek el és a belsejét űrhajós
poszterrel díszítették. Neki is álltak, de egy valami hiányzott a képből. Hát igen egy
érdekes űrhajós történet.
– Srácok. Lányok. Nézetek itt egy űr kutató története. Az írásban ez állt.
“Kedves Dalmata Emil és társa Bob. Bob az első kozmonauta olyan kutya aki több
betegség ellenére is kijutott és látta a világ egyetem egy kis részét és négy napig voltak
kint” (Beagle öböl Reggel újság. 2011.06.16)
– Mi lehet, hogy nem jutunk ki, de egy különleges bepillantást adhatunk a videójukkal.
– Csináljuk! Hozok egy régi használaton kívüli széket aminek a háttámláját lehet
dönteni.
-Azt nézettek milyen klassz hangja van. Tényleg olyan mint ha mi is repülnénk vele.
Egész délután lehetőséget kaptak, hogy építsék a karton doboz űrhajót. Meg is lettek
és minden meg volt benne amit szem el tud képzelni. Kicsi szülő segítséggel még a
dísz matricát és a tévét is megtudták csinálni. A külseje is fantasztikus lett hiszen űr
repülőgépet ábrázolt. Emil és Bob neve volt rajta így szerették volna kifejezni
érdeklődésüket a kutatásuk felé. A két név felet nagy betűkkel ez volt írva.
“Semmi sem állíthat meg! Szárnyalj és légy bátor!”
Amikor az iskolába készülődött Sára szomorú üzenetet kapott a telefonjára. Alex
délután rosszul lett és nem tud részt venni a makett bemutatón. A barátja engedte,
hogy nélküle mutassák be, de kérte, hogy ha lehet készítsenek képeket. Az iskolába
menet közben Sára kérte a papáját, hogy álljanak meg Alex házánál mert meg szeretné
gyorsan látogatni. Mikor elértek a lakáshoz nagyon sietett az ablakhoz. Halkan
kopogtatott amire barátja kinyitotta az ablakot.
– Szia Alex.
– Szia Sára.
– Jó látni téged. Sajnálom, hogy nem tudsz jönni. Ezért halasztani fogjuk a makett
bemutatott hiszen te is a csapat része vagy.
– A tanár azt mondta, hogy ma kell be vinni. Nem szabad késni.
– Bocsi, de András bácsinak megírtam azt, hogy beteg lettél és nélküled nem tudjuk
meg tenni a műsort hiszen barátok vagyunk és ahogy hallottad Koala Úr beteg lett a
társa vissza utasította a tavaszi küldetést és ezeket a szavakat mondta el a rádióban:
“Tisztelt Nézők és hallgatok,
A tavaszi utat hivatalosan le kell, hogy mondjam. Mert a társam Koala beteg lett és
nem szeretnék nélküle menni hiszen a barátom és számomra példa értékű keresztény
élettel szeret. Nyáron indulunk és akkor teljesen felleszünk készülve.”
(Beagle öböl Reggel újság. 2011.04.16)
– Rendbe. Legyen. Ha így jó nektek én benne vagyok.
– Elmondhatok neked egy titkot gyorsan.
– Persze.
– Tudnod Alex a te életed annyira különleges és a legjobb barátom vagy. Mikor
megismertelek akkor éreztem úgy hogy igazi barátra leltem. Köszönöm szépen, hogy
feledhetetlen keresztény életet mutatsz felém és bátorítasz. Tudunk ma délután
találkozni?
– Persze.
– Jó pihenést. Hamarosan eljövök hozzád.
Iskola után Sára el is ment Alexhez és egész délután vele volt. Tanultak és utána
feledhetetlen beszélgetésbe kezdtek. Másnapra Alex annyira felerősödött, hogy képes
volt iskolába menni és a makettet is bemutatták az osztály előtt. Mindenki nagy
örömmel fogata a találékonyságukat. Sára és Alex a mai napig barátok és számtalan
kalandba vágtak bele.
Köszönöm szépen, hogy elolvastad a történetemet. Bízom benne, hogy hamarosan
újra találkozunk.
