Amikor a Nap felkel,
kakas Pityu útra kel.
Kukorékol és kiabál,
hajnal lett ,keljél már!
Mászkált fel s alá,
fakerítés tetején,s
kukorékol hangosan,
s a Nap egyre feljebb jön!
Tyúkanyó is ébredezik,
szalma ágyból kikel,
Pityu , téged meg mi lelt,
kérdezi,s a kakast meg fékezi!
Miért legyek csendben,
Pityu kakas kérdezi, és
a feljövő Napot életi,
kukurikú-kukurikú.
Kakas Pityu korán kelt,
enné már a magot,
éhes és kukorékol,
és ezért toporzékol!
Távolabb a hegyek közt,
egy fácán s kakasa költ,
annak is hallani korai
hangját,ami fel is kelti a gazdát!
Tyúkanyó szépen lerepül
a szénából, elég volt már
Pityu a szirénából! Mostmár
legyél csendben a gazda felkelt!
De kakas Pityu csak kukorékol,
kukurikú, jó reggelt,s fel alá
fut,fél,hogy neki reggeli nem jut,
s kukurikú kiabál!
Ekkor jön a gazda,hozza
a magot,nini,kakas Pityu
elhallgatott, csipegeti a magvakat,
s ha jóllakott egész nap kapirgál!