Milyen érzékeny, választékos, különleges a magyar nyelv, az anyanyelvünk!
Nézzük csak ezt a címben szereplő „holnap” szavunkat.
„ A „holnap” kifejezés az idő múlásának kontextusában a mai napot követő napot jelenti.”
…Elvontabb értelmezés: „.”valaminek hamarosan meg kell történnie, de pontos időzítése még bizonytalan.”
„ A kifejezés összefüggésbe hozható olyan fogalmakkal, mint a jövő vagy jövendő….”
Jelentheti még: hamarosan
nemsokára,
előbb¬- utóbb, ilyen értelemben időbeli bizonyosságot jelent, nem egy konkrét napot. (szinonímák.hu)
A legáltalánosabb értelmezés szerint a holnap szavunk tehát a mai napot követő napot jelenti. Egy éjszaka választja el a mai naptól.
– Már csak egyet kell aludnom-mondja a kisgyerek, ha valamit nagyon vár holnapra.
Akinek nem fűlik a foga a munkához, azt gondolja, hogy majd holnap megcsinálja.
A holnap bizonyos beszédhelyzetekben a jövőt jelenti. A jövőt, ami majd „ jön.”
Olyan lehet a holnapunk, amilyet elképzeltük, akkor, ha teszünk is érte. Ha eredményt akarunk valamiben elérni, már holnaptól kezdve kell a cél érdekében kitűzött úton járnunk.
És itt van nekünk, író vagy csak írogató embereknek, a Holnap Magazin. A célját így határozta meg bemutatkozásképpen:
„A HM összművészeti, kulturális, szórakoztató magazin. Célunk lehetőséget nyújtani a ma köztünk élő íróknak, költőknek, újságíróknak publikálásra oldalunkon…” (HM Rólunk)
Én féltem ezt a szép, finom, különleges nyelvet a romlástól, az igénytelenségtől…
Ápoljuk anyanyelvünket, magyarok! Amíg nem késő!
Éjfél van, amikor e sorokat írom. Holnap is lesz nap- tartja a hagyományos magyar szólás-,
most menjünk aludni. Tegyük el magunkat holnapra.
Jó éjszakát, kedves író, költő és olvasó társaim!
