Bakos József: Létvándorlás...

Létvándorlás...

Mikor megszülettem,
kicsi voltam, védtelen
és hangosan sírtam.
Sirattam elmúlt életem,
minden igaz fájdalmát.

Kinyitottam szemem,
s könnyeim fényében
megláttalak téged.
Életet adó reményem,
a drága jó édes anyát.

Karod védőn ölelt át,
ajkad arcomhoz ért
és kedvesen nevettél.
Elmúlt minden fájdalom
a világ megbékélt.

Szememben lassan
felszáradt a könny,
arcomra mosoly
költözött, és nekivágtam
új életemnek.

Bakos József
1209
angyalka - 2011. november 11. 18:50:55

Kedves Józsink!!!
Ha ritkán van időd és kedved arra, hogy nekünk feltégy egy versedet én mindig is örömmel olvasom. Mert egy tisztalelkű ember tiszta szavai jelennek meg előttem.
Mint most ebben a versedben is.
Szeretettel:Rozálka

498
kovesdiferencne - 2011. november 11. 18:27:14

Kedves Józsi!
Őszinte szeretet sugárzik a szívedből...a gyönyörű versen át amikor a legdrágább kincsedről az Édesanyádról írsz.
Életünk legnagyobb ajándékai ők...akikre mindig számíthattunk.
Szeretettel,kegyelettel emlékezünk rájuk amig csak élünk.
Őszintén gratulálok gyönyörű emlékező versedhez:Teri

2
Jozsi-foszerkeszto - 2011. november 11. 12:35:51

Kedves Ida, Adrienn és Viola!
Köszönöm, hogy olvastátok versemet.
Igyekszem úgy élni az életemet, hogy szeretetet adjak.
Szeretettel:
Józsi

277
farkas viola - 2011. november 11. 08:46:09

Kedves Józsi!

Találó a cím és hozzá méltóan nagyon jó a vers. Azt a Világot, ahonnan jöttünk, lehet siratni.

Innen eltávozva? Aki jól, eredményesen, megszenvedve tanult a földi iskolában, az örül, ha véget ér. Aki viszont összeharácsolt mindent a maga kényelmére, élvezetére, a mások élete árán is, annak ez, itt a mennyország, sírva-ríva fog távozni és Odaát sem fog megnyugodni.

Bocsáss meg Józsi, hogy folytattam a gondolatsort.

Szeretettel gratulálok: Viola

2678
Emperor - 2011. november 10. 21:16:37

Kedves Józsi!
Kedves emlékezés az édesanyáddal való "első találkozásra".
Már az ötlet is olyan megkapó!

Szeretettel
Ida

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.