Kövesdi Ferencné: Sárgarigó /aranymálinkó/

Sárgarigó /aranymálinkó/

Erdő mellett születtem...
madárdalra ébredtem.
Azt fütyülte a rigó..
higgyétek el élni jó.
Sárga volt a kis rigó
neve aranymálinkó.
"rejtőzködő" őkelme...
füttye hangzott reggelte...
Aztán soha nem láttam...
minden reggel őt vártam.
Rigó jött, de fekete...
nem "málinkó" a neve.
Mikor kelő Napot látok,
"sárgarigófüttyre" vágyok.
Szülőházam emléke él...
fütyült rigó nem is oly rég!!!

Kövesdi Ferencné - Teréz
3342
rozsaschvalm - 2012. július 24. 18:21:36

Kedves Teréz!
Nagyon tetszik a versed, gratulálok!
Szeretettel: Rózsa

2175
hzsike - 2012. július 24. 17:49:35

Nagyon kedves dallamos, szépen rímelő versike! szeretettel olvastam:ZsikePfft

298
keni - 2012. július 24. 09:25:01

Drága Terézkém !

Gyönyörű, dallamos strófákban /sorokban/ emlékeztél vissza régi kedves emlékeidhez és méltón írtál egy megint zuhogó szép röptű verset a madarak énekéről !

Éljen benned a szülőházad emléke - sokáig még !

Sokat szeretve !

- keni -

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.