Kozma Zsuzsanna: Meddig Uram?

Meddig Uram?

Mikor magam vagyok,
elgyötört valómban:
Keresem mire jó
a rossz, értelmét:
hogy még vagyok.

Nem mindenkinek adatik,
hogy Nap - ragyogta csúcson
szemlélhesse,
az Isten hol lakik.

Kinek nem jutott
Nap - szőtte felhő:
szíve nagy fájdalmát
gyolcsba takarva rejti
mások világa elől,
hogy kárörvendő lélek
benne a gyötrelmet,
fel ne fedezhesse.

Arcomon mosoly,
kezemen szeretet,
lelkem rejtekében
szenvedés lakik.
Mocsárban fuldokló
jajkiáltásaim,
- mert siketek a fülek, -
nem hallani.

S a keserű létben,
sikoltó, lélekkel,
egyre kérdezem
meddig, Uram még?
Uram!
Meddig még?

Kozma Zsuzsanna
3300
kandracs roza - 2012. július 26. 12:29:00

Kedves Zsuzsa!!!remélem még sokáig írsz nekünk...szeretettel..Lexirózsa

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.