Bakos József: Költősors

Költősors

Sikolt a toll, sír a lélek,
Testet ölt az emlékezet…
- És már nem félek.
Fejemből kiszakadt foszlányok
kék pacái simulnak
a szűz-fehér lapra…
- Csendesen emlékezem.
Ujjaim közt reccsen a toll,
döcög a rím is talán,
de felsírnak a sorok…
- Mint egy újszülött.
Könnyel, vérrel áztatott,
szeretett, átkozott pillanatok.
Ez mind Én vagyok…

2013. április 11.
277
farkas viola - 2013. április 12. 07:32:25

Kedves Józsi!

Még a könnyem is kiszökött, mert annyira igaz, amit írtál. Épp a mélységeimben vergődök, pedig itt áll az ablakomnál a virágzó barackfa, de újra esik az eső.

Csodálatos a költősors, de még csodálatosabb, ha mellette van a szerető családja!

Szeretettel gratulálok és sok boldogságot kívánok: Viola SmilePfftSmile

3313
paltetel - 2013. április 12. 07:32:01

Kedves Józsi!
Gratulálok" ars poeticád"-nak.
Szeretettel Etel

3377
LIne - 2013. április 12. 06:39:44

Kitűnő ábrázolás!
Gratulálok!
Eta.

524
BogIcu - 2013. április 12. 04:30:09

Kedves Józsi!

Ez valami csodálatos.
Ritkán van módom számítógép elé ülni sajnos mostanában, de megérte...

Szeretettel gondolok Rád és minden holnapos társamraSmile
További szép sikereket kívánok szeretettel: Icu

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.