Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Bakos József: Csendsivatag
Csendsivatag
/XXI. századi látomás/

Összetört szóvirágok között
pókfonálon lógva – lefejezett szavak.
Vértelen ajkakon néma döbbenet,
pergő homokórákban – apró szófejek.
Óriás kérges marka nyúl felé,
s némán felsikolt a meggyötört emlékezet.
Eltiport lelkek hideg szele suhint fagyos lehelettel,
s odakint integetnek feléd a megcsonkított kezek.
Sáros könyvlapokkal tapétázott sikátorban,
rongyos ruhában, összevarrt szájjal vánszorog
egy tébolyult, babérkoszorús költő.
Hite, lelke, múzsája halott…
– Lőjetek le! – könyörög véres tekintete.
Nem kell már senkinek a szép katarzis.
Kimosott agyú bábuk hada szolgálja
dühödt, képmutató kritikusok bugyuta hordáját.
Csahol a csendsivatag összes kivágott nyelvű kutyája…

S a csendben, valahol távol, mégis felsír egy kisgyerek…
4670
Bogar Gabor - 2016. január 25. 18:43:28

Ha későn is, de eljutottam ehhez a versedhez. Gratulálok, nagyon ott van.

3313
paltetel - 2013. július 12. 14:22:47

Komoly, mély érzésekkel fűtött versed elnyerte tetszésemet.
Gratulálok, Etel

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.