Farkas Viola: Ó de kár, jaj…
Ó de kár, jaj…

Ó de kár, jaj, de nagy kár,
Elmulasztott percért kár,
Tehettük volna a jót,
Reményt adó, biztatót.

Gonosz erő nem hagyott,
Tőlünk, nem távolodott,
Övé lett a diadal,
Miért, e sok viadal?

Dolgozott, szenvedtetett,
Kéjes neki ez a tett,
Szegek a koporsóba,
Gyorsulva jön záróra.

A megértés szelleme,
Egyszer erre jöhetne,
Ha nem jött, már elkésett,
Éltünk, lassan ér véget.

Ó de kár, jaj, de nagy kár,
Békesség ránk, sosem vár,
Hosszú így, ez az élet,
Sátán! Vessél már véget!

Budapest, 2013. augusztus 7.
277
farkas viola - 2013. augusztus 09. 21:08:09

Köszönöm kedves Judit és Ida!
Jól esik, hogy figyeltek rám, mert nekem, csak a virtuális társaim, barátaim vannak. Köszönöm Nektek.
Szeretettel gondolok Rátok: Viola RoseRoseRose

2678
Emperor - 2013. augusztus 09. 20:13:33

Drága Viola!
Tudom, nehéz megküzdeni a gondokkal, ha egyedül marad az ember. Neked, sajnos, bőven kijut belőle. Csak azért is, maradj mindig vidám, mint amilyennek abban a legutóbbi tévéinterjúban láttalak! Elragadó voltál. A versed a szomorúsága ellenére is korrekt és szép.
Sok szeretettel gondolok Rád!
Ida

3767
vorosemilne - 2013. augusztus 09. 16:25:22

Csak bízni kell, mert a bizalom mindig segít. A pozitív gondolatok vonzzák a jót...
Gratulálok, Judit

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.