Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Gyöngy: Árvalányhaj
Árvalányhaj

Árvalányhaj múzsája lettem e létnek,
harmat-hűs, elcsókolt csók íze ajkamon.
Arcom fekete selyemfátyollal fedtem,
hogy könnyeim csordulása ne látszódjon.

Gyöngyfüzérré fűzöm a pergő cseppeket,
bennük még a végtelen szivárvány ragyog.
Megannyi cseppcsoda őrzi még az álmot,
s mint lávafolyam, nyakad ívén úgy csorog.

Ha mennyei parázs hull alá pernyeként,
hamva még megtapad lélek-húromon,
pendítve érzéki, édes-bús dallamot.
Gyöngyből fűzött ékszer lettem az álmokon.

Sötét selyemfátyollal takarom szemem,
hisz' igaz ragyogás sosem volt nélküled.
Hiányod égető sebet ejt szívemen,
lassan emésztve el árvalányhaj-hitem.
3300
kandracs roza - 2013. szeptember 20. 12:47:37

Remek..gratulálok..kedves Gyöngy...Lexirózsa

3439
titus56 - 2013. szeptember 20. 06:59:32

Kedves Gyöngy!

Talán a legkimunkáltabb vers, amit Tőled olvastam, persze haikukat nem beleértve. Gratulálok.

titus56

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.