Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Gyöngy: Hiány...
Hiány...

Koldusszegény kinek
szívét nem marcangolta
soha hiánynak fájdalmas,
lélek-taposó iszonya.

Halad az úton, vakon,
monoton, meg se állva,
hogy a pillanat varázsa
rálelhetne csodákra.

Anyagban méri e létet,
s nem tudhatja mit takar,
mikor a hiány húsába mar,
s szeretet-nyomot hagy.
3392
lambrozett - 2013. november 12. 20:55:27

Egy kis éles léleksikoly a versed, kedves Gyöngy. S valóban úgy látom én is, hogy: teher alatt nő/nemesedik a "pálma". Szeretettel olvastalak. Éva

3872
M Laurens - 2013. november 12. 20:40:07

Gratulálok kedves Gyöngy!
Amit írtál az bizony drágagyöngy !
/ Miklós /Heart

3300
kandracs roza - 2013. november 12. 14:55:41

Édes Gyöngyöm...ez így igaz...lelki szegény...gratulálok Lexiróza

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.